Dr. Christine Greer szemészorvos, a floridai Neurodegeneratív Betegségek Intézetének orvosképzési igazgatója röviden összefoglalva az intézetükben végzett legújabb kutatás eredményeit arról számolt be, hogy a látóideg és a retina vizsgálatával közvetlenül az idegrendszerbe nyerhetnek betekintést az orvosok.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan segíthet a szem alapos vizsgálata az Alzheimer-kór diagnosztizálásában, akár már azelőtt, hogy a tünetek jelentkeznének (korábban már mi is megírtuk, hogy melyek az Alzheimer-kór korai jelei, amikre figyeljünk). A rettegett betegség már jócskán előrehaladott állapotban van, mire a memória károsodására utaló, illetve a megváltozott viselkedéssel járó tünetek megjelennek, így
a korai szűrés kiemelkedő jelentőséggel bírhat.
„Az Alzheimer-kór már évtizedekkel a memóriavesztés első tünetei előtt elkezdődik az agyban”– mondta Dr. Richard Isaacson neurológus, szintén a kutatást végző intézet egyik munkatársa. A felfedezés azért nagyon fontos, mert ha az orvosok képesek lehetnek a betegséget a legkorábbi stádiumban azonosítani, akkor az emberek még a komolyabb tünetek kialakulása előtt változtathatnak életmódszokásaikon, továbbá ellenőriztethetik olyan egészségügyi mutatóikat (például a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet vagy a cukorbetegséget), melyek befolyással lehetnek az Alzheimer-kór lefolyására is, és amelyek beállítása segíthet lassítani azt. (Korábban már volt arról is hír, hogy a vérből is kimutatható az Alzheimer-kór.)
A szem tudja
És hogy vajon milyen korán észlelhetjük a szem vizsgálatával a kognitív hanyatlás jeleit? Hogy ezt kiderítsék, egy másik kutatócsoport tagjai 86, a szellemi hanyatlás különböző fokán lévő ember retinájából és agyából származó, adományozott szövetmintát vizsgált meg sosemvolt alapossággal. „Tanulmányunk az első, amely ilyen mélyreható elemzéseket nyújt az Alzheimer-kór fehérjeprofiljairól, molekuláris, sejtszintű és strukturális hatásairól az emberi retinában, valamint arról, hogy ezek hogyan hozhatók összefüggésbe az agyban és a kognitív funkciókban bekövetkezett változásokkal” – mondta Maya Koronyo-Hamaoui idegsebész professzor a kutatásról kiadott közleményben.
„Vizsgálatainkkor azt tapasztaltunk, hogy a retinában bekövetkezett esetleges elváltozások együtt jártak az agy olyan területein bekövetkezett változásokkal, amelyek a memóriával, a tájékozódással vagy épp az időérzékeléssel vannak összefüggésben” – fogalmazott Koronyo-Hamaoui.
A vizsgálatban részt vevő kutatók 14 éven át gyűjtöttek retina- és agyszövetmintákat 86, Alzheimer-kórban, és enyhe kognitív károsodásban szenvedő emberi donortól – a szerzők szerint így ez a valaha vizsgált legnagyobb retinamintákból álló csoport. A kutatók ezután összehasonlították a normális kognitív funkciójú donoroktól származó mintákat az enyhe kognitív károsodásban és a későbbi stádiumú Alzheimer-kórban szenvedőktől vett mintákkal. Az Acta Neuropathologica című szakfolyóiratban februárban közzétett tanulmány szerint mind az Alzheimer-kórban, mind a korai kognitív hanyatlásban szenvedők retinájában jelentősen megnőtt a béta-amiloid szintje (az Alzheimer kór és e fehérje kapcsolatával itthon az ELTE kiváló tudósai is foglalkoztak) ami az Alzheimer-kór egyik legfontosabb markere.
A kutatók emellett a különféle gyulladások markereit (a gyulladásért, sejt- és szövethalálért felelős egyéb sejtek nagyobb számát) is megtalálták a retinán, melyek szintén fontos előrejelzői a betegség előrehaladásának. A szöveti sorvadás és a gyulladás a retina távoli perifériáján lévő sejtekben jelezte leginkább előre a kognitív állapotot, állapította meg a tanulmány.
„A feltárt összefüggések olyan embereknél is nyilvánvalóak voltak, akiknek nem, vagy csak minimális kognitív tüneteik voltak, ami arra utal, hogy ezek az új szemtesztek alkalmasak lehetnek a korai diagnózis segítésére. Ezek az eredmények végül olyan képalkotó technikák kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek lehetővé teszik az Alzheimer-kór korábbi és pontosabb diagnosztizálását – mondta Isaacson, majd hozzátette: a szemet vizsgálva, non-invazív módon, nyomon követhetjük a betegség progresszióját.”
Az Alzheimer-kód korunk egyik legrettegettebb neurológiai betegsége, mely világszerte milliókat, nemcsak időseket, de akár középkorúakat is érint, és nem kerüli el a sztárvilág ismert karaktereit sem, mint például Bruce Willist.
Kiemelt kép: Getty Images
