A kávé az egyik legtöbbet kutatott területnek számít az orvoslásban. Hatása az emberi szervezetre nézve igencsak szerteágazó, és ahányan istenítik, legalább ugyanannyian óva intenek tőle: egyes kutatók szerint megnehezítheti az esti elalvást és vetélést is okozhat, míg mások szerint zsírégető csodaszer, enyhíti a depresszió tüneteit, napi 3-4 csészével pedig a krónikus májbetegségek előfordulását, valamint a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük. Ha mindezek után nem lennénk eléggé összezavarodva, mit, mikor és mennyit érdemes fogyasztanunk a világ egyik legkedveltebb italából, itt van néhány újabb kutatás, amelyek ezúttal a kávéfogyasztás mennyisége és a látáskárosodások kialakulásának kockázata között találtak összefüggéseket.
Azzal kapcsolatban, hogy a kávé valóban okozhat-e vakságot, számtalan félrevezető cikket találhatunk az interneten. E cikkek közül sokan hivatkoznak egy 2012-es tanulmány statisztikáira, amelyet a Brigham and Women’s Hospital, a Harvard Medical School és más bostoni kutatóközpontok szakemberei készítettek. Ebben a tanulmányban a kutatók azt találták, hogy azoknál a felnőtteknél, akik naponta 3 vagy több csésze koffeines kávét fogyasztottak, 66%-kal volt magasabb a glaukóma, azaz a zöldhártya kialakulásának kockázata, szemben azokkal, akik egyáltalán nem ittak kávét. A legtöbb hírportál ezt úgy értelmezte akkoriban, hogy a kávéfogyasztás glaukómát vagy vakságot is okozhat – a Healthline szakemberei ennek kapcsán pedig tiszta vizet öntöttek a pohárba (végül is jobb későn, mint soha), szerintük ugyanis mindez nem egészen igaz, a tanulmány eredményei nem találtak ok-okozati összefüggést, és további kutatásokra van szükség a témában.
Akkor most, hogy is van ez?
A kávéfogyasztás és a látásunk közötti kapcsolat összetett, hiszen a koffein különböző módokon hathat az emberi szervezetre életkortól és egészségi állapottól függően. A 2012-es kutatás valójában azt találta, hogy
csak a nagyon nagy mennyiségű kávé fogyasztása növelheti a glaukóma kockázatát – különösen akkor, ha a család nőtagjai körében is többször előfordult már a betegség.
A zöldhályog a látóideg károsodásával jellemezhető, a vakság második leggyakoribb oka világszerte (a zöldhályog leggyakoribb típusa, az elsődleges nyitott zugú glaukóma krónikusan magas nyomást eredményez a szemben).
A napi 500 milligramm vagy annál több koffeint fogyasztó embereknél tendenciaszerűen magasabb volt a glaukóma kockázata, mint azoknál, akik napi 125 mg-nál (erősségétől függően ez max. 2 csésze) kevesebb koffeint fogyasztottak. A különbség azonban statisztikailag nem volt szignifikáns. Egy 2021-es tanulmányban, ugyanezen kutatók közül néhányan több mint 120 000 rendszeres kávé- és teafogyasztó esetében értékelték a glaukóma kockázatát. Összességében nem találtak összefüggést a kávéfogyasztás és a betegség között, azonban megnövekedhet a kockázat, ha naponta több mint 321 mg koffeint fogyasztunk, és csak abban az esetben, ha hajlamosak vagyunk a betegségre.
A betegség kialakulásának kockázati tényezői az alábbiak lehetnek:
- 40 év feletti életkor
- családi kórtörténet
- magas szemnyomás
- korábbi szemsérülések
- cukorbetegség
- migrén
- magas vérnyomás
- keringést befolyásoló problémák
- a látóideg elvékonyodása
- vékony szaruhártya
- hosszú távú szteroid-használat
- rövid- vagy távollátás
Viszont! Hogy még inkább összezavarodjunk, egy 2019-es tanulmány azt találta, hogy a fekete kávé bizony jótékony hatással is lehet a szemlencsére és a retinára (a koffein ugyanis a retina gyulladásával szemben is védelmet nyújthat), egy idén februári átfogó vizsgálat eredményei pedig a magasabb koffeinbevitelt hozták összefüggésbe szemszárazság kissé alacsonyabb kockázatával.
Bármi is az igazság a kávéról, egy a biztos: mértékletességgel nem lőhetünk mellé (egészségesen működő szervezet esetében az ajánlott napi mérték 130-300 mg-ot, azaz nagyjából napi 3-4 csészényit jelent) – ahogyan rendszeres szűrővizsgálatokkal sem.
Kiemelt kép: Getty Images
