Sokféle szempont szerint ajánlottunk már itt gyerekkönyveket: mutattunk be a szorongás elleni küzdelemben bevethető, valamint nyitottságra és elfogadásra tanító meséket, valamint körbejártuk, mekkora gyerekeknek valók a félelmetes, borzongatós történetek. Ezúttal a legnagyszerűbb angolszász gyerekkönyvekből csemegézünk, amelyek magyar nyelven is megjelentek. Az alábbi, korosztályos bontásban felsorolt könyvek egy részét könnyű beszerezni, hiszen itthon is népszerű kiadványok lévén sok könyvesboltban és webshopban megtalálhatók. Akadnak viszont olyanok is, amelyekért egy kicsit jobban meg kell küzdeni, mivel jelenleg nem részei a hazai fősodornak, és esetleg csak használt vagy antikvár példányaik elérhetők – némi online böngészéssel ezekre is szert tehetünk.
5 éves kor alatt
Eric Carle: A telhetetlen hernyócska
Eric Carle különleges montázstechnikával készült mesekönyvei közül ez a legelső és legismertebb, amelyet 1969-es első megjelenése óta több mint 20 millió példányban adtak el világszerte. A mese egy falánk kis hernyóról szól, aki a hét minden napján újabb és újabb ennivalókon rágja át magát, míg egyszer végre jóllakik és gyönyörű pillangó válik belőle. Már egészen kicsi gyerekeknek is lehet olvasni: az oldalakon található, a hernyócska által kivájt alagutat jelző lyukakba pont beleférnek a kíváncsi babaujjak – ezt legalább annyira imádják a kicsik, mint az ismétlődésekre építő történetet, amelyet egy idő után lelkesen és fennhangon skandál a beszélni még alig tudó közönség. Mindemellett a könyv a korai tanulás örömét is kínálja: érzékletes szavakat, alapvető számolási ismereteket és a hét napjainak sorba rendezését is elsajátíthatják belőle a gyerekek.
Maurice Sendak: Ahol a vadak várnak
Barack Obama kedvenc gyerekkönyveinek egyike, amelyet az Egyesült Államokban pár éve minden idők legnépszerűbb képeskönyvének választottak. Elnyerte a legjelentősebb gyerekirodalmi díjakat, 30 nyelvre fordították le, készült belőle opera és filmfeldolgozás is. Maurice Sendak 60 éve megjelent – de ma is aktuális – könyve egy folyton rosszalkodó kisfiúról szól, aki útra kel a félelmetes vadak közé. „Zsenialitása abban rejlik, hogy felismeri a minden gyerekben ott rejlő ellentmondásos igényt a vadregényes tombolásra és a hazatérésre ahhoz, aki a legjobban szereti” – fogalmazta meg Jonathan Douglas, a National Literacy Trust igazgatója. A könyv Max történetén keresztül bemutatja, hogyan sajátítják el a gyerekek a különböző érzéseket – félelem, frusztráció, féltékenység, unalom –, és hogyan sikerül megbirkózniuk életük valóságával. Külön figyelmet érdemelnek a gyönyörű illusztrációk, amelyek szintén az eredetileg illusztrátornak készült író munkái.
Lauren Child: Sohadesoha nem eszem paradicsomot
Charlie-nak van egy kishúga, Lola. A szülei időnként megbízzák, hogy adjon neki vacsorát. Ez nem könnyű, mert Lola nagyon válogatós. Azt mondja: „Nem szeretem a körtét, sem a répát, sem a krumplit, sem a gombát, sem a spagettit sem a tojást, sem a virslit. Nem fogom megenni a karfiolt, a káposztát, a babot, a banánt, meg a narancsot. És egészen biztos, hogy sohadesoha nem eszem paradicsomot!”. Ám egy nap Charlie-nak mégis sikerül megtréfálnia Lolát: azt állítja, hogy a sárgarépa valójában egy narancssárga gallyacska a Jupiterről, a krumplipüré pedig a Fuji legmagasabb csúcsáról származó felhőpehely. A képzelőerő győzedelmeskedik a rossz beidegződések felett és Lola szívesen kóstolgatja az addig utálni vélt ételeket. A könyv sok humorral kezeli az oly sok gyerekre jellemző válogatósság kérdését – mindez a szülőknek hasznos lehet, a gyerekeknek pedig szórakoztató. A többszörös díjnyertes könyvet Szabó T. Anna fordította magyarra.
Julia Donaldson: A legcsinosabb óriás
Julia Donaldson könyveivel nem lehet mellényúlni, a jószívű óriásról szóló mese pedig az egyik legnagyobb kedvenc. Gyuri, a tagbaszakadt óriás egyszer az életben végre elegánsan felöltözik, ám a rendezett külső nem tart sokáig: sorban adja oda csinos ruhadarabjait a rászoruló állatkáknak. Julia Donaldson ezt mondta a könyvről: „Gyerekkoromban imádtam a Kölcsönlakók című könyvet. Kis emberek voltak, akik a padlódeszkák alatt laktak, és lenyűgözött, hogy egy bélyeget faliképként, egy sakkfigurát pedig szoborként használtak. Azt hiszem, ezért döntöttem úgy, hogy írok egy olyan könyvet, ahol az óriás ruháit más-más tárgyakként használhatják a kisebb állatok”. A rímekbe szedett, ismétlésekkel dolgozó történetet a felnőttek számára is élmény olvasni, és ne lepődjünk meg, ha a gyerekünk néhány alkalom után kívülről fújja majd. Ennek egyik oka a zseniális fordítás: Donaldson könyveinek magyar fordítója Papp Gábor Zsigmond – mint mindig – ezúttal is tökéletes munkát végzett. Érdemes alaposan tanulmányozni a képeket is, Axel Scheffler – Donaldson egyik állandó illusztrátora – gyakran helyez el apró poénokat az oldalakon.
Futottak még
A listába bekerült még Michael Rosentől a We’re going on a bear hunt című könyv, ez azonban (még) nem jelent meg magyarul. Helyette mindenképpen érdemes beszerezni a szerző eddigi egyetlen magyarul megjelent kötetét, A banánfüles fiút. Az ebben található elképesztően vicces és abszurd történetek azonnal rajongóvá teszik az erre fogékonyakat. Az író, Michael Rosen és a jellegzetes illusztrációkért felelős Quentin Blake egyébként az angol gyerekirodalom két óriása, a „brit Janikovszky-Réber páros”. A könyvet Szabó T. Anna fordította magyarra. Allan Ahlberg és Janet Ahlberg Peepo! című könyve szintén nem elérhető magyarul, ehelyett a szerzőpáros egyéb könyvei közül válogathatunk (például Miért vesz fel mindent Csiperke bácsi?).
5-7 éves kor között
A.A. Milne: Micimackó
Micimackó és barátai kalandjai az Ezerholdas pagonyban ma is ugyanolyan varázslatosak, mint a könyv első, 1926-os megjelenésekor. A történetet egy londoni állatkertben tett látogatás inspirálta, ahol Milne fia, Christopher Robin beleszeretett egy szelíd és kedves medvébe, Winnipegbe – Milne ennek hatására döntött úgy, hogy megírja a mackó-sztorit a fiának. Malacka, Füles, Kanga, Zsebibaba és Tigris Milne fiának plüssállatai voltak, Milne őket írta bele a mesébe, csak Nyuszi és Bagoly volt teljesen az író képzeletének szüleménye. „Nehéz elhinni, hogy ez a könyv közel száz évvel ezelőtt jelent meg, és nehéz lenne olyat találni, aki ne értene egyet időtlen tulajdonságaival. Elbűvölő, és valóban arra késztet, hogy megbecsüljük a gyermekkor csodálatos éveit” – foglalta össze a könyv erényeit az egyik zsűritag. Az itthon is hallatlanul népszerű könyv –amely valójában két önálló meseregényt takar, a Micimackót és a Micimackó kuckóját – Karinthy Frigyes ragyogó fordításában olvasható.
Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívtak
A kedves, jóhiszemű Brownék megszólítják a különös mackót, akit a pályaudvaron találnak, és illedelmes válaszaiból rövidesen megtudják, hogy kalandos utazása során a Legsötétebb Peruból érkezett, mint illegális bevándorló. Brownék rögtön megszeretik a kicsi medvét, családjukba fogadják, és elnevezik Paddingtonnak…Ez azon ritka gyermekkönyvek egyike, amelyeknek sikerült a fiatal olvasók nemzedékein átívelően fennmaradniuk. A szeretetre méltó perui medve és az őt örökbe fogadó, ugyancsak szeretetre méltó Brownék megérdemlik a rajongó közönséget. A kismackó figurája 1958-ban bukkant fel először Michael Bond brit író könyvében, amelyet később több, mint húsz másik kötet követett. A Paddington-könyveket 30 nyelvre fordították le, tévés és filmes feldolgozás is készült belőlük. A szigetországban Paddington akkora kultfigura, hogy a brit alagútépítők egy plüss Paddington mackót választottak az első tárgynak, amelyet átadtak francia kollégáiknak, amikor 1994-ben összekötötték a Csatorna-alagút két oldalát.
Jill Murphy: Botcsinálta boszi
Seprűn lovagolni nem is olyan könnyű! Szerényi Mildred a legrosszabb diák Kotkot kisasszony boszorkányakadémiáján. A varázslatai rendre félresikerülnek, de valahogy mindig megússza, hogy kicsapják. Egy nap azonban Ethel, a tanárok kedvence úgy felmérgesíti, hogy meggondolatlanul őt is elvarázsolja, s ezzel halálos ellenséget szerez magának… A szerző rajzaival megjelent Botcsinálta boszi-sorozat 1974-es megjelenése óta töretlen sikernek örvend, a rajongók szerint nagyban inspirálhatta a Harry Potter-sorozatot. „Ez a közkedvelt sorozat tökéletes bevezetés a rövid fejezetekből álló könyvekbe, ideális az olyan gyerekek számára, akik most tanultak meg önállóan olvasni. Esti mesének is remekül alkalmas. Soha nem megy ki a divatból. Rokonszenves karakterek, kedves illusztrációk, rengeteg móka és zűrzavar” – ajánlja a könyvet Fiona Evans, a National Literacy Trust iskolai programokért felelős igazgatója. A Botcsinálta boszi-sorozat nyolc kötetből áll (magyarul sajnos csak az első két kötet jelent meg), több tévéfilm és sorozat is készült belőle, legutóbbi feldolgozása egy 2017-es Netflix-sorozat.
Futottak még
Roald Dahl neve megkerülhetetlen, ha gyerekirodalomról van szó. (A Johnny Depp főszereplésével készült Charlie és a csokigyár című Tim Burton-filmet legalábbis mindenki ismeri – ennek alapjául is egy Dahl-könyv szolgált.) A könyves listába a James and the giant peach című kötetét választották, amelynek nincs magyar fordítása. Helyette viszont sok más, hasonlóan szuper könyvet olvashatunk tőle: A barátságos óriás áll a legközelebb ehhez a korosztályhoz, míg a Boszorkányok és a Matilda című könyvek inkább kiskamaszoknak valók. A zsűri ennek a korosztálynak ajánlja még Shirley Hughes Dogger című könyvét, a szerzőtől magyarul a Dudás Dixi-sorozat elérhető.
7-11 éves kor között
Katherine Rundell: Sophie és a tetőjárók
Catherine Rundell regényének főszereplője Sophie, akit egy hajótörést követően a La Manche csatornán találnak meg egy cselló tokban ringatózva. Az egyéves kislányt a kissé szórakozott, ám nagylelkű londoni tudós, Charles veszi magához. Sophie különleges nevelést kap: esti mese gyanánt Shakespeare-t olvasnak, a falakra írnak üzeneteket egymásnak, Sophie tizenkettedik születésnapján pedig fiákeren vágtázva fagylaltoznak az esőben. Mindezt látva a Gyermekfelügyelőségi Hivataltól érkező savanyú Miss Eliott úgy gondolja, hogy Charles nem alkalmas arra, hogy Sophie gyámja legyen, és a kislányt árvaházba akarja küldeni. Charles és Sophie Párizsba szöknek a törvény elől, mert a kislány meggyőződése, hogy eltűnt édesanyját ott fogja megtalálni. Párizsban Sophie új barátra talál, Matteo beavatja őt a tetőjárás rejtelmeibe, és egy egészen új világ tárul fel a lány előtt, miközben végig izgalomban tart bennünket a kérdés: vajon megtalálja-e Sophie az anyukáját, mielőtt lelepleződnek és vissza kell térnie Párizsba?
Liz Pichon: Az én csúcsszuper világom – Tom Gates
A 12 éves Tom Gates imádja a csínytevéseket és gyakran kerül bajba, miközben az iskolai kötelességeket igyekszik takaréklángon letudni. Könnyű kapcsolódni a rosszcsont kisfiú karakteréhez, amely egy jó adag humorral nyakon öntve az olvasás iránt kevésbé érdeklődő gyerekeket is a könyvhöz szögezheti. „Ez a történet egy képregény és egy napló keveréke, amely egy Tom nevű fiú rendkívüli történeteit meséli el, ahogyan eligazodik az iskolában és otthon. Vonzza a baj, de valahogy mégis sikerül rendet tennie a zűrzavarban. A sorozatot az élénk illusztrációk és a humoros írásmód teszi különlegessé” – írja a könyvről Angelica Belle, a zsűri vendégbírója. Még hét Tom Gates-kötet követi a sorban az első könyvet, így ha gyerekünk beleszeretett a vagány srác kalandjaiba, még sokáig el tudjuk látni olvasmánymunícióval. Az eredeti angol sorozat, amelyet Liz Pichon írt és rajzolt ennél sokkal több könyvet számlál, összesen 20 kötetből áll, az utolsó tavaly jelent meg. A csak angolul elérhető további részek nyelvgyakorlásnak is jók lehetnek, a képregényszerű napló-formátum könnyebbséget jelent ebben.
Cressida Cowell: Így neveld a sárkányodat
Az Így neveld a sárkányodat! egy tizenkét kötetből álló sorozat, amelyben III. Hablaty, a viking törzsfőnök tízéves fiának kalandjait követhetjük végig. Az első részben a fiúnak – mint a Holligan törzs minden fiataljának – egy sárkányt kell elfognia és kiképeznie, különben száműzik a törzsből. A könyv hemzseg a jó poénoktól, a vicces rajzoktól és a drámai jelenetektől. „Egy igazán kivételes ciklus első könyve. Ezek a regények ragyogóan ötvözik a nagyszerű gyermekmesék vidám pajkosságát és varázsát annak mély megértésével, hogy mit jelent igazi hősnek lenni” – írta a könyvről Jonathan Douglas, a National Literacy Trust igazgatója. Cressida Cowell egy aprólékosan kidolgozott, képzeletbeli vikingvilágot álmodott meg, amely az írónő gyerekkorát figyelembe véve nem is olyan meglepő: „Gyerekként sok időt töltöttem egy apró, lakatlan szigeten Skócia nyugati partjainál. Nyolcéves koromra a családom épített egy kis kőházat a szigeten, és a csónakkal szinte egész nyáron elég élelmet tudtunk halászni a családnak. Ettől kezdve minden évben a szigeten töltöttünk négy hetet a nyárból és két hetet a tavaszból. A házat gyertyafény világította meg, és nem volt telefon vagy televízió, így sok időt töltöttem rajzolással és történetek írásával” – nyilatkozta Cowell, aki egyébként rendkívül termékeny író, és a sárkányos sorozat mellett sok más gyerekkönyve is megjelent magyarul.
Jacqueline Wilson: Tracy Beaker
Tracy Beaker tízéves, és egy gyerekotthonban lakik – ahogy ő nevezi, a „Szeméttelepen” – a „kis tökmag” Peterrel meg a „hülye” Justine-nal. Bár ezt sosem vallaná be, egy nap nagyon szeretne igazi otthont és igazi családot magának. Gyakran boldogtalan, magányos és frusztrált, úgy érzi, nem szeretik. Édesanyja kiskorában gyakran magára hagyta Tracy-t, és úgy tűnik, hogy nem érdekli lánya élete. Ő azonban kitartóan reménykedik benne, hogy egyszer érte jön végre az anyukája – addig is bőszen írja az önéletrajzát, mert ha nem filmsztár, akkor mondjuk író szeretne lenni. Reményei szerin Cam, az otthonba érkező újságíró segíthetne is neki ebben… Jacqueline Wilson több mint száz könyvet írt eddigi élete során, gyerekkönyvei gyakran foglalkoznak az örökbefogadás, a válás és a mentális betegségek témáival, ezért általában vegyes a fogadtatásuk, ezzel együtt gyerekek és felnőttek tömegei imádják a könyveit. A Tracy Beaker-könyvekből tévésorozat és musical is készült. A könyv folytatásai is elérhetők magyarul (Ki mer többet? – Tracy Beaker tovább nyomul, Tracy Beaker, a sztár).
J.K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból J.K. Rowling klasszikusa, amit senkinek nem kell bemutatni, mi is sokat írtunk már róla. A sorozat első része, a Harry Potter és a bölcsek köve sztorija szerint Harry Potter tizenegy éves, amikor megtudja, hogy ő bizony varázslónak született, és felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Az új iskolában és a csupa újdonsággal szolgáló varázslóvilágban töltött első tanév kemény erőpróba a számára. Ráadásul nem csupán a vizsgákon kell megfelelnie, de egy életre-halálra szóló küzdelemnek is részese lesz. Az összesen hét könyvből álló könyvsorozat meghódította az egész világot, sikeres film készült az összes részből, J.K. Rowling és a filmben szereplő színészek mind világhírűek lettek. A Harry Potter-sorozat az olvasni nem akaró gyerekek szüleinek utolsó mentsvára, mivel szinte nincs gyerek, akit ne szippantana be ez a remekül felépített és fordulatokban gazdag varázslóvilág.
Futottak még
Az ennek a korosztálynak ajánlott szerzők között szerepel még E. Nesbit és Michael Morpurgo, akiknek egyes könyvei elérhetők magyarul is.
Kiemelt kép forrása: Getty Images