A művészet világa tele van szépséggel, színekkel és varázslattal, de ha elég közelről nézzük, akkor ugyanennyi titkot is rejt, amelyek akár évszázadok óta megoldatlanok maradtak. Ezek lehetnek a véletlen művei, de akár szándékosak is: egyesek azért rejtenek el titkos üzeneteket az alkotásaikon, hogy kihívást jelentsenek a nézőiknek, mások pedig azért, hogy felfedjenek valamit az életükről vagy politikai nyilatkozatot tegyenek az avatott szeműeknek. Ezek a talányok régóta foglalkoztatják mind a műkedvelőket, mind pedig a szakembereket, és gyakran ösztönzik őket mindenféle elméletekre, amivel megmagyarázhatóak a rejtélyek. De hogy melyek igazak, azt talán soha nem tudjuk meg. Íme néhány a legérdekesebb és legnagyobb művészettörténeti titok közül, amikre a mai napig nem akadt megnyugtató és bizonyítható válasz.

Leonardo da Vinci, a rejtélykirály

A Salvator Mundi című festmény 2017-ben a Christie’s árverésén 450 millió dollárért kelt el, nagyrészt azért, mert Leonardo da Vincinek tulajdonították. Néhány művészeti szakértő, köztük Matthew Landrus oxfordi művészettörténész azonban úgy véli, hogy a festménynek csupán 20 százalékát fejezte be maga da Vinci. Az ecsetkezelésen látható művészi részletekre és festészeti technikákra hivatkozva Landrus azt gyanítja, hogy a festmény többi részét Leonardo asszisztense, Bernardino Luini készítette, Bernardino munkái viszont soha nem értek el 654 545 dollárnál többet. Eddig.

Látogatók nézik a Leonardo da Vinci iskola Salvator Mundi című festményét a Leonardo da Vinci című kiállítás sajtóbejárásán a Louvre múzeumban Párizsban 2019. október 22-én. A rendkívüli kiállítás a híres olasz művész halálának 500. évfordulója alkalmából kerül megrendezésre (Fotó: Chesnot/Getty Images)

De nem ez az egyetlen, Leonardo nevéhez köthető festményt övező rejtély. A világ legismertebb festményének számít, mégis rengeteg legenda kering a Mona Lisa körül. Lehet, hogy mégsem azt ábrázolja, akit a művészettörténészek hisznek? A személyazonosságához vezető nyomot Giorgio Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete (1550) című könyvében vélik felfedezni, amely leírást ad egy bizonyos Francesco del Giocondo számára készített műalkotásról, és felesége, Mona Lisa arcképéről. (A festmény híres beceneve a La Gioconda a Giocondo nőneméből, mind a rajta szereplő nőalak legendás mosolyából származhat: Mona Lisa, a „joviális”). Egy további, nemrégiben tett felfedezés tovább erősíti ezt a hipotézist: Leonardo egyik kortársának 1503 októberében keltezett feljegyzésének margóján talált írás megemlíti, hogy a reneszánsz művész abban az évben, amikor állítólag a Mona Lisán kezdett dolgozni, valóban egy bizonyos Lisa Gherardini del Giocondo festményén dolgozott. 2010-ben viszont az alak bal szemében az S betűt fedezték fel, amely valószínűleg a nagyhatalmú Sforza családot jelöli, míg a jobb szemében az LV kezdőbetűk láthatók. Így az évek során elszaporodtak a bizonytalanságok a titokzatos nő személyazonosságával kapcsolatban: valójában Leonardo édesanyját ábrázolja? Vagy a reneszánsz kori marchesa és művészetpártoló Isabella d’Estét? Vagy akár magát Leonardót?

A Szabadság-szobor bilincse

Mindenki ismeri New York egyik szimbólumát, a világot megvilágító Szabadságot, amelyet Franciaország ajándékozott az Egyesült Államoknak. A szobrász Frédéric Auguste Bartholdi volt, a belső szerkezet mérnöki munkáit pedig Gustave Eiffel végezte. A szobor mintája Eugène Delacroix A Szabadság vezeti a népet című képének főalakja volt, a korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. Az első kisméretű modellt 1870-ben építették, ami jelenleg Párizsban található, a Luxembourg-kertben. (A szobor modellje egyébként egy egyiptomi muzulmán parasztasszony volt.) A kolosszális alkotást a két hatalom közötti barátság és tisztelet igaz jeleként az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának százéves évfordulója alkalmából adták át 1886-ban.

Lánc a New York-i Szabadság-szobor talapzatán (Fotó: Michael M. Santiago/Getty Images)

Bár már ezerszer láttuk a fáklyát égbe emelő női alakot, közelebbről szemügyre véve azonban egy részlet különösen feltűnik: a szobor lábánál egy lánc található. Hogy kerül oda, és miért? Lehet, hogy ez a demokrácia szimbóluma? Vagy az elnyert szabadság allegóriája a szemünk előtt? Valójában senki sem tudja biztosan.

Ki lőtte le Vincent Van Gogh-ot?

Vincent van Gogh-ról az egyik legfontosabb dolog, amit az emberek tudnak, hogy levágta a fülét. Ez valószínűleg azért történt, mert a holland posztimpresszionista festő mentális betegségben, valószínűleg súlyos depresszióban szenvedett. Az is köztudott, hogy 37 éves korában, egy közelről leadott lőtt seb következtében halt meg. Bár sokáig úgy vélték, hogy az érzelmileg instabil művész öngyilkos lett, ez mindig is vita tárgyát képezte, és sokan úgy gondolják, hogy valóban egy 16 éves iskolás fiú lőtte le. Ez mindenképpen hihetőnek tűnik, tekintve a rossz mentális egészségi állapotát. A holttest közelében azonban nem találtak fegyvert, és a helyiek arról számoltak be, hogy nem sokkal a halála előtt két tizenéves fiú zaklatta őt.

Vincent van Gogh: Önarckép pipával és bekötött füllel, 1889 (Fotó: Getty Images)

Többek közt a Van Gogh az örökkévalóság kapujában (At Eternity’s Gate) című film, amelyben Willem Dafoe alakítja a festőt, is azt állítja, hogy nem öngyilkosság történt, de nem is gyilkosság, hanem szerencsétlen baleset, és ezt a nézetet mások, köztük Dr. Vincent Di Maio igazságügyi szakértő is képviseli. Az állítólagos elkövető René Secrétan, az egyik bully (zaklató) lehetett, mivel amellett, hogy nagy bajkeverő hírében állt, a pisztolya gyakran elsült véletlenül. Ámde Secrétan nem sokkal a halála előtt, 1957-ben is tagadta, hogy bármi köze lenne a gyilkossághoz, bár azt mondta, hogy volt nála egy pisztoly, amelyet van Gogh magával vihetett. Az életrajzírók szerint van Gogh talán üdvözölte a halált, és ezért nem vádolta meg a fiúkat a halálos ágyán.

Tényleg Hitler festette ezeket a képeket?

Adolf Hitler fiatalon festő akart lenni, a művészeti iskolából azonban elutasították, és végül más elfoglaltságok felé fordult, nevezetesen a holokausztot kitervelő hírhedt diktátor lett helyette, bár közben (állítólag) a hobbijáról sem mondott le. Halála után a művészeti szakemberek évtizedekig nagyrészt figyelmen kívül hagyták Hitler festményeit , egyrészt mert nem tartották azokat túl jónak, másrészt pedig sokan erkölcstelennek ítélték a műveinek megvásárlását. Ennek ellenére számos hamisítvány készült, amelyek közül sok nem is volt olyan pontos. Számos festménye a második világháború után került elő, és több tízezer dollárért kelt el később árveréseken. Másokat az Egyesült Államok hadserege foglalt le, és még mindig az amerikai kormány birtokában vannak. A Hitler munkásságáról alkotott általános vélemények megoszlanak: kritizálták, hogy hideg és érzéketlen, és sokan azt állítják, hogy építészként nagyobb tehetséggel rendelkezett, amit az is bizonyít, hogy festményein az építészetet más elnagyolt részletekkel, például a fákkal vagy az emberekkel szemben hogyan kezelte. (És azzal bizonyára egyetértünk, hogy jobb lett volna mindenki számára, ha marad középszerű festő, vagy valamivel tehetségesebb építész annál, mint amivé vált.)

Adolf Hitler: A Bécsi Operaház, 1912 (Fotó: Wikipedia)

A 2000-es évek elején kialakult egy piac a művei számára, az árai pedig ennek megfelelően megugrottak. Csak egy probléma akadt ezzel: mégis hogyan lehet Hitler eredeti műveit azonosítani? Ugyanis a rengeteg pontatlan hamisítvány miatt a szakértők gyakran nem tudják, hogy valójában hogyan is néz ki egy hiteles Hitler-darab. A kevés forrás egyike a bajor állami archívumban található néhány, ellenőrzött Hitler-mű, ezekkel hasonlítják össze a neki tulajdonított darabokat. Ugyanakkor Németország keményen fellép a Hitler-műalkotások eladása ellen, hogy ezzel is csökkentse a forgalomban lévő hamisítványok számát.

Kicsoda Banksy, a leghíresebb ismeretlen kortárs művész?

Nehéz lenne a művészettörténet nagy rejtélyeiről írni anélkül, hogy ne említenénk meg, hogy az egyik leghíresebb élő művész gyakorlatilag ismeretlen. Bár az utcai művész Banksy a kilencvenes évek eleje óta – azaz közel három évtizede – alkot, a művész szigorúan őrzi személyazonosságát, annak ellenére, hogy olyan nagy horderejű projekteken dolgozik, mint az Oscar-díjra jelölt 2010-es Exit Through the Gift Shop című dokumentumfilm. Banksy grafikus, stencilezett stílusa olyannyira felismerhető, hogy a kérdés némileg vitathatóvá válik. Valóban tudnunk kell, hogy ki az a Banksy? És miért? Számítana, ha Banksy egy kollektíva lenne, nem pedig egy ember? Egyáltalán brit a művész?

Banksy újabb műve tűnt fel a 2023-as Sundance Filmfesztiválon 2023. január 20-án a Utah állambeli Park Cityben (Fotó: David Becker/Getty Images)

Egyedül ez utóbbi tűnik biztosra, tekintve, hogy több műve is a Nagy-Britanniában tűnt fel. Ahogy mi is megírtuk, 2021-ben például egy festőkörútra indult a szigetországban, amelyről videó is készült, amit fel is töltött az Instagramjára Nagy brit spraykáció (A Great British Spraycation) néven, amiben az látszódik, hogy Banksy egyáltalán nem rejtőzködve, gyakran fényes nappal, a nyílt utcán készíti el a mit sem sejtő járókelők szeme láttára a stenciles műveit. Az évek során több különböző ember is megpróbálta leleplezni, de mindeddig nem sikerült bebizonyítani senkiről, hogy ő lennea művész.

Kik rabolták ki az Isabella Stewart Gardner Múzeumot?

A 10 millió dolláros kérdés: ki lopott el 13 remekművet a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból? Az 1990-es betörés a történelem legnagyobb műkincslopása, mivel a festmények, köztük Vermeer és Rembrandt művei, 2020-ban összesen 500 millió dollárt értek. Mi történt tehát? Annyi bizonyos, hogy két, magát rendőrnek kiadó férfi hajtotta végre a rablást, miután megbilincselték és betömték a két szolgálatban lévő fiatal biztonsági őr száját, akik egyébként semmilyen hivatalos kiképzésük nem kaptak. A tolvajok ezután kitépték a remekműveket a kereteikből, majd eltávolították a biztonsági kamerák videóit. Érdekes módon a rablás kényelmes 90 percig tartott, jóval tovább, mint egy átlagos ilyen „munka”.

Az Isabella Steward Gardner Múzeum a rablás után. A holland teremben még mindig üresen lógnak az ellopott festmények keretei (Fotó: Bettmann Archive/Getty Images)

Az elmúlt évtizedek során számos nyom ellenére a műalkotások a mai napig nem kerültek elő. Az üres keretek most is az eredeti helyükön lógnak, kísérteties emléket állítva a bűnténynek. A 13 műtárgy megtalálásához közvetlenül vezető információkért járó 10 millió dolláros jutalom mellett 100 000 dolláros jutalom jár, ha valaki csak egy műtárgy megtalálásában segít.

Hol van a rotterdami rablásból hiányzó műkincs?

Egy másik rablás is hasonlóan kedélyborzoló, bár itt legalább a tettesek megkerültek – a műtárgyakkal ellentétben. 2012-ben tolvajok törtek be a rotterdami Kunsthal Múzeumba, és hét festményt vittek el onnan magukkal, köztük Picasso, Monet és Gauguin alkotásait. Négy román férfit letartóztattak és 2013-ban elítélték a lopásért, de senki sem tudja, mi lett az ellopott műtárgyak sorsa, és az is lehet, hogy sokkal tragikusabban végezték, mint ahogy remélnénk.

Az egyik ellopott kép Picasso Harlequin Head című műve (Fotó: Wikipedia)

Az egyik tolvaj édesanyja ugyanis először azt vallotta a hatóságoknak, hogy elégette a festményeket, mert nem akarta megtartani a bűnjeleket, de aztán később visszavonta vallomását. 2018-ban valaki egy nagyon élethűnek tűnő, Picasso-szerű festményt helyezett el egy szikla alá egy romániai erdőben, és bár először nagy volt az öröm, végül kiderült, hogy csupán ügyes hamisítványról volt szó, és egy belga színházi társulat projektje volt a hoax. A műtárgyak hollétét továbbra is homály fedi.

Kik és miért építették Stonhenge-t?

Stonehenge a világ építészetileg legfejlettebb őskori kőkörképe. A több mint 9 méter magas és egyenként 40 tonna súlyú kövek gyűrűje körülbelül 5000 éves múltra tekint vissza, azonban a szakértők még mindig nem tudják, hogyan használták az ősi emberek a helyet. Templomként? Idegenek megidézésére? Vagy valamiféle rituális táncházként? Meglepő módon a Stonehenge köveiről nem származik semmilyen feljegyzés, ami nagyon nem jellemző az ókori emberekre.

Fotó: Getty Images

Egy néphit szerint a köveket Merlin, Artúr király varázslója szállította oda mágiával, egy másik elmélet szerint pedig egy gyógyító erejű ókori római templom maradványai. Utóbbi akár még igaz is lehet, de ez sem magyarázza meg, hogyan kerültek a kövek ide, mert a régióban egyáltalán nincsenek hasonló kőzetek. Az egyes darabokat nem közelebbről, mint 300 kilométerről hoztak ide, de hogy hogyan szállítottak akkoriban ilyen hatalmas és nehéz darabokat, az rejtély. 

Caravaggio festményben vallotta be a gyilkosságot?

Michelangelo Merisi da Caravaggio az olasz barokk egyik mestere volt, aki a fény feltűnően modern alkalmazásáról volt ismert. Ugyanakkor indulatos művész volt, aki gyakran keveredett verekedésbe. 1606-ban egy pitiáner veszekedés során megölt egy embert, majd Rómából Máltára menekült. Ott alkotta meg 1608-ban Keresztelő János lefejezése című remekművét. Ez a festmény az egyetlen, amelyet aláírt, de ami még érdekesebb, hogy a Keresztelő Szent János nyakából kifolyó vértócsába írta a nevét.

Caravaggio: Keresztelő Szent János lefejezése (Fotó: Wikimedia Commons)

Hogy miért tett így, több elmélet is született: Máltán a pápát szolgáló Szent János-rendhez csatlakozott udvari festőként, és ahhoz pedig, hogy visszatérhessen Rómába, a pápa engedélyére volt szüksége, és talán a véres aláírása jelezte, hogy a Szent János-rend révén megmenekül. Mások szerint talán így ismerte be bűnösségét a gyilkosságban. Az aláírás: f. michelang volt, és gyesek szerint az F a frater vagy testvér rövidítése volt, mivel Caravaggio csatlakozott a rendhez. Mások úgy vélik, hogy az F a fecit, azaz megtette latin szót jelenti, így talán az aláírás valódi jelentése „Michelangelo tette”.

+1

Mint ahogy írtuk, a művészet tele van talányokkal. Az egyik legnagyobb az, hogy az amúgy fényes tehetségek miként képesek néha kifejezetten pocsék művek megalkotására. Vajon pillanatnyi meghasonlás, vagy éppenséggel szándékosság vezérli őket? Mint ahogyan a legtehetségesebb írók sem mindig olyan jófejek vagy kedvesek, mint amilyennek elképzeljük őket.

Kiemelt kép: Getty Images