——–SZPONZORÁLT TARTALOM———

Az, hogy a legtöbb húsvéti asztalra általában sonka kerül, valóban furcsának tűnhet, hiszen Jézus zsidó volt, így hát ő maga sosem evett volna sertéshúst… Az igazság az, hogy a sonkafogyasztás hagyománya sokkal inkább az ünnep időpontjának, mintsem vallási megfontolásnak köszönhető, minekutána korábbi generációk számára a húsvéti sonka abból a húsból készült, amelyet még ősszel vágtak le, majd a hosszú téli hónapok során pácolódott. A hagyomány több száz éves múltra tekint vissza, konyhatörténészek szerint legalább a hatodik századig, és német nyelvterületről ered. Források szerint Észak-Európa akkoriban bőséges disznópopulációval bírt, a gazdák pedig rendre ősszel vágták le a malacokat, majd legnemesebb darabjaikat felakasztva tárolták az év további részében. Gyakran a disznó volt az egyetlen tartósított húsféle ebben az időszakban, így kora tavasszal ez is szolgált az egyetlen fogyasztható húsféleként. Ezt a tudást (és magát a malacot) vitték aztán később magukkal Amerikába a telepesek is, így terjedt el a húsvéti sonka hagyománya a távoli kontinensen.

Azért eszünk tehát húsvétkor sonkát, mert az ünnep történetesen épp tavaszra esik, így pedig akkor pont megfelelő állapotában szolgálhatta fel a múlt embere is a korábban elkészített húsait.

Ma már persze a tudomány fejlődésének hála az év bármely szakában fogyaszthatunk akármilyen típusú táplálékokat, közöttük húsokat is. De nemcsak ebben tértünk el az eredeti hagyományoktól: manapság ugyanis sokkal kevesebben tartanak háztáji állatot, és a legtöbb háztartásban az tekinthető általánosnak, hogy az állat tartását és húsának pácolását „kiszervezzük” a hentesnek vagy a szupermarketeket ellátó húsfeldolgozó üzemeknek. Ebből viszont az következik, hogy a legtöbb esetben nem tudhatjuk pontosan, mi is került a pácba, sokan pedig az ebből fakadó kételyeik miatt inkább a nyers húst veszik meg – amelyet aztán hosszú-hosszú órákon keresztül főznek (és gyakran idegeskednek is miatta eleget, hogy vajon hogyan fog sikerülni). Pedig a szupermarketekben kapható pácolt sonkák általában egy egyszerű, nedves pácolással készülnek, azaz a húst sókeverék segítségével tartósítják, ennek köszönhetően pedig a legtöbb esetben az ilyen fajta, előre elkészített húsok azonnal készen is állnak a fogyasztásra.

Milyen a jó sonka?

Egyrészt mindig érdemes még egyszer-kétszer átforgatni a sütőben a készen vásárolt húsokat is, másrészt, ha már ilyet vásárolunk, érdemes arra is odafigyelni, hogy a termék címkéjén ne álljon semmi olyasmi, mint például „víz hozzáadásával” készült – ez ugyanis arról árulkodik, hogy a húst mesterségesen „növelték fel” ilyen szép nagyra.

De ennél fontosabb az, amiről viszonylag kevés szó esik, hogy milyen borzasztó nagy terhelésként is élheti meg a szervezetünk, hogy negyvennapnyi böjt (vagy esetleg csak kímélőbb táplálkozás) után hirtelen hatalmas lakomákat tartunk, és fulladásig tömjük magunkat kiadósabbnál kiadósabb fogásokkal.

A böjti időszak után egyáltalán nem célszerű nehéz ételekkel terhelni a szervezetünket,

a disznóhús pedig az egyik legnehezebben emészthető húsfajta az összes közül.

Amennyiben szeretnénk idén húsvétkor némileg egészségesebben étkezni, és kímélni a szervezetünket, remek alternatíva lehet a hagyományos húsvéti disznósonka helyett a Gallio által kínált magas hústartalmú, fehérjedús főtt-füstölt pulykasonkák valamelyike, mivel ezek a pulykahúsból készült termékek könnyen emészthetőek, sőt, kifejezetten immunerősítő hatással is bírnak. A pulykahús amellett, hogy hipoallergén, niacin-tartalma révén a káros koleszterin természetes ellensége, szeléntartalma miatt kifejezetten hatékony antioxidáns, így segít a rák kialakulásának megelőzésében, nem utolsó sorban pedig B-vitamin tartalma sem elhanyagolható. A pulykahús ezen kívül foszforban, rézben és magnéziumban gazdagabb, nátriumban szegényebb a sonkánál – a tél elmúltával tehát kifejezetten jótékony hatással lehet szervezetünk általános regenerálódására és az anyagcserére is.

Számos tanulmány összefüggést talált az elfogyasztott vörös hús mennyisége és bizonyos kedvezőtlen egészségi állapotok (2-es típusú cukorbetegség, a szív megbetegedései, vastagbélrák és a többi) között, ami nagyrészt a vörös húsok magas telített zsírtartalmának következménye – a legjelentősebb különbség a pulyka- és a sertéshús között pedig épp ebben a zsírtartalomban van, a pulykahús a benne található zsírsavaknak köszönhetően válik végeredményben egészséges választássá.

Pulykahús mint superfood

Összességében tehát elmondható, hogy a pulykahús az egyik legegészségesebb húsfajta, amit csak választhatunk: tulajdonságait tekintve nagyon hasonlít a bőr nélküli csirkehúshoz – mivel mindkettő alacsony zsírtartalmú, szívbarát húsféle.

Megfelelően elkészítve és mértékkel fogyasztva a pulykahús nagyon jót tesz nekünk, ezért is lehetséges az, hogy a növényi alapú fehérjeforrások mellett a baromfihúsokat, köztük a pulykát részesíti előnyben a legtöbb diéta is

– az emlősökből származó vörös húsokkal szemben. Jelentős egészségi előnyeinek köszönhetően manapság mind a tenyésztett házi, mind a vadászott vadon élő pulykák húsa igen népszerűnek számít, az amerikai háztartásokban például hálaadáskor, nálunk pedig karácsonykor kerül egyre több ünnepi asztal középpontjába (például Bánsági Ildikónál is) az egészben sült pulyka – jóllehet a pulykahús nem teljesen egységes egy adott madár testében sem.

Nem minden pulykahús egyforma azonban: a relatív tápanyag-összetétel attól függően is változhat, hogy világos vagy sötét pulykahúsról van szó, de a feldolgozás módjai is jelentősen befolyásolhatják a hús tápanyagminőségét. Amikor a boltban állva a pulykatermékek között válogatunk, érdemes figyelmesen elolvasni a tápértékjelöléseket, és az alacsonyabb zsír- és magasabb hústartalmú termékeket választani, hiszen, ahogyan arról fentebb szó volt: a telített zsírsavak túlzott mennyisége számos krónikus betegség kialakulásához vezethet szervezetünkben.

A pulykahús magas foszfortartalmának köszönhetően a csontok, az ízületek az idegrendszer és az agy egészségét is nagy mértékben segíti, ráadásul, mivel minden fontos fehérjéhez és biológiailag aktív anyaghoz hozzájuttatja szervezetünket, alacsony zsírtartalmának köszönhetően kevésbé hizlal, mint más húsok, így fogyasztásával végeredményben izomtömegünket is könnyebben fenntarthatjuk. Épp emiatt kifejezetten ajánlott a gyerekek és a várandós nők számára a pulykahús fogyasztása.

Lehetőségek tárháza

Amellett tehát, hogy rendkívül egészséges, igazán sokoldalúan elkészíthető húsfajta is a pulykáé – szakértők szerint a leginkább a són és borson kívül olyan fűszerek illenek hozzá, mint például a chili, a kömény, az oregánó, a bazsalikom, a rozmaringgal, a fokhagyma és a paprika, de a legkülönfélébb gyümölcsökkel, például a fügével sem lőhetünk mellé, ha erről a szárnyasról van szó.

A húsvétra elkészült hússzeletek ráadásul megfelelő tárolás mellett az ünnep további napjain is bátran fogyaszthatók – a maradékokból pedig ínycsiklandó pástétomokat készíthetnek a legkreatívabbak!

Kiemelt kép: Gallio