Azt sokféle fennmaradt műalkotásból tudjuk, hogy az ókori rómaiak és görögök mennyire szabatosan kezelték a testiséget, és mai szemmel nézve talán még meg is rökönyödhetünk azon, hogy a legkevésbé sem volt tabu mindez számukra. (Egyik ilyen híres példa a Vezúv kitörése által elpusztult Pompeji, ahol ma már „kényesnek” számító erotikus témák jelentek meg az épségben megmaradt falfestményeken, mozaikokon és szobrokon, hol finomabban, hol pedig egészen direkten ábrázolva.)
Ennek a hozzáállásnak a kézzel fogható bizonyítékát találták meg most régészek, mégpedig egy fából faragott ókori szexuális játékszert, amelyre egy fallikus motívumok sokaságáról ismert római erődben bukkantak. A Vindolanda erőd romjai a Hadrianus fal közelében, Angliában, az egykori nagy Római Birodalom határvidékén találhatók.
Ezen a politikailag feszült határvidéken, ahol a római katonák az északon élő „barbárokkal” álltak szemben, a mindenütt jelenlévő péniszszimbólumok pedig a védelmet szolgálták. A mindenütt szó szerint értendő: a férfi nemi szerveket ábrázoló képek a kőfalakon, ládák fedelén, sőt még a lovas felszerelésen is megtalálhatók voltak. A fent említett fából készült fallosz azonban nem hasonlít egyetlen más, a helyszínen feltárt péniszmotívumhoz sem. A tárgyat eredetileg 1992-ben fedezték fel régészek, akik meglehetősen ártatlanul azt hitték, hogy egy varrószerszám, amit stoppoláshoz használtak. De a kutatók azonban most már (csaknem) biztosak benne, hogy valójában egy dildóról van szó, ahogy azt a Cambridge-i Egyetem tudományos folyóiratában közölt tanulmányból is kiderül.
Szexuális erőszakra is használhatták
Eltekintve a hegyénél található faragott vonaltól, a fából készült tárgy felülete meglehetősen sima, ami arra utal, hogy rutinszerű, dörzsölő kapcsolatot létesített egy másik felülettel. A régészek három lehetséges magyarázatot adtak arra, hogy mi lehetett ez a bizonyos felület. Az egyik szerint valamiféle örlőrúdként használhatták a 160 milliméter hosszú eszközt, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy spirituális tulajdonságokkal ruházza fel az élelmiszereket, kozmetikumokat vagy gyógyszereket. Bár az eszköz úgy néz ki, mintha puha anyagokat zúzhatott volna, a tárgy tompa végén található elszíneződések vagy elszíneződések hiánya azt jelenti, hogy ezt a hipotézist nem lehet könnyen megerősíteni.
Azt is lehetségesnek tartották, hogy a fatárgy valójában egy pénisz volt, amely egy szobrot díszített, vagy egy épület előtt volt kiállítva; ez gyakori volt az ókori Görögországban és Rómában, és az arra járó emberek talán megdörzsölték a péniszt, hogy az szerencsét hozzon nekik. Viszont mivel nincs nyoma a kültéri időjárás viszontagságainak, vagy annak, hogy a tárgyat valaha is bevésték volna egy szobortartóba, ez az opció is valószínűtlen.
A kutatók által felvetett harmadik és egyben utolsó, most leginkább elképzelhetőnek tűnő magyarázat a legérdekesebb: az ókori pénisz egy egyedülállóan megőrződött dildó lehet az i. u. második századból.
„Tudjuk, hogy az ókori rómaiak és görögök használtak szexuális eszközöket, és ez a Vindolandából származó tárgy egy ilyen lehet” – magyarázta Rob Collins régész, az angliai Newcastle Egyetem munkatársa a sajtónak. A tudós azt is elmondta, hogy ma talán hajlamosak lennénk szexuális játékszernek nevezni a tárgyat, de a leleten dolgozó régészek úgy vélik, hogy ez a kifejezés a római korban talán nem volt használatos.
„A használat nem biztos, hogy kizárólag szexuális jellegű volt, vagy a használó örömére szolgált
– mutatott rá. – Az ilyen eszközöket olyan cselekményekhez használhatták, amelyek a hatalmi egyenlőtlenségeket állandósították, például egy rabszolga és a tulajdonosa között, amint azt a római irodalomban a szexuális erőszak visszatérő előfordulása tanúsítja.” Azonban azt sem zárják ki, hogy nem is behatolásra, hanem a külső női nemi szerv ingerlésére használhatták, mert a formája erre kifejezetten alkalmassá tette. A legidősebb megtalált játékszer egyébként nem ez, hanem egy 28 000 éves Németországban felfedezett darab: a 20 cm-es, csiszolt iszapkőből készült rudat Ulm közelében lévő Hohle Fels-barlangban fedezte fel a Tübingeni Egyetem csapata még 2005-ben.
Kiemelt kép: A pompeji „gyönyörök termálfürdőjének” erotikus freskói – Fotó: Eric VANDEVILLE/Gamma-Rapho via Getty Images