Hazaérkezett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kutató-mentő csapata, a Hunor Törökországból hétfőn kora hajnalban. A mentőcsapat február 6-án indult a helyszínre, február 7-én kezdték a mentést, és vasárnap délig dolgoztak a kárterületen. Az egység 17 túlélőt – köztük három gyermeket – mentett ki és 29 holttestet emelt ki a romok alól a földrengés sújtotta országban. A Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapata pedig vasárnap reggel érkezett a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre: A HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport 7 embert mentett ki a törökországi romok alól – közölte az MTI.
Versenyfutás az idővel
Pavelcze László, a kutató-mentő csapat vezetője, a szeretetszolgálat veszélyhelyzet-kezelési igazgatója elmondta, hogy a földrengés sok embert nagyon apró helyekre szorított be, ahol mínusz 7 fokos hidegben kellett a túlélőknek megvárniuk, míg a mentőcsapatok értük érkeznek, közben pedig naponta 4-5-6 különböző erősségű utórezgés következményeivel is számolniuk kellett. Sajnos nem minden túlélőt lehetett ilyen körülmények között kijuttatni, és a mentőcsapatok lehetőségei az idő előrehaladtával elfogytak. A romok alatt rekedtek túlélési esélyei percről percre csökkennek, de
minimális esély még lehet arra, hogy a mentőcsapatok túlélőket találjanak, hiszen lehetnek olyan épületek, amelyek úgy omlottak össze, hogy majdnem légmentesen lezártak részeket, így nem hűlt le ott teljesen a levegő
(bár az élelem- és vízhiány miatt ez esetben is rohamosan csökken az esély). Amennyiben a betondózerekkel odafigyelve dolgoznak, nagy szerencsével előfordulhat még, hogy tudnak embereket menteni. Pavelcze beszélt a „szimatukban nem becsapható”, „dolgukat tevő” kutyák kitartásáról, valamint a magyar csapatok hősies munkájáról, akik véstek-fúrtak-faragtak, olykor az épületek 3-4-5 szintjét is áttörték, annak a törmelékét kitermelték, vasat és betont vágtak, hogy a romok közé szorult emberek közelébe jussanak. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke külön kiemelte a 19 éves Mező Marcell teljesítményét, aki első alkalommal dolgozott valós katasztrófahelyszínen.
Török-szíriai földrengés – Hazaérkezett a Hunor mentőcsapat Törökországból 2023. február 13-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
A körülmények katasztrofálisak
A mentőcsapatok beszámolója szerint nincs világítás, vízellátás, az emberek a sarkokon tüzet raknak, hogy melegedjenek és levest főzzenek, amiből a segítőket is megkínálják. A túlélők sátrakban és mára már üzemanyag nélkül maradt autókban alszanak, kevés a kialakított szálláshely, ahol biztonságosan túlélhetik a hideget, arról nem is beszélve, hogy közel 50 embert tartóztattak le idáig fosztogatás vádjával (a romló biztonsági helyzet miatt az osztrák és német egységek már szombaton felfüggesztették a kutatást Hatay tartományban) – a biztonsági helyzet pedig várhatóan tovább fog romlani az élelmiszerkészletek csökkenése miatt. A török rendőrség emellett legalább 12 embert őrizetbe vett, köztük építési vállalkozókat is, hiszen az épületek tervezési hiányosságai is okolhatók azért, hogy közel 5700 épület omlott össze kártyavárként a 7,8-as erősségű rengés következtében (a szakértők már évek óta figyelmeztettek arra, hogy Törökország épületeinek nagy része nem felel meg az előírásoknak), az áldozatok száma pedig már 33 ezer fölé emelkedett, ebből Szíriában jelenleg több mint 3500. Emellett Dél-Törökországban és Észak-Szíriában milliók váltak hajléktalanná, a hőmérséklet eközben pedig továbbra is fagypont alá süllyed éjszakánként, az ENSZ becslései szerint pedig több mint 800.000 ember maradt megfelelő mennyiségű élelmiszer nélkül, melynek következtében a földrengés halálos áldozatainak végső száma megduplázódhat.
@rennyleyla4550 #erdeben #turkey #magyarmentőcsapat🇭🇺 ♬ Sad and lonely - MoppySound
Van remény – bár nagyon kevés
Szombaton a romok alól kimentettek között volt egy öttagú család a törökországi Gaziantep tartományban, valamint egy hétéves kislány Hatayban, aki 132 órát töltött egy összedőlt épület alatt. Az ENSZ segélyszervezetének vezetője, aki szombaton a törökországi Kahramanmaras tartományban tartózkodott, a földrengést „az elmúlt 100 év legsúlyosabb eseményének” nevezte ebben a régióban.
„Azt hiszem, ez a legsúlyosabb természeti katasztrófa, amit valaha láttam, és egyben a legkülönlegesebb nemzetközi reakció is”
– nyilatkozta Martin Griffiths a BBC-nek. Griffiths felszólította az országokat arra, hogy a katasztrófa miatt tegyék félre a politikai nézeteltéréseket – és vannak jelei annak, hogy ez valóban meg is történik, hiszen a Törökország és Örményország közötti határátkelőt 35 év után először, szombaton nyitották meg újra, hogy átengedjék a segélyszállítmányokat.
Ha támogatnád a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapatának munkáját, ezen a számlaszámon várják a felajánlásokat: Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány
Számlaszám: UniCredit Bank 10918001-55555555-55555555
Közlemény: Törökországi földrengés
Online adományozási lehetőség: https://www.baptistasegely.hu/adomanyozas
Kiemelt kép: Egy összeomlott középiskola Hatayban 2023. február 11-én (Diego Cupolo/NurPhoto via Getty Images)
Forrás: MTI, BBC
