Kissé morbid lehet azon tűnődni, hogy mi fog történni velünk halálunk után, de valljuk be, a legtöbbünket foglalkoztatja ez a téma. A praktikusabbak pedig már lehet, hogy azt is kitalálták, hogy hogyan is szeretnék, ha eltemetnék őket. Manapság sokan a hamvasztást választják a hagyományos, koporsós temetés helyett, és talán nem lövünk nagyon mellé, ha azt gondoljuk, hogy ennek jócskán anyagi okai is vannak, hiszen a végső nyughelyre helyezésnek tetemes költségei lehetnek.

Azonban egyre többeknek fordul meg a fejében a környezetvédelmi szempont. Ilyenkor az egyik lehetőségkánt felmerülhet (legalábbis az Egyesült Államokban) a komposztálás mint alternatív temetkezési lehetőség, amiről már mi is írtunk nemrég, a legújabb elgondolkoztató – haladó vagy kegyeletsértő? – módszer pedig az akvamáció, azaz vízi „hamvasztás”.

Nem szeretünk belegondolni, de a koporsós temetést megelőző balzsamozás és a hamvasztás során is mérgező kemikáliák tömkelege jut a földbe és a levegőbe, arról nem is beszélve, hogy több országban is egyre kevesebb hely jut a temetőknek, hiszen az értékes területeket foglal el. Magyarországon egyre emelkedik a hamvasztás aránya, 2016-ban már háromból két esetben már emellett döntöttek a hozzátartozók. A károsanyag-kibocsátás mellett a hamvasztás energiaigénye is óriási: egy holttest elhamvasztása majdnem azonos egy személy átlagos havi energiafelhasználásával. A koporsós temetés a folyamatos népességnövekedés mellett pedig rengeteg faalapanyagba kerül: csak az Egyesült Államokban egy év leforgása alatt annyi fát használnak el koporsókészítéshez, amennyiből 1800 ember számára lakást építhetnének, és annyi fémet, amennyiből újjáépíthetnék a Golden Gate hidat. Így

az alternatív módszerekkel nemcsak a környezetet óvhatjuk, hanem helyet is spórolhatunk, bármennyire is kegyetlennek vagy bizarrnak is hangozhat az ötlet elsőre.

A hagyományos hamvasztással ellentétben az akvamáció az emberi vagy állati maradványok eltüntetésére a 1000 és 1300 Celsius-fok közötti hőmérsékletre felhevített kemence helyett lúgos hidrolízis módszert alkalmaz, ezáltal sokkal kevesebb káros anyagot bocsát ki, így környezetkímélőbb módszernek tartják a hagyományosoknál. Az akvamáció teljesen láng nélküli módszer, melynek során egy lúgos oldattal töltött tartályba helyezik a testet, amit ezután körülbelül 160 °C-os hőmérsékletre melegítenek, mindezt megemelt nyomáson teszik, ami megakadályozza a folyadék felforrását. Ahogy növekszik az edényben a nyomás, az oldat több óra alatt fokozatosan lebontja a szerves anyagot, azaz a testet, csupán a csontok maradnak meg.

Íme egy animáció a módszer működési elvéről:

A megmaradt csontokat egy hatalmas kemencében megszárítják, hogy fehér porrá váljanak, amit végül az elhunyt szerettei megkaphatnak. Az oldatban visszamaradt cseppfolyósított maradványok pedig műtrágyaként is felhasználhatók, mivel sókat és aminosavakat tartalmaz. Alternatív megoldásként a visszamaradt folyadékot semlegesíteni is lehet, és biztonságosan a vízbe engedni.

Az akvamáció emberi felhasználásra jelenleg 21 kiválasztott amerikai államban, köztük Alabamában, Kaliforniában és Floridában engedélyezett, de a dél-afrikai apartheidellenes hős, Desmond Mpilo Tutut is ezzel a módszerrel temették el 2021. december 26-án bekövetkezett halála után. Tutu, aki aktivista munkájáért Nobel-békedíjat is kapott, a News24 beszámolója szerint határozattan ezt a módszert kérte, majd a maradványait egy – szintén a saját kérésére – a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb fa koporsóban helyezték örök nyugalomra. Itthon jelenleg még nem foglalkozik egyetlen temetkezési vállalat sem ezzel a módszerrel.

Kiemelt kép: Israkress/Wikimedia Commons