Az elmúlt évszázad egyik legerősebb földrengése rázta fel álmukból török és szír lakosokat hétfő hajnali 4 óra körül. A 7,8-as erősségű rengés a törökországi Gaziantep tartományban lévő Nurdagi városától 23 kilométerre keletre, mintegy 24,1 kilométeres mélységben rázta meg a térséget, azóta pedig több mint 125 utórengést regisztráltak. A pusztítás óriási: Törökországban több mint 5700 épület dőlt össze az ország katasztrófavédelmi ügynöksége szerint. Ahhoz, hogy a rengés ilyen óriási pusztítást végezzen, több tényező tragikus összjátékára volt szükség.
Óriási pusztítás okai
A legmeghatározóbb ezek közül természetesen a rengés ereje. Törökország számára nem idegenek az erős földrengések, mivel az ország tektonikus lemezhatárok mentén fekszik: az elmúlt 25 évben hét 7,0-es, vagy annál nagyobb erősségű rengés rázta meg az országot, de a hétfői volt az egyik legerősebb. Az ország déli részén bekövetkezett 7,8-as erősségű földrengés rengéseit egészen a több száz kilométerre lévő Izraelig és Libanonig lehetett érezni. Az elmúlt években ugyan mértek ennél erősebb földmozgást is: 2021-ben egy 8,1-es erősségű rengés rázta meg az Atlanti-óceán déli részén fekvő Déli-Sandwich-szigetek közelében fekvő régiót, de a pusztító erejű rengés ott alig okozott kárt, mivel lakott helytől messze keletkezett.
Az óriási pusztítás egyik oka jelen esetben az, hogy a rengés Törökország egy sűrűn lakott tartományában történt.
Hatay, Törökország. Szeretteikről várnak híreket a romba dőlt épületek tövében ülő helyiek. (Fotó: Burak Kara/Getty Images)
A halálos áldozatok megrázóan magas számának másik oka a napszak, amiben a rengés bekövetkezett. Mivel a föld kora reggel mozdult meg, sokan az ágyukban voltak, amikor a földrengés bekövetkezett, ezért esélyük sem volt kimenekülni az épületekből, amelyek azonnal a romjaik alá temették őket. A halálos áldozatok magas számáért részben a kedvezőtlen időjárás is felel. Egyrészt, mert a hőmérséklet a napokban többször fagypont alá zuhant, miközben a térségben záporok és havazás is előfordult, így a romok alatt rekedt emberek, akik már napok óta élelem és víz nélkül maradtak, könnyen ki is hűlhetnek. Mindeközben a hatóságok arra kérték a helyi lakosokat, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el a még álló épületeket is, mivel további utórengésekkel kell számolniuk. A kedvezőtlen időjárás a mentést is nagyon megnehezíti, mert a mentőcsapatok csak nehezen közelítik meg a mentési területeket.
Már a tervezésnél bajok lehettek
A halálos áldozatok magas számában vélhetően szerepe van az itteni épületek általános állapotának, esetleges tervezési hiányosságoknak is. Törökországban több mint 5700 épület dőlt össze az ország katasztrófavédelmi ügynöksége szerint, ezért az érintett régiók egyes területein az építmények tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan is kérdések merültek fel.
Idlib, Szíria. A rengés túlélője a romok között, a szabad ég alatt tölti az éjszakát. Egyes épületek a földdel lettek egyenlővé. (Fotó: Muhammed Said/Anadolu Agency via Getty Images)
„Ami leginkább szembetűnő, az az összeomlások típusa, amit mi palacsinta-összeomlásnak nevezünk (ez magyarul progresszív összeomlás – a szerk.), és amit mi mérnökök nagyon nem szeretünk látni” – mondta a CNN-nek Mustafa Erdik, az isztambuli Bogazici Egyetem földrengésmérnöki professzora. „Az ilyen összeomlásoknál ugyanis nagyon nehéz, sokszor lehetetlen a mentés, az összeomlás típusa nagyon megnehezíti a kutató- és mentőcsapatok működését.” Erdik azt is elmondta, hogy a kiterjedt pusztításról és a törmelékekről készült képek azt jelzik, hogy az itteni épületek tervezése és kivitelezése nagyon változó minőségben történt, az épületek jó része nem volt földrengésbiztos egy olyan országban, ahol egyébként rendszeresek a földmozgások. Kishor Jaiswal, az USGS (az amerikai földtani intézet) építőmérnöke kedden elmondta, hogy Törökországban a múltban is voltak jelentős földrengések, köztük egy 1999-es rengés, amely Törökország délnyugati részét sújtotta, és több mint 14 000 ember halálát okozta. Elmondása szerint emiatt Törökország számos részén már regionális építési előírások vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy az építkezések ellenálljanak az ilyen típusú eseményeknek.
Némelyik háznak nyoma sem maradt Szíriában. (Fotó: Muhammed Said/Anadolu Agency via Getty Images)
Jaiswal szerint azonban nem minden épület épült a modern török szeizmikus szabványnak megfelelően. A tervezés és a kivitelezés hiányosságai, különösen a régebbi épületek esetében, azt jelentik, hogy sok épület nem tudta elviselni a megrázkódtatások súlyosságát. Erdik azt is elmondta, hogy szerinte az összeomlott épületek közül sok valószínűleg 1999 előtt, vagy még egy korábbi szabályozásnak megfelelően épült, és olyan esetek is lehettek, amikor egyes épületek nem feleltek meg a szabályoknak.
Van még remény?
Ilan Kelman, a University College London katasztrófa-egsészégüggyel foglalkozó professzora azt mondta, hogy a földrengés utáni keresés-mentés időablakai gyorsan bezárulnak. „Általában 72 óra elteltével kevés túlélőt húznak ki a romok alól, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy minden megmentett élet létfontosságú, és néhány embert csak napok múlva szabadítanak ki. Az idő egy ilyen mentésnél mindig az ellenségünk, ahogy azt Törökországban és Szíriában is láthattuk. Az emberek meghalnak az azonnali orvosi ellátás híján, mert elvéreznek vagy súlyos zúzódást szenvednek, egyes utórengések alatt a már bennszorult emberekre omlik újabb adag törmelék, és rengetegen halnak meg hipotermia, azaz kihűlés vagy a vízhiány miatt.
A tragikus körülmények és a mentés nehézségei ellenére humanitárius szervezetek szerint akár még hetekkel egy ilyen esemény után is lehet esély arra, hogy túlélőket találjanak, Kit Miyamoto, egy a helyi mentesben dolgozó non-profit szervezet vezetője szerint ezért nem szabad feladni a reményt.
102 órával a rengés után sikerült kimenteni a 32 éves Naim Bayasli-t egy összedőlt négyemeletes ház romjai alól. (Fotó: Oguz Yeter/Anadolu Agency via Getty Images)
Korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk róla, hogy a mentésben magyar mentőalakulatok is részt vesznek, „itthonról egy nagyobb csapat indult el több kutyával, hogy segítsék a mentési munkálatokat. A csapat tagjai tíz napon keresztül 24 órás munkavégzéssel, két váltásban, teljesen önellátó módon képesek étel, ital, fűtés, víz, szállás, energia és üzemanyag igénylése nélkül dolgozni. A helyszínen tartózkodik HUNOR Mentőszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat tűzoltókból és katasztrófavédelmi szakemberekből álló Kutató-Mentő csapata, a Budapesti Mentőszervezet csapata, valamint az Életjel mentőcsoport is.” A magyar alakulatnak nemrég egy másfél éves kisgyereket is sikerült kiszabadítania a romok alól, a mentésről könnyeivel küszködve nyilatkozott a magyar mentős.
Ha támogatná a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapatának munkáját, ezen a számlaszámon várják a felajánlásokat: Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány
Számlaszám: UniCredit Bank 10918001-55555555-55555555
Közlemény: Törökországi földrengés
Online adományozási lehetőség: https://www.baptistasegely.hu/adomanyozas
Kiemelt kép: Hozzátartozók figyelik összetörten elhinyt szerettük tetemének mentését a törökországi Adiyamanban. Onur Dogman/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
