Meg kell állapítanom, hogy a pszichopaták egészen új nézőpontot kaptak a popkultúrában az elmúlt években. Dokumentumfilmek és fikciós alkotások tömegei próbálnak rávilágítani, hogy a született gonosz igen ritka kategória, és hogy azok az emberek, akik szörnyűségeket követnek el, az esetek legnagyobb részében maguk is rengeteg szörnyűséget éltek át. Egyre többet foglalkozunk a mentális betegségekkel és a különböző személyiségzavarokkal. Ma már tudjuk, hogy a szerelemben a „túl szép, hogy igaz legyen” nem egy pesszimista sallang, hanem a kőkemény valóság, valamint akit régen rosszfiúnak hívtunk, arról ma már tudjuk, hogy nagy valószínűséggel nárcisztikus személyiségzavarban szenved. Amíg nem vagyunk érintettek, addig képesek vagyunk egészen tisztán látni és eligazodni a különböző lelki és mentális zavarok sűrűjében. Legalábbis felhasználói szinten. Amikor filmet vagy sorozatot nézünk, az azért is nagyon kényelmes nézőpont, mert a történések bennünket nem érintenek. Bárki szabadon űzheti az ámokfutását, gázolhat át mások lelkén, vagy akár darabolhatja fel a hulláját, mivel nem velünk vagy bármelyik szerettünkkel történik, az otthonunk melegéből veszélyek nélkül követhetjük az eseményeket.
Az elmebaj neve: Joe
A Te első szériája Caroline Kepnes azonos című regényén alapul. A thrillert 2014-ben adták ki, és akkora sikere volt, hogy rögtön 19 nyelvre le is fordították. Az írónő egyébként a későbbi évadok történetszövésében is részt vett, tehát nem engedte el főhőse, Joe kezét. Lehet, hogy abból még nagyobb bajok származhattak volna… de ne szaladjunk előre ennyire az időben.
Kapcsolódó
Korunk hőse, a pszichopata
Véletlenül bukkantam rá erre a sorozatra. A Netflix nagyon jó érzékkel tolja az arcunkba a teasereit, akárhányszor fellépünk az oldalra, így lettem figyelmes a Te ajánlójára is. Ami nem is ajánló volt, hanem az első epizód első jelenete, amelyben belép egy lány egy New York-i könyvesboltba, és közben halljuk, ahogyan ezt a belépőt a könyvesbolt managere narrálja. A narrátor nem más, mint Joe Goldberg, a Te abszolút főszereplője, akit Penn Badgley alakít. Nem tudom, ki hogy van vele, de én korábban annyit tudtam erről a színészről, hogy szerepelt a Gossip girlben és évekig járt Blake Livelyval. Nem voltak igazán kiugró színészi feladatai, ezt a karaktert azonban mintha egyenesen rá írták volna. Kellőképpen, de nem zavarbaejtően jóképű, van benne valami ellenállhatatlan, de valami taszító is. Egyik pillanatban hazavinnéd és bemutatnád az anyukádnak, a másikban kommandósokkal rángatnád fel éjszakai álmából.
Jelenetkép: Netflix
Ha a karakter pszichológiai kórképét szeretnénk vázolni, nincs nehéz dolgunk, ugyanis amióta csak adásba került az első évad, mentálhigiénés szakemberek százai fogalmazták meg Joe diagnózisát. Ami másfelől viszont nem könnyű, hiszen kitalált személyről van szó, aki nem feltétlen a diagnózisához igazodva cselekszik. Kelly Scott, a manhattani Tribeca Therapy pszichológusa hosszú cikkben fejti ki az Insideren, hogyan változik Joe pszichózisa epizódról epizódra. Azt is elmondja, hogy
bár a köznyelv előszeretettel bélyegzi pszichopataként az efféle karaktereket, klinikai értelemben a pszichopata nemlétező kategória.
Abban nagyjából minden szakember egyetért, aki foglalkozott a témával, hogy a történet kezdetekor Joe nagy valószínűséggel mind antiszociális-, mind nárcisztikus személyiségzavarral is rendelkezik. Hm, micsoda kombináció. Az antiszociális személyiségzavaros emberek egyik legfőbb ismérve, hogy semmiféle empátiát nem éreznek, ezért erkölcsileg megalapozatlan tettekre képesek, például manipulálják a másikat, vagy megsértik az intim szféráját, hogy megszerezzék, amit akarnak. Ennek érdekében a törvénysértéstől sem riadnak vissza. A nárcisztikus személyiségzavart valószínűleg már senkinek nem kell bemutatni, ennek is alappillére a másik semmibevétele és az empátia teljes hiánya.
Megmondom őszintén, annak ellenére, hogy tudom, mennyire ártóak ezek a személyiségzavarok, a nézők nagy részével egyetemben én bizonyos szinten minden évadban fel tudtam menteni Joe-t, mert zömében válogatott hülyéket tett el láb alól. Nem mintha hinnék az önbíráskodásban – a való életben legalábbis nyilván maradéktalanul elutasítom – de a világ jobb lett azáltal, hogy eltörölt a színéről néhány embert. Feltételezem, hogy a sorozat készítői szándékosan alakították úgy a szálakat, hogy bizonyos pontokon a néző rácsodálkozzon és feltegye magának a kérdést: tényleg egy halálosztó elmebetegnek drukkolok?!
Jelenetkép: Netflix
Mentés másként
Az imént idézett pszichológus az említett cikkben azt is írja, hogy Joe Goldberg karaktere nagyon jól mintázza a mentális betegségek bonyolultságát. A második évadban ugyanis sokkal inkább a kötődési zavarán lesz a hangsúly, amely a gyerekkori elhanyagolásig nyúlik vissza. Amit ugyebár Joe nagyon is megtapasztalt. A pszichológus szerint a mentális zavaroknak sajátja, hogy változtatják természetüket. Szerinte ezért is nagyon hiteles Joe Goldberg karaktere, és ezért is adja vissza jól a Te a mentális zavarok bonyolult világát.
Egyetértek. Meggyőződésem, hogy többek között azért marad érdekes ez a történet négy évadon keresztül, mert senki és semmi nem fekete-fehér benne. A főszereplő sem velejéig gonosz, sőt, vannak karakterek, akiket egyenesen meg akar menteni, más kérdés, hogy természetéből adódóan ezek a mentések a lehető legrosszabbul sülnek el.
Gyakori, ha egy sorozatnak több évada is készül, hogy az egyes évadok tulajdonképpen ugyanarra a sémára épülnek, csak a karakterek és a helyszínek változnak. Ez sok esetben kiábrándító, a Tenek viszont kifejezetten jól áll. Az első évad New Yorkban, a második Los Angelesben, a harmadik egy kaliforniai kertvárosban, Madre Lindában, a negyedik Londonban játszódik. Hogy ne legyen olyan egyszerű dolga a mentálisan súlyosan terhelt főhősnek, minden évadban két nő is valahogy a közelébe kerül, és szinte garantált, hogy az egyik holtan végzi. Joe pedig különböző módon minden évad elején nyilvánvalóvá teszi, hogy jó útra szeretne térni, természetéből és sötét múltjából adódóan ez azonban teljességgel lehetetlen. A Te négy évada egyfelől nagyon hasonlít egymásra, másfelől teljesen különböző. Évről évre képes a megújulásra. Visszatérő eleme, hogy nevetséges színben tünteti fel az elitet, többször is megfogalmaz társadalomkritikát, de nem akar bántani, nem akar okoskodni.
Jelenetkép: Netflix
Semmi sem tökéletes
És ha már az okoskodásnál tartunk, azért azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Te négy évada nem azt a célt tűzte ki, hogy a legelmésebb, legagyafúrtabb krimit tárja a nézők elé. A sorozat sokszor azt a hatást kelti, mintha New Yorkban vagy Londonban egyáltalán nem működne rendőrség, nem lennének térfigyelő kamerák, nem lehetne bemérni a telefonokat, vagy lekérni róluk a híváslistákat. Ebben a sorozatban a nagyvárosi, magasan képzett nők ablakában nincsen függöny, minden közösségi média profiljuk nyilvános, és soha nem tűnik fel nekik, hogy Joe baseball sapkában követi őket. Sőt, egy baseball sapka valóban elég a főhősnek, hogy gyakorlatilag bárhova bejusson és ott észrevétlen maradjon.
A dramaturgiai furcsaságokat azonban feledteti a főhős tökéletesen megírt és folyamatos narrációja, és a rengeteg fordulat.
Manapság sokszor azt érzem, amikor sorozatot nézek, hogy ebben a forgatókönyvben igazából csak egy 90 perces film, nem pedig egy tízrészes sorozat lakozik, a Te azonban kivétel. Ebben minden tízpercben történik valami fontos, vagy valami olyan, aminek később jelentősége lesz. Ahhoz képest, hogy elvileg egy intellektuális thrillerről van szó, a történések olyan gyors egymásutánban követik egymást, mint egy akciófilmben.
A Te mindegyik évadában eljön az a drámai pillanat, amikor ez a szerethető pszichopata (tudom, nem szakszerű a kifejezés) megmutatja, hogy könyörtelen sorozatgyilkos, és egy pillanatra figyelmeztetjük magunkat, hogy ne szeressük már ennyire. Ez általában akkor történik, amikor valaki olyan is meghal, akinek nem kellett volna. Járulékos veszteség, sugallja a főhős, és arra csábít, hogy lépjünk tovább vele. Őszinte leszek, én beveszek neki mindent, és alig várom, hogy lássam, az ötödik évadban vajon milyen bonyodalmakat okoz majd, hogy a negyedikben véletlenül életben maradtak páran, akik pontosan tudják, kicsoda Joe Goldberg.
Kiemelt kép: Netflix/nőklapja.hu
