Idehaza mintegy 35-40 ezer embert és családjukat érinti a Parkinson-kórnak nevezett súlyos neurológiai betegség, melynek kialakulása mögött genetikai faktorok és környezeti hatások egyaránt kimutathatók. Tudósok most egy ismert vegyi anyag közvetlen hatását mutatták ki a kór kialakulásában, a kutatás a Journal of Parkinson’s Disease című folyóiratban jelent meg
A triklór-etilén, vagy TCE a halogénezett szénhidrogének közé tartozó szerves, színtelen, jellegzetes szagú vegyület, amit kiváló oldószer-tulajdonsága miatt évtizedekig használtak az ipar legkülönfélébb területein a gumigyártástól kezdve a vegytisztításig: a vegyület koffeinmentesíti a kávét, zsírtalanítja a fém alkatrészeket és szárazon tisztítja a ruhákat.
A színtelen vegyi anyagot először 1969-ben hozták összefüggésbe a Parkinson-kórral, ugyanakkor a TCE használata már ezután, épp az 1970-es években tetőzött,
amikor az Egyesült Államokban mintegy 10 millió ember érintkezhetett naponta a vegyszerrel, amit motorok tisztításától kezdve a betegek altatásáig sok mindenre használtak. Mivel a TCE-t korábban már összefüggésbe hozták többek között a rák és a vetélés megnövekedett kockázatával, ma már szerencsére nem használják olyan széles körben, mint korábban, ugyanakkor a szer a Parkinson-kórban betöltött szerepét eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyták.
Míg a TCE használata ma már sokkal korlátozottabb az EU-ban és egyes amerikai államokban is, globálisan továbbra is keresett, különösen Kínában. A kutatók szerint ráadásul a korlátozott használat ellenére Európában is ki vagyunk téve a vegyi anyagnak, például a víz és a talaj korábbi, folyamatos szennyezése miatt.
Mi köze a Parkinsonhoz?
A kutatók a mostani kutatásban átfogó elemzést végeztek: vizsgálták, hogy a TCE-t korábban milyen mértékben használták az ipari folyamatokban, áttekintették a vegyi anyagot a Parkinson-kórral kapcsolatba hozó korábbi tanulmányokat, és számos olyan esetet vizsgáltak meg, ahol a TCE és a betegség között kapcsolat állhat fenn. A most áttekintett korábbi tanulmányok és a TCE állatokra gyakorolt káros hatásait bemutató egyéb kutatások ellenére a kapcsolat pontos természetét egyelőre nem sikerült feltárni. Ennek számos oka van, többek között az, hogy az emberek legtöbbször nincsenek (és még kevésbé voltak 40-50 éve) tudatában annak, hogy akár munkájuk során milyen vegyi anyagokkal kerültek kapcsolatba, vagy hogy egyszerre akár több, potenciálisan mérgező vegyi anyagnak is ki lehetnek téve. Ráadásul, bár a TCE nagy dózisban azonnal mérgező, a közvetett kitettség csak lassan és alattomos módon okoz betegséget.
Kapcsolódó
Parkinson-kór – Eredmények személyre szabva
„Az expozíció és a betegség kialakulása között évtizedek telhetnek el – írják a kutatók. Az egyének, ha tudatában voltak is a vegyi anyaggal való érintkezésüknek, lehet, hogy már rég elfelejtették azt. Azok, akik az oldószerrel dolgoztak, vagy akik a szennyezett helyszín közelében éltek, azóta esetleg munkahelyet változtattak vagy elköltöztek, ami kihívássá teszi az összefüggések retrospektív értékelését.”
Ugyanakkor több korábbi tanulmány minden kétséget kizáróan megerősít a TCE és a Parkinson-kór közti összefüggést. A mostani tanulmányban a kutatók felidéznek például egy olyan, 2011-ben, 198 ikerpárral végzett vizsgálatot, amiben
a TCE-nek kitett személyeknél ötször (!) nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór, mint azoknál, akik nem érintkeztek ezzel az anyaggal.
Az új tanulmányt készítő csoport most a TCE és a vele szorosan rokon tetraklóretén (PCE) teljes betiltását, valamint azon helyszínek megtisztítását szeretné elérni, ahol a múltban ismert, hogy TCE-expozíció történt.
Egy rossz tendencia nyomában
Mi több, a kutatók részletesebb és alaposabb vizsgálatot szeretnének arról, hogy a TCE és a Parkinson-kór hogyan függhet össze. A betegség növekvő előfordulási gyakoriságával úgy tűnik, hogy a modern életmóddal kapcsolatban valami egyre hajlamosabbá tesz bennünket a Parkinson-kórra. Ez a vegyi anyag lehet a válasz egyik része.
„A Parkinson-kórban szenvedők száma több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 30 évben, és ha nem történik változás, 2040-re ismét megduplázódik. Tekintettel a betegség növekvő arányára – amely nagyobb, mint hogy önmagában a társadalmak elöregedésével lehetne magyarázható – más, kevésbé látható okoknak is hozzá kell járulniuk az emelkedéshez.”
Az utóbbi évtizedekben nemcsak a parkinsonos esetek száma növekszik, de szerencsére a betegség láthatósága is, ami segít csökkenteni a betegséggel kapcsolatos előítéleteket és stigmát. Az elmúlt időszakban több ismert ember vállalta fel betegségét (Ozzy Osbourne vagy Michael J. Fox állapotának alakulásáról mi is több cikkben beszámoltunk), hozzájárulva ezzel a betegséggel kapcsolatos tudatossághoz.
Kiemelt kép: Getty Images
