A nagyböjt tizennegyedik napjára hirdetett sajtótájékoztató előtt mindössze hárman láthatták a „Tojásdíszítés királynőjének” kikiáltott Zsigóné Katalin nagyszabású művét, melyen elmondása alapján a tudományos kutatást is számítva három éven át dolgozott rendületlenül. Katalin művészete még férje biztatására bontakozott ki lányuk születését követően, ám kis idő után országunk kulturális bölcsőiben is előszeretettel tevékenykedett. Kalocsán tradicionális körülmények között sajátította el a népművészet alapjait, melyek közül mára már nyolc ágban jeleskedik a hímzéstől kezdve az edényfestésen át a különféle szent- és tájképek készítéséig. A Príma díjas alkotó szívéhez mégis a tojásfestés áll a legközelebb, ezenfelül több mint húszféle technikával, többek között karcolással, viaszolással, csipkézéssel és patkolással is dolgozott elsősorban tyúk-, liba-, kacsa-, strucc-, emu-, nandu-, illetve papagájtojásokon az elmúlt időszakban. Zsigóné Katalin bár mindennapjait az apró motívumok világában éli, nem fél kilépni komfortzónájából, és monumentális, vagy épp nagyobb számú alkotásokban gondolkodni, mely készség elkél egy olyan művésznél, aki száz locsolót fogad egyedi, kézzel festett tojásokkal a közelgő Húsvét ünnepén.
Ezt az információt már Tóth Gergely televíziós szerkesztőtől tudtuk meg az esemény megnyitója során, melyen a tekintélyes sorozat korábbi műveinek titkaiba is bepillanthattunk. A Magyar Nemzet Tojásának hungarikum motívumai tizenegy díszítési technika révén, halasi csipke, matyó- és kalocsai minták felhasználásával születtek, és olyan fontos momentumokat őriznek, mint a koronázási jelvények, a turulmadár, a honfoglalás, a vérszerződés vagy a trianoni békeszerződés. A Beszélő Tojás – melyet 2019-ben láthatott a közönség – a magyar hagyományokhoz hűen viaszolt technikával készült, és több mint háromszáz, őseink által használt és a népművészetünkben is alkalmazott motívumot rejt. Nem jelentett kisebb kihívást a szintén strucctojásra megálmodott legújabb globális gyűjtemény sem, melyről Tóth Gergely így nyilatkozott.
„Zsigóné Kati kibővítette számunkra, megismertette velünk a tojás szimbólumának lényegét, mely akár egyetemes nyelvként is megjelenhet, bebizonyítva, hogy a tojásdíszítés régen túlmutat Húsvét ünnepén.”
„Japán kutatók bizonyították a tényt, miszerint a tojás száz millió évig is képes megőrizni alakját, a Világunk tojása azonban nem csak emiatt bír időtálló összetartó erővel.
A festéssel és marással felvitt szimbólumok, alakok, helyszínek és egyéb részletek a világ minden tájáról származnak, emiatt az alkotás sokoldalú, komplex ismeretanyagot közvetít, ami a világon élő minden egyes emberhez szól.”
– vette át a szót Zsigóné Katalin, aki elárulta, negyven személy, köztük négy élő és négy magyar, tizennégy vallás és természeti csoda, továbbá harminc életünket befolyásoló fontos részlet is helyet kapott az óriási strucctojásból készült alkotáson. „A rend, az egyensúly nagyon fontos a népművészetben, emiatt negatív és pozitív személyek egyaránt fellelhetők a szabályos mintázatban, mely a Föld által megtett elliptikus pályát idézi.” A tojás üzenete, mint megtudhattuk, ugyancsak ezt a kettősséget közvetíti, és az ember ellentétes pólusaira, a csodatételre és a rombolás képességére hivatott irányítani a figyelmet. „A Világunk tojása kultúráink, a természet, az ember által létrehozott érték megőrzését helyezi fókuszba, hogy vigyázzunk minderre, mert nincs hova mennünk, egyetlen életünk és egyetlen bolygónk van.” A tojás sokrétű üzenetében mégis inkább a reményt szimbolizálja, annak fényét pedig a tizenhat aranyba foglalt gyémántkő tükrözi a Naprendszer bolygóinak képében.
Zsigóné Katalin célja a Világunk tojásának elkészítésével az volt, hogy legyen egy olyan alkotás, melyhez a világon élő minden ember kapcsolódni tud, a néző megszólítása pedig kétféleképpen történik. „Találjon csak egyetlen dolgot rajta, amit ismer, a képek láttán pedig felmerül a kérdés, kit vagy mit rejtenek az emlékezetes jelenetek. A Világunk tojása ettől lesz egyetemes és ettől válik páratlanná, értékállóvá, felbecsülhetetlenné. Mintakincsében az ember van főszerepben és ez teszi maradandóvá az utókór számára.” – részletezte az alkotó, aki kijelentette, hetvenévesen nem valószínű, hogy készít még hasonló átfogó alkotásokat, ezért kiterjedt életművét – mely tartalmaz egy Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját megörökítő tojást is – szeretné biztonságban tudni egy esetleges gyűjtő vagy múzeum tulajdonában. Amíg új birtokosához nem kerül, Katalin kecskeméti otthonában tekinthetjük meg a nem mindennapi hímes tojásokat, a világ öt legjobb tojásdíszítője közé is beválasztott művész könyveit, díjait tartalmazó kiállítást, melyet rendszeresen látogatnak a hazai és külföldi csoportok.
Kiemelt kép: Zsigóné Katalin tojásdíszítő mester
