Korábban már írtunk arról a nyolc meseszép virágról, melyekben – az őszi szezon kapcsán – egészen októberig gyönyörködhetünk. Jelen összeállításunkban pedig olyan évelő és egynyári kerti virágokat mutatunk, melyeket kifejezetten a tavasz eljövetelével érdemes elültetnünk – palánta formájában. Ezek a virágok általában nem igényelnek túl nagy gondoskodást, hiszen napkedvelő növényekről beszélünk, melyek a mindennapos locsolások alkalmával hálásan fognak bimbózni és virágot hozni az elkövetkező hetek folyamán:

Nefelejcs

A nefelejcs kis kék virágai egész tavasszal kertünk ékkövei lehetnek. Félárnyékos helyeket kedvelő, esőálló virágról van szó, melynek gondozása igazán egyszerű. A természetben mocsaras, víz menti helyeken találkozhatunk vele. Mivel a nefelejcs önvetéssel szaporítható, így májusi elvirágzását követően nem kell feltétlenül újra ültetéséről gondoskodjunk, hiszen magjait elvirágzása után elhullajtja, ezáltal minden évben újra és újra magától előbújik. 

Nefelejcs fotó: Getty Images

Hosszan és folyamatosan virágzik, ugyanis a szárán folyamatosan nyílnak és jönnek elő a szebbnél szebb kék kicsi virágok. Általában kék színben ismerhetjük, de előfordul rózsaszín és fehér változatban is. A nefelejcs a Myosotis virágnemzetség tagja, mely magyarul egérfület jelent. Ez az elnevezés valószínűleg onnan eredeztethető, hogy ennek a kis kék virágnak a szirmai hasonlítanak az egerek fülére. Az emlékezés és hűség virágaként számon tartott nefelejcs különböző fajtái az egész világon elterjedtek, ugyanis minden országban ismerik és termesztik valamelyik típusát. 

Százszorszép

A nevéből is sejthető, hogy a százszorszép  olyan különleges virág, mely vidám és dús virágfejecskéivel pillanatok alatt megszépíti virágoskertünket. 

Százszorszép (Fotó: Getty Images)

A népies nevén libavirágként is ismert növény márciustól akár a legmelegebb nyári napokig is folyamatosan virágozhat. Általában fehér, rózsaszín és bordó árnyalatokban lehet kapni. Természetesen mint minden virágnak, a százszorszépnek is számos fajtája ismert. A közönséges, vadon növő virág egyébként gyomnövénynek a leszármazottja, éppen ezért legelőkön, réteken hatalmas számban található meg, és dús, húsos virágjának köszönhetően egyfajta párnaként lepi el és borítja be környezetét. A napos, ám félárnyékos helyet kedvelő százszorszép szereti, ha földje folyamatosan nedvesen van tartva, de óvjuk a folyamatos túlöntözéstől. Ez a gyönyörű dísznövény Kis-Ázsiában és Európában őshonos, neve pedig a latin bellis, azaz szép szóból ered. A százszorszép kedveli a napfényt, melyben hálásan virágzik. Különösen jól mutat, ha másik virágok közé tesszük virágágyásunkba, hiszen hiszen kisebb termete lévén kitölti a többi tavaszi növény közötti hézagokat és megmaradó helyeket.

Petúnia

A Dél-Amerikából származó petúnia több jelentéssel is bír, ráadásul mindegyik igen ellentétes egymással.  Jelenti ugyanis a haragot és a dühöt is, de egyes helyeken a megnyugvást és a megnyugtató természetet szimbolizálja, vannak azonban olyan nézetek is, melyek szerint a petúnia a soha el nem vesző remény jelképe. Ennek a vidám, több színben is fellelhető növénynek ismeretes kertbe ültethető és balkonládába tehető, futó fajtája is, ebből utóbbinak nincsen olyan jellegzetes illata, mint kerti társának.

Petúnia (Fotó: Getty Images)

A petúnia tölcséres virágát sokan ismerik, és előszeretettel ültetik ki a kiskertekbe, ugyanis ez a számtalan színben és mintázatban kapható virág az első fagyok megjelenéséig díszítheti virágágyásunkat. Bátran válasszuk kertünkbe, hiszen ellenáll a napnak, a szélnek és egyéb időjárási viszontagságoknak, mindezek mellett igazi kis túlélő, hiszen a bogarak hordozta növénybetegségek ellen is kiválóan védekezik. Elnevezése a petun szóból származik, ami dohányt jelent, „melyből nem lehet jó füstöt készíteni”. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a petúnia és a dohány közeli rokonok, ugyanis – talán meglepő, de – mindketten a burgonyafélék nemzetségébe tartoznak.

Bársonyvirág

A bársonyvirág, azaz a sokak által „büdöskeként” emlegetett egyszínű vagy cirmos sárgás árnyalatú virág garantáltan kertünk egyik kedvence lehet. A bársonyvirág az őszirózsafélék családjának tagja, elnevezését szirmának bársonyos tapintásáról kapta. Kertekben és közterületeken, egyszerű virágágyások csodás dísznövényeként egyaránt találkozhatunk vele. Ez az egynyári, igénytelen gondozású növény a forró napnak és a szárazságnak is ellenállva csempész vidám hangulatot kertünkbe.

Bársonyvirág (Fotó: Getty Images)

Elvirágzása után sem kell csüggednünk, hiszen ha következő szezonban – immár magról – szeretnénk újra elvetni, könnyedén megtehetjük, hiszen száradt virágfejeiről csak le kell csippentsük barnás-fehér hosszúkás magjait. Ezeket kiszárítva a következő tavasz alkalmával újra elvethetjük. A bársonyvirág virágzása hosszan tart, szereti a napos helyeket, és a talaj szempontjából sem túl válogatós növény. Igénytelennek is mondható, hiszen nem kell túl sokat foglalkozni vele, és a legtöbb bogárnak és rovarnak is ellenáll. Rendkívül hasznos virág, ugyanis a kártevőket is hosszan távol tartja kertünktől, mivel gyökérzete taszítja a fonalférgeket, a föld feletti részei pedig a krumplibogarak, a bagolylepkék és a káposztalegyek ellen hatásos riasztók. 

Hollandia, a világ virágoskertje

Hollandiában tartják számon a világ legnagyobb virágoskertjét. Nem véletlen, hiszen a holland nemzet mindig is gyönyörű virágcsodáiról volt híres. A fővárostól nem messze, Haarlem szomszédságában, Lisse városa mellett találjuk a Keukenhof virágoskertet, ahol 32 hektárnyi területen több, mint 7 millió virághagyma található. A parkot március végétől egészen májusig lehet látogatni – és természetesen a tulipánok virágzása idején a legszebb látvány, április közepén. A hatalmas virágoskert egyes részeit 15 kilométernyi gyalogút köti össze, mind közül a legnevezetesebb a Hírességek sétánya, mely olyan virágültetvények mentén található, melyeket híres emberekről elnevezett tulipánokkal ültettek teli.

Keukenhof virágoskertként 1949-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Elnevezését (Keukenhof, azaz konyhakert) a 15. században kapta, amikor a bajor Jacoba van Beieren grófnő ezen a hatalmas birtokon szereztette be konyhai személyzetével a főzéshez szükséges növényeket. Ezt követően a park a Teylingen kastély birtokának részévé vált, mely egy 200 hektárral rendelkező, fás, bokros hatalmas terület. Ha ekkora virágoskertet otthon nem is létesíthetünk, azért érdemes próbálkozni. 

Kiemelt kép: Getty Images