Jessica Griffin, a Massachusettsi Egyetem Chan Medical School pszichiátria és gyermekgyógyászat professzorának és Pepper Schwartz szexualitás-szakértő, a Seattle-i Washingtoni Egyetem szociológiaprofesszorának a CNBN-n publikált cikkéből megtudhatjuk, mire érdemes leginkább figyelnünk, ha a kedvesünkkel kommunikálunk. A két professzor összességében több, mint 50 éven át tanulmányozta a párkapcsolatokat, és kutatásaik során kiderült, hogy a legtöbb kapcsolat a rossz kommunikáció miatt ér véget. Bár ez önmagában nem olyan nagy meglepetés, Dr. John Gottman pszichológus 40 ezer pár elemzése alapján azt is meghatározta, hogy mely kommunikációs típusok a legproblémásabbak egy kapcsolatban. Sőt, megnevezte azt az egyet is, amelyik a legbiztosabb előrejelzője a sikertelen kapcsolatnak. Lássuk, miként nyilvánul meg ez a kommunikációs forma egy-egy helyzetben, hogyan teszi tönkre a kapcsolatokat, és mit tehetünk ellene!
Gottman „mumusaival” valószínűleg már mindannyian találkoztunk. Ezek közé sorolja a kritikát, mikor a partnerünk jellemét támadjuk, de ide tartozik a védekezés is, amivel gyakran a kritikára válaszolunk, legyen az kifogás vagy a felelősség áthárítása. Vannak olyan helyzetek is, mikor inkább elzárkózunk magától a kommunikációtól, és figyelmen kívül hagyjuk a másikat, elfoglaltnak tettetjük magunkat. Bár ez a viselkedésmód is a legrosszabbak egyike,
az elsőszámú kommunikációs forma, ami megrontja a kapcsolatokat, a megvetés.
A megvetés sokkal több, mint kritika
A megvetés az, amikor az egyik partner azt állítja, hogy ő okosabb, jobb erkölcsű, vagy egyszerűen csak jobb ember a másiknál. A megvetést elszenvedő partner pedig úgy érzi, hogy méltatlan, és nem szeretik. A másik fél folyamatos félbeszakítása például tiszteletlenségnek számít. Ez azonban megvetéssé változik, ha a félbeszakítás nem túlzott beszélgetési vágy, hanem inkább annak kijelentése, hogy a partnernek nincs semmi érdekes vagy fontos mondanivalója. Ez lehet olyan nyilvánvaló is, mint például amikor az egyik fél például azt mondja: „Ó, őt nem érdemes meghallgatni. Még akkor sem tudná elmesélni, ha az élete múlna rajta.” Még ha ritkán is, de ez a fajta viselkedés előfordul, akkor a kapcsolat bajban van.
Hogyan teszi tönkre a megvetés a kapcsolatokat?
Kapcsolódó
Mit tegyünk, ha a párunk nem beszél velünk?
A megvetés lehetetlenné teszi a partnerek számára, hogy úgy érezzék, ott vannak egymásnak. Ahelyett, hogy „te és én állunk szemben a problémával”, a partnerek ekkor ellenfelekké válnak. Soha nem tudhatják, mikor támadják vagy ássák alá őket. Ez gyakran abból fakad, hogy az egyének úgy érzik, kiállnak magukért, ami általában egészséges dolog. A probléma azonban ott rejtőzik, hogy a partnerükkel szemben állnak ki magukért, és eközben eltaszítják a partnerüket.
A megvetés ráadásul nem csak a kapcsolatoknak árt, az egészségünkre is rossz hatással van. Szükségünk van egymásra a túléléshez, viszont a megvetés pont ezeket a kapcsolatokat vágja el vagy veszélyezteti. Egy kutatás például kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik megvetéssel kommunikálnak, magasabb a betegségek aránya, beleértve a rákot, a szívbetegségeket és más betegségeket is, mint például a megfázást vagy az influenzát.
Hogyan száműzzük a megvetést?
Negatív érzések felismerése és megosztása
Amikor nem tudjuk megnevezni vagy kibeszélni a negatív érzéseinket, nagy a kísértés, hogy ezeket másokon vezessük le.
Például: „Nem tudom elhinni, hogy lemondod a randevúnkat, hogy a barátaiddal találkozz! Egy önző bunkó vagy! Soha nem gondolsz az érzéseimre!” A megvető kommunikáció elkerülése érdekében inkább az érzéseinkről beszéljünk (úgynevezett én-közlés): „Bosszús és szomorú vagyok, mert már nagyon vártam, hogy együtt töltsünk egy kis időt. Szeretném elkerülni, hogy ez a jövőben megtörténjen.” Hozzátehetünk egy javaslatot is: „A tervek megváltoztatása előtt beszéljük meg a dolgot” vagy „Gondolod, hogy meg tudjuk ezt tenni?”
Teremtsük meg a megbecsülés kultúráját
Az elismerés kifejezése segít abban, hogy a negatívumok helyett inkább a partnerünk pozitív tulajdonságait vegyük észre. Ideális esetben azt szeretnénk, ha pozitív kijelentéseink és gesztusaink túlsúlyban lennének a negatívakkal szemben: a mágikus arány legalább öt pozitív kijelentés vagy érzés egy negatívhoz képest. Kipróbálhatjuk például, hogy egy héten keresztül nyomon követjük a kommunikációs szokásainkat.
Milyen gyakran veszünk részt negatív interakciókban (például zsörtölődés, kritizálás, mellőzés, szemforgatás) a pozitívakkal szemben (például dicséret, kiegészítés, valami kedves dolog a másik partner számára)?
Ha pedig veszekedésre kerül sor, ne feledjük, ogy azzal sincsen semmi probléma, nem gond, ha egy pár tagjai nem mindenben értenek egyet. Azonban ezt is tehetjük tudatosan és tiszteletteljesen – erről ebben a cikkben írtunk korábban.
Kiemelt kép: Getty Images
