Az UNICEF Magyarország széleskörű felmérést végzett a Magyar Suzuki Zrt. támogatásával a magyar középiskolás gyerekek körében, iskolai zaklatással, az erőszak elterjedtségének mértékével és működésmódjával kapcsolatban. A kutatás aggasztó eredményeket mutat. A megkérdezettek 66 százaléka arról számolt be, hogy tanulmányai során rendszeresen éri vagy érte fizikai, lelki vagy verbális erőszak, az esetek csaknem felében napi szinten. A gyakori ismétlődés különösen a fizikai erőszak esetében, az iskolatípusok közül pedig a szakképző iskolákban és az általános iskolákban jellemzőbb. A magyar tizenévesek 85 százaléka már legalább egyszer megtapasztalta az iskolai bántalmazást. Elmondásuk szerint ez legtöbbször az osztályteremben történik, de sajnos sokszor itt nem áll meg, gyakran az online térben is folytatódik személyes üzenetek formájában, vagy a közösségi médiában. A bántalmazási esetek kimagasló többségében az osztálytársak az elkövetők, de előfordul, hogy az iskolai közösség más tagjai, esetenként a tanárok is részt vesznek a bántalmazásban (21%) – írja tavaly novemberi sajtóközleményében az UNICEF Magyarország.
Az internetes zaklatások száma pedig világszerte növekedésnek indult,
és egyre több szülő számol be arról világszerte, hogy valamilyen formában gyermekeik is érintettek. Egy globális felmérés során összesen 20.793 interjút készítettek 2018. március 23. és április 6. között – az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában 18-64 év közötti, az összes többi országban pedig 16-64 év közötti felnőtteket kérdeztek a témában. Oroszországban és Japánban kevésbé, míg az indiai szülők a legmagasabb arányban fejezték ki aggodalmaikat gyermekeik internethasználata iránt.
Ma már Európa- és Amerika-szerte is úgy tűnik, hogy egyre több szülő van tisztában a kiberbullying veszélyeivel – hiszen a gyermekeik egyre gyakrabban tapasztalnak ehhez hasonló támadásokat az interneten. Pedig a biztonságos internethasználatnak oktatási és társadalmi előnyei is lehetnének, ha nem ellensúlyoznák a potenciálisan veszélyes körülmények. Emellett az internet nem csak a tizenévesek számára veszélyes: a fiatalabb, könnyebben befolyásolható korosztály számára is lehetőséget teremt arra, hogy maguk is részt vegyenek online bűncselekményekben, trollkodásban, zaklatásban – ezért is fontos, hogy minden szülő és gondviselő tisztában legyen a cyberbullying szerteágazó következményeivel. Az iskolák, kormányok és független szervezetek igyekeznek felhívni a figyelmet a veszélyre, de a legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy a probléma nem fog egyhamar megszűnni. Sőt, a világjárvány idején a fenyegetés még növekedett is.
Kínában a legrosszabb a helyzet
Bár az internetes zaklatás jelensége világszerte problémát jelent, Kína kollektivista kultúrája, illetve a közösségi médiavállalatokra nehezedő nyomás hiánya különös lendületet ad a jelenségnek. Egy több mint 2000 kínai közösségi médiafelhasználó körében végzett felmérés szerint 10-ből körülbelül 4 válaszadó tapasztalt már valamilyen szintű online bántalmazást. A felmérésből az is kiderült, hogy az áldozatok 16%-ának öngyilkossági gondolatai voltak ezután: 42%-uk szorongást és álmatlanságot, 32%-uk pedig depressziós tüneteket tapasztalt.
Az olyan kollektivista kultúrákban, mint Kína, a szakértők szerint a normával ellentétes magatartást tanúsító személyeket szigorúan bünteti a társadalom, amit a későbbiekben tovább ront a támadások következtében tapasztalt szégyenérzet is. Kínában az online támadások alanyai többnyire olyan személyek, akikről úgy vélik, hogy beszennyezik az ország megítélését a világ szemében. Sokan úgy vélik, hogy a kínai közösségi média platformjait nagyobb felelősségre kellene vonni, ahogyan a világ más részein is teszik.
Az áldozatoknak ugyanis nagyon nehéz jogi védelmet és jogorvoslatot kérniük, és kevés olyan esetről tudni, melyben az elkövetőket és a közösségi oldalakat is megbüntették.
Ez részben azért van így, mert az online zaklatást a közösségi médiavállalatok nem kezeli prioritásként, a cenzúra pedig csak azokra terjed ki, akik eltérő véleményt fogalmaznak meg az ország politikájával kapcsolatban. De ez sajnos nem csak az ázsiai ország problémája, ahogy az adatok is mutatják, nálunk is problémát jelent.
Ide fordulj segítségért
A járványhelyzet óta hazánkban pedig még több felhasználót, köztük rengeteg gyermeket fenyeget az online bántalmazás veszélye. Ha úgy érzed, érintett vagy, és nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre. Előzd meg az igazán kritikus helyzeteket, és ne félj tárcsázni az alábbi ingyenes telefonszámok valamelyikét!
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Kiemelt kép: Getty Images
