Milyen személyes élményeid vannak a magyar emberek alacsony önbizalmát illetően?
Tizennyolc éve dolgozom coach-ként, elsősorban multinacionális vállalatok felsővezetőivel foglalkozom, akik között vannak magyarok és külföldiek egyaránt. Az volt a megélésem, hogy a magyar vezetők sokkal kisebb kaliberű célokat tűznek ki maguk elé, és sokkal kevésbé mernek nagyot álmodni, mint a hasonló pozícióban dolgozó, hasonló kompetenciákkal és tapasztalatokkal rendelkező külföldi vezetők. Eleinte azt hittem, ez egy női sajátosság, és csak a nőket érinti egyfajta önkorlátozó hiedelem, például az üvegplafon miatt. Viszont amikor később ugyanezt a kishitűséget tapasztaltam férfi vezetőknél is, akkor világossá vált, hogy ez nem a nőiségből fakadó probléma. A saját élményeimet viszont kis mintának tartottam, és kíváncsi voltam, nagyobb merítésben is megmutatkozik-e mindez. Ezért csináltunk egy nemzetközi kutatást, ami hasonló eredményre vezetett, mint amit a munkám során tapasztaltam.

Mesélj a kutatásról!
Egy online önbizalomtesztet állítottunk össze, és mind az öt kontinensről szép számmal akadtak kitöltőink: volt köztük perui jógaoktató, kínai matektanár, japán postás és svájci mérnök. Országokban és munkakörökben is nagyon diverz volt tehát a kutatás. Sajnos ezen a nagy mintán is

beigazolódott a feltételezésem: a magyarok önbizalma alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag.

A másik fontos dolog, ami a kutatásból kiderült, hogy itthon a tanárok és a diákok magabiztossága áll a legrosszabbul. Ráadásul ez a két csoport együtt tölti a mindennapjait, napi akár 8-10 órát, amely egy oda-vissza ható negatív spirálhoz vezethet. Ha egy diák ilyen attitűdöt lát a tanáránál, ez benne is ugyanúgy lecsapódik, és fordítva. A kutatás hatására úgy döntöttünk, hogy elindítjuk az ÖnbizalomNövelde programot, amelynek során ingyenes egyéni és csoportos foglakozásokat tartunk különböző célcsoportoknak. Most első körben az érettségi előtt álló diákokra fókuszálunk.

ÖnbizalomNövelde – Jelinkó Mónika rajza

Miben mutatkozik meg a magyar diákok alacsony önbizalma?
A program elindítása előtt, tavaly tavasszal pilot-jelleggel kipróbáltam, mit lehet elérni az érettségizőknél egy kétórás ÖnbizalomNöveldében. Az akkori végzősökből vegyes csoportot állítottam össze, amelyben elit gimnáziumokból és kevésbé erős intézményekből is voltak gyerekek.

Ott ültek az ország top gimnáziumának diákjai, akik 12 évig végig kitűnők voltak, és vakargatták a körmüket, nem néztek a szemembe, azon stresszeltek, hogy úristen, mi lesz az érettségin.

Nem voltak magabiztosabbak, mint a többi gyerek. Az érettségi mellett a másik fő félelmük egyébként az volt, hogy nem merik megmondani a szüleiknek, valójában mivel szeretnének foglalkozni az iskola után. Például a családban mindenki jogász, de ő állatorvos szeretne lenni, ami a „hierarchiában” a jogásznál lejjebb van. Vagy mindenki orvos a családban, de ő „csak” fogorvos szeretne lenni, ami szintén egy „kasztkülönbség”.

Az érettségizőknek tervezett ÖnbizalomNövelde egy 2×45 perces foglalkozás. Mit lehet átadni ennyi idő alatt, ami egy kicsit felpumpálja a gyerekek magabiztosságát?
Az első 45 perc másról sem szól, mint hogy különböző szempontok szerint összegyűjtjük, milyen erősségeik, jó tulajdonságaik, átlagtól jobb képességeik vannak. Ez a gyerekeknek sokkal nehezebben megy, mint elsőre gondolnánk. Volt például olyan, a Budapesti Osztrák Iskolába járó kislány, aki az erősségek listájára nem írta fel, hogy anyanyelvi szinten beszél németül. Abban az iskolában, ahová ő járt, ez minden érettségi előtt álló gyerekre igaz volt, ezért nem tartotta kiemelkedőnek. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy nem mindegy, mihez viszonyítják magukat. Az általános erősség lista után összegyűjtjük a szerepeiket: minden gyerek valakinek a tesója, a lánya-fia, a tanítványa, stb. Mindegyik szerepében meg kell találnia az erősségeit, például, hogy kitartó tanítvány vagy hűséges barát. A következő körben végigvesszük azokat a helyzeteket, amikor valamilyen feladatra választották a gyereket. Például ő lett HÖK elnök, a primadonna a diákszínpadon, vagy az osztálypénzfelelős. Mi miatt választották pont őt? A választások mentén nézzük végig, mik az erősségei. Végül megbeszéljük, kik a fontos emberek a gyerek életében, és ők milyen jó dolgokat mondanának róla.

A foglalkozás elején a gyerekek általában csak 2-3 jó tulajdonságot tudnak írni magukról, aztán 45 perc alatt eljutunk húszig.

Ezután mindenki megfogalmaz egy célt, amit szeretne elérni, és átvesszük az ehhez szükséges lépéseket.

Mit csináltok a foglalkozás második felében?
Tartunk egy olyan gyakorlatot, aminek az a neve, hogy pozitív pletyka. Az egyik gyerek kiül az osztály elé, háttal, és az osztály arról beszélget, miért szeretik, hogy ő ebbe az osztályba jár, mi az, amiért hálásak neki, mi az, ami miatt hiányozni fog, mi az, amit köszönhetnek neki az elmúlt 4-6-8 évből. Erről beszélgetnek „a háta mögött”, de nyilván ő hallja ezt a beszélgetést. A legtöbb esetben ezek a kiültetett gyerekek elsírják magukat.

Az alábbiak szoktak elhangozni: „Soha életemben nem kaptam annyi pozitív visszajelzést, mint az elmúlt három percben”, és „A szüleimtől sem kaptam még ennyi pozitív visszajelzést, mint most.”

Egyébként volt olyan osztály, ahol kérték a gyerekek, hogy a tanárukat is ültessük ki, és hadd mondhassák el az ő jó tulajdonságait is, ami a tanárnak is egy nagyon jó visszajelzés.

Ez a feladat nem sülhet el balul?
Van olyan gyerek, aki mindenáron rossz tulajdonságokat is akar mondani a többiekről, és alig lehet leállítani. Aztán amikor őt ültetjük ki az osztály elé, és hallja magáról a sok jót, ő az, akinél a leghamarabb eltörik a mécses. Mert valójában neki van ezzel a legnagyobb gondja, ő ezt tanulta otthon, a kritikát. Lehet, hogy olyan családban nőtt fel, ahol a 95 %-os matekdolgozatra nem az volt a reakció, hogy megdicsérték, hanem azt kérdezték meg, hogy miért csak 95 %-os és miért nem 100 %-os lett. Aztán az ilyen gyerekek küldenek nekem másnap egy sms-t, hogy micsoda hatással volt ez a tréning az estéjükre, és a szüleikkel való beszélgetésre.

Mindenkiről tudnak jót mondani a társai?
Mindenkiről! Tartottunk ilyen előadásokat speciális célcsoportoknak is, például vakoknak és gyengénlátóknak, romáknak, mélyszegénységben élőknek, beszédhibásoknak. És ha nem arra fókuszálsz, hogy valaki vak vagy beszédhibás, akkor sorra jönnek elő ugyanazok a jó tulajdonságok, mint bárki másnál. Hiszen bárki lehet segítőkész vagy támogató.

Én azt feltételeztem, sokkal közvetlenebbül az érettségihez és a tanuláshoz kapcsolódik ez a program.
Ez csak az önbizalmukról szól. Ezekben a gyerekekben ott van 12 évnyi tanulás és tudás. Mi csak abban segítünk nekik, hogy úgy menjenek neki az érettséginek, hogy tudják: ők erre felkészültek, ők ezen át fognak menni, és ne szorongjanak. Mert a stressz nagyon le tudja csökkenteni a teljesítményüket. Eddig olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy a foglalkozás nemcsak az iskolában segített a gyerekek magabiztosságán, hanem a magánéletükben is.

Kik és meddig jelentkezhetnek az érettségizők ÖnbizalomNövelde programjába?
A foglalkozásokat március 20. és április 16. között fogjuk tartani, és folyamatosan lehet rá jelentkezni ezen a linken. A holnapunkon február 15-ét jelöltük meg jelentkezési határidőnek, de a nagy érdeklődésre való tekintettel ezt rugalmasan kezeljük, és ez után a dátum után is fogadjuk az érdeklődőket. Az ország egész területéről várjuk az osztályfőnökök jelentkezését (akár a teljes osztállyal, akár csak azokkal a gyerekekkel, akiknek szükségük van erre), mind a 19 megyében vannak nagyköveteink, akik az iskolával egyeztetett napon és időpontban meg tudják tartani az ingyenes programot. Eddig 108 iskola foglalt időpontot, és több mint száz nagykövetünk van.

Komócsin Laura (elöl, pirosban) és csapata

Hogy választottátok ki a nagyköveteket?
Három feltételünk van. Az egyik, hogy csak az lehet hiteles ebben a programban, akinek az átlagtól magasabb az önbizalma, ezt a tesztünk segítségével ellenőrizzük. A másik, hogy csak az tarthat csoportos foglalkozásokat, akinek van csoportdinamikában tapasztalata, illetve tréner háttérrel rendelkezik. A harmadik feltétel pedig az, hogy minden előadónknak részt kell vennie egy általam tartott betanításon, és vállalnia kell, hogy évente legalább öt közösségnek megtartja ingyen az ÖnbizalomNöveldét. Nincs két egyforma ÖnbizalomNövelde, mert függ attól, mi a célcsoport (mást tartunk a vakok-gyengénlátóknak, mint érettségi előtt álló gyerekeknek), és más attól is függően, hogy ki a nagykövet, és ő milyen saját ötleteket, gyakorlatokat visz bele a foglalkozásba.

Most az érettségizőkre koncentráltok, de emellett felnőttek is jelentkezhetnek az ÖnbizalomNöveldébe.
Olyannyira, hogy például egy aprócska faluban az idősek otthonában kértek ÖnbizalomNöveldét. Az ő legfőbb problémájuk az volt, hogy nem látogatják őket a gyerekeik és az unokáik.

Arra kerestünk megoldást, hogyan tudná ezeket a 60-70-80 éves embereket visszaintegrálni a család, hogyan tudnának hasznos tagjai lenni a családnak.

Még nem fejezték be az életüket, még szeretnének valamilyen (például nagyszülői) szerepben kiteljesedni, nekik ez még egy projekt. Végig kellett venni velük, mit tettek le az asztalra az elmúlt évtizedekben, mire lehetnek büszkék, hogy érezzék, ők is értékes tagjai a társadalomnak.

Mit tegyen az, aki szeretne jelentkezni az ÖnbizalomNövelde programba? És ez tényleg mindenkinek ingyenes?
A holnapunkon található online önbizalom-tesztet kell kitölteni, és egy percen belül jön az automatikus visszajelzés, hogy alacsonyabb vagy magasabb a kitöltő önbizalma az átlagnál. Ha alacsonyabb, akkor az a kérdés, hogy egyéni vagy csoportos foglalkozáson szeretne-e részt venni. Egyéni foglalkozást a kirívóan alacsony önbizalmú embereknek szoktunk felajánlani. Intézmények, csoportok is jelentkezhetnek hozzánk: anyukák, kismamák, sportegyesületek, csapatok, munkahelyi közösségek. Ez mind ingyenes. Arra vállalkoztunk, hogy a következő három évben minden nagykövetünk ingyen dolgozik ezen a projekten. Most az érettségizőkön van a fő fókusz, április végétől pedig egy negyed évig a pedagógusokra koncentrálunk majd, és nekik fogunk nagy számban ÖnbizalomNöveldéket tartani.

Kiemelt kép: Getty Images