2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai művelet” címszó alatt több tízezer orosz katonát vezényelt a szomszédos Ukrajnába északról, keletről és délről (bár az inváziót megelőző hónapokban Oroszország mindvégig azt hangoztatta, hogy nem tervezi a megszállást). A gyors győzelem reményében az orosz erők megindultak a főváros, Kijev felé, majd célba vették Harkovot, a keleti Donbászt és az ország délkeleti részét. A szomszédos országok és az EU megnyitotta határait a konfliktus elől menekülő emberek százezrei előtt – a határátkelőkön több kilométeres sorok álltak (bár a hadköteles korú férfiak nem hagyhatták el az országot), mozgósítva ezzel számtalan önkéntest, alapítványt és jótékonysági szervezetet hazánkban is.
Azóta – ez év januárjában – az orosz erők elfoglalták a keleti Donyeck tartományban található Soledar sóbányászvárost, figyelmüket pedig a stratégiai fontosságú Bakhmut városára összpontosítják, amely kulcsfontosságú az értékes donbászi régió szempontjából. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet szerint mindeközben az élelmiszerár-index 2022-ben rekordmagasságot ért el, 14,3%-kal nőtt 2021-hez képest (a számok azután ugrottak meg, hogy Oroszország egy évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát), a Világbank pedig arra figyelmeztet, hogy a világgazdaság 2023-ban recesszióba csúszhat.
Egy év elteltével sem látni a békét
A veszteségek száma mindkét oldalon borzalmas, nyugati becslések szerint több százezer halottja és sebesültje van az eddigi összecsapásoknak. A gazdasági és diplomáciai következmények szintén éreztetik hatásukat: a nyugati országok katonailag, pénzügyileg és politikailag is támogatják Ukrajnát, Kína, India azonban ambivalensnek bizonyultak a nyugati érvekkel szemben, amelyek szerint Ukrajna a szabadságért és a demokráciáért folytatott harc frontvonala. Kína nemrég tűzszünetre szólította fel a feleket – az ötletet Ukrajna azonban elutasította, attól tartva, hogy a szünet lehetővé tenné Oroszország számára, hogy katonai átcsoportosításokat hajtson végre a csatatéren elszenvedett kudarcok után. A kínai külügyminisztérium által kiadott 12 pontos dokumentum emellett az orosz gazdaságot sújtó nyugati szankciók megszüntetését is sürgette, bár a nyugati országok a szankciók további szigorításán dolgoznak. A háború tehát vitathatatlanul globálisabbá vált: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nyugatot okolja a konfliktusért, és a háborút Oroszország túléléséért folytatott harcaként értelmezi.
És ma, az egész világot megrázó konfliktus első évfordulóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy győzelmet arat 2023-ban. „Túléltük a háború első napját. Nem tudtuk, mit hoz a holnap, de világosan megértettük, hogy minden napért harcolnunk kell. És mi harcolunk.
Egy évvel ezelőtt volt életünk leghosszabb napja, a modern történelem legnehezebb napja. Korán keltünk, és azóta sem alszunk.”
Twitteren közzétett videóüzenetében ígéretet tett arra is, hogy nem hagyja magára az orosz megszállás alatt élő ukrán népet: „Ukrajna nem feledkezik meg rólatok. Így vagy úgy, de fel fogjuk szabadítani minden földünket” – mondta.
Az ukránok megemlékezéseken és virrasztásokon vesznek részt a halottakért – kiknek száma folyamatosan nő, hiszen a harcok továbbra is dúlnak, különösen Kelet-Ukrajnában (az ország keleti részén 2014 óta folynak összecsapások az oroszok által támogatott erők és az ukrán csapatok között), miközben a civilek attól tartanak, hogy Oroszország újabb rakétatámadást indít. Kijevben éjszaka ugyan nem szólaltak meg a szirénák, de ez bármelyik percben megváltozhat. Zelenszkij szerint a tavalyi támadás napja egy olyan pillanat volt, amikor „milliók döntöttek”:
az ukránok nem a megadás fehér zászlaját választották, hanem a kék és sárga zászlót. Nem a menekülést, hanem a szembenézést.
„Ellenállnak és harcolnak” – olvasható az elnök Twitter-üzenetében. A kijevi kormány a háború kitörésének évfordulójára korábban azt javasolta, hogy az iskolák tartsák meg a tanítást az online térben, a hivatali dolgozókat pedig arra kérték, hogy otthonról dolgozzanak.
A háború második évébe lépve katonai elemzők úgy vélik, hogy Donbász régió elfoglalása továbbra is kulcsfontosságú cél Oroszország számára, mivel a Putyin a tavaly szeptemberben besorozott több százezer sorkatonával újabb nagyszabású offenzívát indít. Védelmi szakértők szerint döntőnek bizonyul, hogyan zajlik az offenzíva, és mennyire gyorsan, hatékonyan tud fellépni ellene Ukrajna.
Forrás: AP News, MTI; Kiemelt kép: Getty Images
