A Follow Me Influencer Marketing Agency hétszáz, Y és Z generációs fiatalt bevonó kutatása szerint a megkérdezettek negyven százaléka szeretne influenszer lenni, számukra pedig jó hír, hogy a legújabb TikTok-on és Instagramon terjedő trendnek hála ehhez már termékeket sem kell reklámozniuk. A #deinfluencing hashtag ma már több, mint kétszáz millió megtekintéssel fut ezeken az oldalakon, mely jól mutatja a vásárlásbefolyásolás eme új irányzatának vírusszerű terjedését. De miről is van szó pontosan? A bojkottként egyaránt értelmezhető trend lényege, hogy képviselői az influenszerek által reklámozott vagy ajánlott, főként drága, de egyébként a valóságban nem működő termékek ellen emelik fel a hangjukat platformjaikon, csökkentve ezzel az adott árucikkek keresletét és a fogyasztói társadalom növekvő nyomását. A magyarul antiinfluenszerként elhíresült tartalomgyártók ráadásul kifejezetten olyan termékeket választanak, melyek nagy hírverést kaptak az online térben, hogy lerántsák a leplet, ezáltal lebeszéljenek a méltatlanul túlreklámozott készítményekről és az értelmetlen költekezésről. A trendhez tulajdonképpen bárki csatlakozhat, aki használja a már említett hashtaget, és úgy érzi, egy népszerű termék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de az esetek többségében maguk az influencerek döntenek úgy, hogy átállnak a „sötét” oldalra.
Minden egy Chanel adventi naptárral kezdődött
Bár nem egyértelmű, valójában honnan és kitől ered az antibefolyásolás trendje, a legtöbbek szerint egy Elise Harmon nevű TikTok-influenszer robbantotta ki, méghozzá nem kisebb márka, mint a Chanel ellen, akiket külön posztban még fel is szólított egy kiábrándító karácsonyi termék kibontását követően.
Az ominózus árucikk egy közel háromszázezer forintos adventi naptár volt, amely néhány szépségápolási terméket, egy parfümöt, és néhány matricát, mágneseket és egy lapozható füzetet tartalmazott.
A videó hatására a Chanel divízióelnöke közleményében hangsúlyozta, a vállalat „sokkal óvatosabb” lesz a hasonló termékek bevezetésével kapcsolatban.
Más források szerint Maddie Wells beauty influenszer áll az egész #deinfluencing jelenség hátterében, mivel hivatalosan ő használta először ezt a jelzést egy 2020-as videója során, amikor korábbi munkahelyein – a Sephora és az Ulta szépségcikkeket árusító üzletláncokban – eladóként szerzett tapasztalatairól osztott meg információkat követőivel. Tartalmaiban olyan termékekről mesélt, melyekért a legtöbbször visszatérnek a vásárlók, ezzel együtt arra kérte közel hárommillió nézőjét, hogy ne dőljenek be minden népszerűsítésnek, mert gyakran ezek között a készítmények között vannak azok a termékek is, melyeket a leggyakrabban visznek vissza a vevők. (Mindeközben vannak olyan TikTok-influenszerek, akik saját sminkmárkát dobnak a piacra.)
Fotó: Getty Images
A recesszió is hozzájárul az iparág növekedéséhez
Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a trend is a milliárdos bevételt hozó influenszer iparág égisze alatt vált sikeressé, mely egyébként az utóbbi időben már egyre több kritikát volt kénytelen elszenvedni. Az influenszereket gyakran éri a vád, hogy csupán a saját zsebüket szeretnék megtömni, és az általuk ajánlott termékek mögött nincs valódi elköteleződés, emiatt hitelességük megkérdőjelezhetővé vált, ami természetesen kedvez az antibefolyásoláshoz hasonló jelenségek felvirágozásának. A #deinfluencing hashtaget használók vallják, hogy amit képviselnek, az a színtiszta őszinteség és hitelesség, hogy valódi véleményükkel a pénzért és PR ajándékokért reklámozó tartalomgyártók által keltett zajt szeretnék megszűrni. Az érdem azonban nem kizárólag az övék, az amerikai Glossy szépség- és wellness kiadvány beszámolója szerint már érezhető gazdasági okok is állnak amögött, hogy az emberek mérlegelni kezdtek, és nem vesznek meg minden olyan árucikket, mely a közösségi médiában szembejön velük, ebből kifolyólag könnyebben is azonosulnak olyan tartalomgyártókkal, akik megfizethető alternatívákat kínálnak számukra.
Ez a vég kezdete az influenszerek számára?
Ezekután felmerül a kérdés, hogy a mai formájában meddig marad fenntartható az influenszer iparág, de a szakértők szerint korai lenne ehhez hasonló szélsőséges feltételezésekbe bocsátkoznunk. A hangsúly a fogyasztókkal való rezonancián van, hogy a márkák olyan influenszerekkel működjenek együtt, akiknek követőtábora beleillik az általuk képviselt piaci résbe, vagyis a fókusz az úgynevezett mikroinfluenserekre, a kisebb, ám elkötelezett, és nem utolsó sorban tudatos közösségek megmondóembereire terelődik át. Amellett, hogy kommunikációjuk minden esetben célzott, hiszen kisebb méretű bázisnak szól, az ilyen tartalomgyártók általában könnyebben, árnyaltabban illesztik be a hirdetéseket organikus tartalmaikba. A szakemberek többsége már csak azért sem temeti az influenszer marketinget, mert az antibefolyásolás sikere ugyancsak ezen a módszeren alapszik, csak a csomagolás változott, vagyis továbbra is mások véleményén múlik, milyen vásárlói döntést hozunk még akkor is, ha ez az elhatározás történetesen épp a fogyasztás csökkentését eredményezi.
Kiemelt kép: Getty Images
