Évezredeken át a minél korábban, annál jobb elve érvényesült: világszerte kultúrától és státusztól függetlenül váltak anyává a tizenéves lányok. A társadalmi változások és a várható élettartam jelentős növekedése miatt ma már nem siettetjük a folyamatot, sőt lányaink esetében igyekszünk megfelelő szexedukációval, az egészséges párkapcsolattal és a védekezéssel kapcsolatos információkkal elejét venni egy korai és nem kívánt terhességnek.
Ezzel párhuzamosan az érett, stabil párkapcsolatokban is egyre jobban kitolódik a tervezett gyerekek születésének ideje. Míg szüleink és nagyszüleink generációjában jellemzően húszas éveik első felében szültek először a nők, ma ez az életkor egyre inkább eltolódni látszik, első gyerekünket inkább a húszas éveink végén, harmincas éveink elején hozzuk világra, de egyre gyakoribb az is, hogy erre 35, 40, de akár 45 éves kor felett kerüljön sor. Az elsőn itt azért is van hangsúly, mert a régi paraszti világban például egyáltalán nem volt ritkaság, hogy negyven körül még szüljenek a nők, a különbség inkább az, hogy 70-80 éve nem az első, hanem akár nyolcadik-tizedik gyerekét szülte az érintett anya.
Egy korábbi, a kései gyerekvállalásról szóló cikkünkben részletesen írtunk a témáról, és az ebben közölt grafikából jól látszik, hogy bár az elmúlt évtizedben ismét furcsán néztünk a 40 éves kor felett szülő nőkre,
az ötvenes években majd kétszer annyi negyven feletti nő szült, mint a kétezer tízes évek közepén!
Az utóbbi időben, hála az egyre fejlettebb, a késői fogantatást segítő eljárásoknak, ismét növekedni a kezd a később, akár ötven körül szülő nők száma. Arról, hogy a sztárvilágban milyen tendenciákat figyelhetünk meg ezzel kapcsolatban, ebben a cikkünkben részletesen írtunk, Gryllus Dorka színésznő pedig korábban szintén lapunknak mesélt arról, milyen élmény 47 évesen ismét anyává válnia.
Mikor szüljön a nő?
Azt persze, hogy kinek mikor ideális az idő a gyerekvállalására (és hogy létezik-e egyáltalán ilyen időpont, vagy hogy akar-e egyáltalán gyereket valaki), számtalan tényező befolyásolja, és mind a korábbi, mint a későbbi szülés kapcsán lehet ilyen-olyan érveket felsorakoztatni. Tény például, hogy a fiatal szervezet könnyebben, gyorsabban adaptálódik a terhesség kapcsán bekövetkező testi változásokhoz, és szülés után gyorsabban is regenerálódik, az pedig szintén tudományosan igazolt, hogy alacsonyabb életkorban kisebb a különféle komplikációk és genetikai rendellenességek kockázata is. Idősebb korban viszont a sokszor stabilabb párkapcsolati és anyagi státusz, a gyerekvállalással kapcsolatos még nagyobb tudatosság jelenthet nem kevés pozitívumot, és nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a mai harmincas-negyvenes korosztály tagjai közül sokan a huszonéveseket megszégyenítő kondícióban vannak, azaz a terhesség kihordásával kapcsolatos nehézségek sem feltétlenül érintik őket. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a kései szüléssel bizonyos esetekben hosszabb élettartam is jár!
Későn szülni, későn meghalni?
Pedig a Boston Egyetem egy korábbi tanulmánya szerint azok a nők, akik 33 éves koruk után szültek (itt nem az első gyerek kései születéséről, hanem bármelyik terhesség 33 éves kor feletti kihordásáról van szó), nagyobb eséllyel élnek meg extrém magas kort, mint azok, akik 30 éves koruk előtt szülték meg utolsó gyermeküket.
Az egyetemi kutatáshoz a szakértők 462 nő adatait gyűjtötték ki egy longitudinális vizsgálatból, és összevetették, hogy az egyes személyek milyen életkorban szültek utoljára, és végül milyen hosszú életet éltek meg. A kutatók arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy
azok a nők, akik 33 éves koruk után hozták világra utolsó gyermeküket, kétszer nagyobb valószínűséggel éltek 95 évig vagy akár még annál is tovább,
mint azok, akik 29 éves koruk előtt szültek utoljára.
Jól hangzik, ugye? Az érdekes megfigyeléseket továbbiakkal egészítette ki egy másik kutatás, amit a Kaliforniai Egyetem egyik munkatársa végzett. Szintén hosszútávú kutatások adatait elemezve arra a megállapításra jutott, hogy nemcsak a késői szülés, de a magasabb gyerekszám is összefüggésben lehet a várható élettartamban. Az általa elemzett adatokból az derült ki, hogy azok a nők, akiknek két-négy gyerekük volt, nagyobb valószínűséggel éltek tovább, mint azok, akiknek egy. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ez az összefüggés nem állt fenn minden esetben: a fehér, jobb módú nők esetében élesen megfigyelhető volt, viszont a fekete és/vagy deprimált nők esetében nem állt fenn. Vélhetően azért, mert életkilátásainkra gyerekeink számánál is nagyobb befolyással vannak az olyan társadalmi tényezők, mint a jövedelem és az iskolai végzettség, a nők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, vagy épp a társadalmi mobilitás. Bár ez még nem bizonyított, a kutatók azt gyanítják, hogy a később gyermeket vállalni képes nők DNS-e olyan genetikai változatokat tartalmazhat, amelyek lassítják az öregedést, és csökkentik az olyan, középkorú is nőket érintő betegségek kockázatát, amelyek akadályozhatják a termékenységet. A kései szülés és a magas életkor közötti kapcsolatot persze egyéb tényezők is magyarázhatják, akár például az is, hogy a kései gyerekvállalással idősebb korra tolódik a gyerekek kirepülése, majd a nagyszülővé válás is és elképzelhető, hogy például az utóbbival kapcsolatos feladatok is segítenek hosszabban megőrizni az érintett nők egészségét.
Azért ne ez legyen a szempont
A bostoni tanulmány persze igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a gyerekvállalás kitolása önmagában nem a legjobb módszer arra, hogy megnöveljük élettartamunkat, pláne akkor, ha biztosak vagyunk abban, hogy életünk egy pontján majd szeretnénk gyereket vállalni. „Önmagában az, hogy fizikailag késleltetjük a gyermekvállalást, nem segít bennünket hozzá ahhoz, hogy tovább éljünk” – magyarázta Paola Sebastiani, a Bostoni Egyetem biostatisztika professzora és a korábban idézett tanulmány társszerzője, majd így folytatja: Elképzelhető ugyanis, hogy a később teherbe eső nők reproduktív rendszere eleve lassabb ütemben öregszik, ezért biológiai órájuk is másképpen ketyeg, mint a többieké, akik viszont akadályba ütközhetnek, ha 35-40 körül próbálnak majd gyereket vállalni és esetleg kifutnak majd az időből.” (Azt, hogy a későbbi teherbeesés összefüggésben lehet petefészkeink állapotával, és hogy szervezetünknek ezek a szövetei kétszer olyan gyorsan öregszenek, mint a többiek, azóta egy nemrégiben készült kutatás is igazolta.)
Azoknak egyébként, akik a „mikor lenne jó szülni” dilemmán már túl vannak, és akiknél úgy adódott, hogy viszonylag későn szültek, jó hír lehet, hogy valószínűleg hordozzák a kései teherbeesés esélyét növelő génvarinánst, amit így továbbadhatnak gyerekeiknek. Így megvan az esély rá, hogy nemcsak ők, de gyerekeik is tovább éljenek.
Azaz mikor vállaljunk gyereket?
Az erre adható válasz a témát övező milliónyi kommentár ellenére meglehetősen egyszerű: akkor, amikor nekünk a leginkább megfelelő, és csak abban az esetben, ha valóban szeretnénk. Sokan vannak, akik számára a szülővé válás életük egyik, vagy akár legfontosabb célja. Én például közéjük tartozom, és kevés annál jobb dolgot tudok elképzelni, mint olyan családba születni, ahol felkészülve, örömmel és szeretettel várják az embert, mert ez viszont már nem minden szempontból adatott meg. Viszont ugyancsak irigylésre méltónak tartom azt a közösséget is, ahol a nők szabadon dönthetnek minden, a reproduktív egészségüket érintő kérdésben, ahol nem tabu az abortusz, nem ciki a késői gyerekvállalás és nem szentségtörés az sem, ha valaki egyáltalán nem szeretne szülni.
Kiemelt kép: Getty Images