A jövő egyértelműen az elektromos autóké, egyre többen részesítik előnyben a szén-dioxid-semleges és csendes vezetést a fosszilis üzemanyaggal működő, zajos motorokkal szemben. Annak ellenére, hogy a kormányok fokozatosan mérsékelik az elektromos gépjárművek után járó előnyöket, ezeket az autókat mégis sokkal könnyebb karbantartani, továbbá technológiailag is jóval fejlettebbek, mint a dízel- és benzinmotoros társaik.
Az Európai Parlament plenáris ülésén nemrég elfogadták azt a határozatot, amely alapján 2035 után nem lehet belső égésű (benzines és dízel) autót forgalomba hozni – attól kezdve a szalonokban már csak elektromos meghajtású autókat vásárolhatunk majd. (Mindez egyelőre a személygépjárművekre vonatkozik, a teherszállításra nem.) A statisztikák megmutatják, hogy ezek egyre népszerűbbek: csak 2021-ben több mint hat és fél millió elektromos járművet adtak el világszerte – ez 108 százalékkal több az előző évi adatoknál. Még annak ellenére is, hogy – egyelőre – drágábbak, mint a benzines társaik, nem mindenhol és mindenkor tudjuk feltölteni, ráadásul az akkumulátoraik nem éppen a legzöldebben megsemmisíthető alkatrészek…
Sokan azt is gondolják, hogy azért is jobb a villanyautó, mert nem lehet visszatekerni a kilométeróra-állást. Azonban az elektromos autók futásteljesítménye is manipulálható, mivel ezekben a gépjárművekben ugyanolyan digitális kilométer-számlálót használnak, mint a fosszilis-üzemanyagot használó társaikban. Sőt,
a digitális kilométer-számlálót valójában sokkal könnyebb manipulálni, mint a régebbi járművekben található mechanikus mérőket.
Az autótörténetet vizsgáló carVertical adatai szerint Európában a gépkocsiállomány 15,6 százalékának módosították a kilométeróra-állását, és a hamisított futásteljesítményű elektromos autók aránya is hasonló. Az összes elektromos gépjármű 13,4 százalékánál tekerték vissza a kilométeróra-számlálót. A tanulmány tehát rámutat, hogy a használt elektromos, illetve fosszilis üzemanyaggal működő járművek vásárlóinak közel azonos kockázattal kell számolniuk a futásteljesítmény-csalások terén.
10-ből 4 elektromos autó sérült már meg balesetben
Európában minden második használt gépjárműnek volt már balesete, a használt elektromos autók 43,6 százaléka tört össze balesetben, ami közel ugyanannyi káreseményt jelent az elektromos járművek esetében, mint a hagyományos társaiknál. Sőt, mivel ezeket az elektromos autókat többnyire városi ingázók használják, a balesetek száma a járműpark elöregedésével várhatóan növekedni fog.
A kisebb-nagyobb közlekedési balesetek következtében deformálódhat az alváz és a hajtáslánc is, ami idő előtti korrózióhoz és az akkumulátor károsodásához vezethet. Az autón keletkezett károk nagy része javítható, ugyanakkor a megsérült akkumulátorokat tűzvédelmi okok miatt cserélni kell. Ezek az új akkumulátor-csomagok rendkívül költségesek, ezért van olyan tulajdonos, aki inkább „törésmentesként” próbálja eladni a valójában balesetben érintett autóját.
Az akku üzemidejét figyelő rendszer is visszaállítható
A valós kilométeróra-állás alapján felmérhető az autó tényleges állapota. A legtöbb elektromos járműgyártó legalább 100 000 km futásgaranciát vállal az akkumulátorokra, jellemzően azonban ezek 320 000km-nél is tovább bírják. Meghatározható az akkumulátorok állapota, ha ismerjük a jármű valódi futásteljesítményét. Nem hagyatkozhatunk kizárólag az autó kilométeróra-állására, mert az lehet, hogy hamis, emellett az akkumulátor üzemidejét figyelő rendszer is visszaállítható. Ezeket a valótlan értékeket a csalók percek alatt beállítják, úgyhogy további óvintézkedéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a megvételre kiszemelt autó esetben biztosra menjünk.
„Attól függően, hogy mennyi a kapacitása,
az akkumulátorcsere több tízezer euróba, vagy akár a gépkocsi értékének felébe is kerülhet.
Ez a legdrágább alkatrész az elektromos autókban, annak ellenére, hogy az elektromos autók fenntartási költsége még mindig jóval a belső égésű motorral felszerelt járműveké alatt van” – nyilatkozott Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.
Egy jó darabig még nem várhatjuk a kilométeróra-csalás megszűnését, hiszen a használt autókat értékesítők nagyobb haszonra tehetnek szert a futásteljesítmény meghamisításával. Az erre szakosodott csalók gyorsan alkalmazkodnak a modern autókat kiszolgáló új technológiákhoz, úgyhogy a jelenlegi trendek szerint a flották villamosítása egyelőre nem oldja meg ezt a problémát. „Fontosnak tartom eloszlatni a legfőbb tévhitet – tette hozzá Buzelis. – Sokan gondolják, hogy a kártörténeti jelentéseinkben saját adatainkat közöljük, de ez természetesen nem így van. Az alvázszám megadásával rendszerünk több száz adatbázissal lép kapcsolatba, amelyek különböző intézményekhez tartoznak mint biztosítók vagy rendészeti szervek. Az oldal ezekből a jelentésekből készíti automatikusan a jelentését, kizárólag olyan adatokat tartalmazva, amelyeket nemzetközi adatbázisokban talált.”
Buzelis szerint a kelet-európai országoknak különösen nagy az átláthatósági problémája, mert ezekben az országokban sok autót Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból importálnak, és az importált autók sokkal nagyobb százalékánál tekerik vissza a kilométerórát, mint a hazai járműveknél. A carVertical és más autóipari adatszolgáltató cégek a használt autók piacának legfőbb problémáját, az átláthatóság hiányát próbálják kezelni, és segíteni mind az egyéni, mind a kereskedelmi vásárlókat, hogy elkerüljék a csaláson alapuló használtautó-vásárlásokat.
Forrás: carVertical, Kiemelt kép: Getty Images
