A földmozgásnak Törökországban és Szíriában eddig több mint 15 ezer halálos áldozata és több tízezer sérültje van, és az életben maradottak kimentése hatalmas erőket követel. Amikor a mentők először megérkeznek egy földrengés sújtotta helyszínre, meg kell becsülniük, hogy vajon mely összedőlt épületek romjai között lehetnek még túlélők. Ezt úgy teszik, hogy olyan „üregek” (például nagy betongerendák vagy lépcsőházak alatti terek) után kutatnak, amelyek jó eséllyel némi menedékként szolgálhattak az embereknek – írja a BBC.

A mentés nagyon komoly veszélyekkel jár az abban részt vevők számára, hiszen egy épület bármelyik pillanatban tovább omolhat, valamint gázszivárgás történhet, azbeszt lehet a tetőkben. A teljesen összedőlt épületeket általában utoljára kutatják át, mivel azokon a helyeken a legkisebb az esélye annak, hogy további túlélőket találhatnak a romok alatt. Az összehangolt mentési feladatok végrehajtása nagyon sokat követel az abban részt vevőktől. Amikor túlélőkre bukkannak a romok alatt, a mentők feladata, hogy minél előbb a közelükbe férkőzzenek, eközben pedig a segítők annak jeleit figyelik, hogy az épület tovább omolhat-e, valamint további emberi hangok után kutatnak.

A nagyobb roncsdarabok mozgatásához nehézgépeket (kotrógépeket és hidraulikus emelőket) is bevetnek, míg a speciális videó- és hangtechnikai eszközök a bent rekedtek felkutatásában segítik őket. A helyszínen nagy csendre van szükség, mivel amennyiben felmerül annak az esélye, hogy túlélőkre bukkanhatnak, a mentőcsapat tagjai háromszori kopogással adnak jelet, és remélik, hogy arra valahonnan a romok alól válasz érkezik.

Ezen kívül hőkamerás berendezésekkel, szén-dioxid-érzékelőkkel és speciálisan kiképzett szimatoló kutyákkal is keresik a túlélőket – ahol pedig a mentőcsapatok életjeleket észlelnek, ott gyakran puszta kézzel kell leásniuk.

Harc az idővel

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eközben azt nyilatkozta, hogy a humanitárius szervezetek számára most az az elsődleges kihívás, hogy a túlélők életben maradását biztosítsák. A ma Genfben tartott sajtótájékoztatón Robert Holden, a WHO katasztrófaelhárítási vezetője elmondta, hogy több ezer túlélővel számolnak, akik az idő múlásával egyre rosszabb körülmények közé kerülnek; sok esetben vízhez, üzemanyaghoz, áramhoz és kommunikációhoz sem férnek hozzá. „Valós a veszélye annak, hogy egy másodlagos katasztrófa is bekövetkezhet, amely több embernek okozhat kárt, mint maga a földrengés, amennyiben nem haladunk ugyanolyan ütemben és intenzitással, mint ahogyan a keresés és mentés terén tesszük” – foglalta össze.

Salah Abouglasemet, az Islamic Relief segélyszervezet munkatársát szintén a BBC szólaltatta meg az ügyben. A férfi jelenleg a már említett, dél-törökországi Gaziantep városában tartózkodik, és azt nyilatkozta a médiumnak, hogy bár még mindig rendületlenül dolgoznak, és hisznek abban, hogy csoda történhet, valójában kezdik elveszíteni a versenyt az idővel. Szerinte most, 72 órával a katasztrófa után egyre csekélyebb annak a valószínűsége, hogy további túlélőket találhatnak még. „Segélyszervezetként a higiéniai szükségletek, az embereknél kialakuló betegségek, a tiszta víz hiánya miatt aggódunk” – mondta, majd hozzátette: szíriai kollégái szerint az ottani helyzet még súlyosabb, mivel a szomszédos országban az összehangolt munka hiánya további akadályok elé állítja a mentést.

Magyarok is segítenek a helyszínen

A törökországi területeken magyar mentőcsapatok is részt vesznek a munkálatokban, akiknek eddigi munkájával kapcsolatban úgy tudni, hogy legkevesebb 32 túlélőt találtak már – adta hírül a 24.hu. 65 ország küldött mentőalakulatokat Törökországba és Szíriába, itthonról egy 50 fős csapat indult el több kutyával, hogy segítsék a mentési munkálatokat. A csapat tagjai tíz napon keresztül 24 órás munkavégzéssel, két váltásban, teljesen önellátó módon képesek étel, ital, fűtés, víz, szállás, energia és üzemanyag igénylése nélkül dolgozni. A helyszínen tartózkodik HUNOR Mentőszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat tűzoltókból és katasztrófavédelmi szakemberekből álló Kutató-Mentő csapata, a Budapesti Mentőszervezet csapata, valamint az Életjel mentőcsoport is. A  csapat már 16 (más beszámolók szerint 17) túlélőt emeltek ki a romok alól, a Baptista Szeretetszolgálat segítői 10, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársai 6 túlélőt találtak, valamint egy kutyát és egy macskát is megmentettek.

Rajtuk kívül huszonkét ember holttestét is kiemelték. A magyar hivatásos tűzoltók a nehéz körülmények, és a mínusz 9 fokos hideg  ellenére jól vannak, mindenki egészséges, a munkát folytatják, csütörtökön a török AKUT csapattal dolgoznak együtt. Szintén a HUNOR-egységekkel együtt mozognak a mentőszolgálat szakemberei és a katonaorvosok, akik a romok közül kimentett emberek ellátását végzik. A TEK orvosai a sürgősségi sátorban dolgoznak, kilenc kimentett sérültet láttak el – számolt be a hvg.hu. 

A mentőalakulatok dolgát nehezíti a rossz idő: az utak fagyosak és jegesek, sok mentőhelikopter felszállni sem tudott a hóvihar miatt, ahol pedig nem fagy, ott szakad az eső, így aztán sok területet, ahol különösen nagy kárt okozott a földrengést, megközelíteni is alig tudnak.

Ha támogatná a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapatának munkáját, ezen a számlaszámon várják a felajánlásokat: Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

Számlaszám: UniCredit Bank 10918001-55555555-55555555

Közlemény: Törökországi földrengés

Online adományozási lehetőség: https://www.baptistasegely.hu/adomanyozas

Kiemelt kép: A mentés egyik pillanata – Fotó: Ugur Yildirim/ dia images via Getty Images