A császármetszés története máig vitatott téma a kutatók körében, ugyanis mindenki más időpontra teszi kialakulásának dátumát. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen körülmények között és milyen eredményekkel zárult a beavatkozás. Kutatók és történészek számos példát említenek a császármetszésre a történelem során, de az áttörést egy ír származású orvoshoz köthetjük.
Bár az ókori Róma bábái is valószínűleg ismerték már a császármetszés valamilyen kezdeti formáját (a közhiedelem szerint Julius Caesar is így látta meg napvilágot, bár ez valószínűleg nem igaz), az első császármetszést, melyet az édesanya és gyermeke is túlélt, vélhetően 1337-ben hajtották végre. Mivel ebben az időben nem álltak még rendelkezésre biztonságos eszközök hozzá, illetve a higiéniai állapotok sem voltak a legmegfelelőbbek, szakértők úgy gondolják, hogy Bourbon Beatrix és Luxemburgi János cseh király frigyéből született Vencel a véletlennek köszönheti, hogy túlélte ezt a kockázatos eljárást, amiről a társadalomnak akkor még fogalma sem volt, hogy létezik. A kutatók szerint puszta szerencse volt, hogy Beatrix királyné nem vérzett el a beavatkozás során, és nem kapott semmilyen fertőzést, sebe pedig épen begyógyult.
Egy másik elmélet szerint az első sikeres, dokumentált császármetszést 1580-ban hajtotta végre egy Svájcban élő hentes, aki disznók kiherélésével foglalkozott.
James Barry, a férfinak álcázott doktornő
A 73 éves dr. James Barry, vagyis Margaret egy szolgálójával és Psyche nevű kutyjájával 1862-ben Jamaikán (kép: Wikipedia/Wellcome Library, London)
A császármetszés fogalma leginkább James Barry orvoshoz köthető, akiről halálakor derült ki, hogy nem férfi, hanem nő volt. Dr. James Barry 1789-ben született Margaret Ann Bulkley néven. A fiatal Bulkley mindenáron orvos szeretett volna lenni, de mivel abban az időben egyetemre sem járhatott, családjával úgy határozott, hogy elkövetkező éveiben – majd egész élete folyamán – férfinak adja ki magát, hogy álma teljesülhessen. A fiatal Margaret okos volt és céltudatos, így nem csoda, hogy azonnal felvették az Edinburgh-i Egyetemre, ahol megkezdhette pályafutását, immár elhunyt nagybátyja – James Barry – felvett nevén. A sikeres orvos annak érdekében, hogy titka ne derüljön ki, gyakorta rájátszott férfi szerepére, például erős férfihangon, olykor kötekedő stílusban beszélt betegeivel, külsőleg pedig a biztos hatás érdekében magasított cipőtalpakat és hosszú, férfias kabátokat viselt.
Barry Dél-Afrikába került, ahol orvosi szolgálatot teljesített, katonakórházakat irányított és a hadsereg általános orvosi főellenőre lett. A császármetszéssel szintén Dél-Afrikában került kapcsolatba, amikor is egy ottani fokvárosi kereskedő, Thomas Munnik 1820-ban segítséget kért tőle. Munnik felesége állapotos volt, de terhessége során komplikációk merültek fel, így mindenképpen világra kellett hozza gyermekét.
A műtétet Barry végezte el Fokvárosban, méghozzá érzéstelenítés és fertőtlenítés hiányában, egy konyhapulton –
a beavatkozás sikeres volt, és mind a csecsemő, mind az édesanyja életben maradtak, az eset pedig csodaszámba ment.
James Barry kiemelten fontosnak tartotta a kor egészségügyi viszonyainak javítását, és rengeteget kutatott például a szifilisz témájában, mindezt azért, hogy a tüneteket valamelyest enyhíteni tudja. Át akarta alakítani az afrikai korrodálódó vízvezetékrendszer struktúráját is, és egy olyan, higiénikusabb közeget teremteni, mely módszereivel lehetőséget nyújtott az egészségre ártalmas anyagok kiszűrésére.
A doktor halálakor derült ki, hogy mindvégig nő volt
Margaret Bulkley – vagyis James Barry 1857-ben Kanadába költözött, hogy az ottani katonák étrendjét megreformálva javítsa életminőségüket és egészségüket. Később visszatért Londonba, ahol a elkapta a vérhast, majd 1865-ben elhunyt.
Kapcsolódó
A plasztikai sebészet lenyűgöző története
Barry titka akkor derült ki, amikor holttestét átvizsgálták, és orvosai döbbenten tapasztalták, hogy a híres orvos valójában nő volt. A hírt egy bosszús, ki nem fizetett, elégedetlen cseléd szivárogtatta ki.
Később a brit hadsereg minden, Barryre vonatkozó aktát és iratot titkosított, hogy nehogy fény derüljön arra, hogy tulajdonképpen egy nőt alkalmaztak.
Kortársai és akkori barátai próbálták olyan fényben feltüntetni a doktorral való kapcsolatukat, hogy mindvégig ismerték igazi kilétét. Bár James Barry a korszak elutasító hagyományai végett ellentétes neműnek adta ki magát, szerepe az orvostudományban – így a császármetszés kialakulásában vitathatatlan.
Császármetszések világszerte
Magyarországon a szülések majdnem 40%-a végződik császármetszéssel, ami igen magas arány, a világon pedig a Dominikai Köztársaságban és Brazíliában a legmagasabb ennek a módszernek az aránya (56 %).
Európát tekintve a császármetszések aránya 2017-ben 55%-kal Cipruson volt a legmagasabb az utóbbi időkben, a legalacsonyabb pedig Hollandiában, mindössze 16%-kal.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 2021-es statisztikája szerint 2030-ra a születendő gyerekek közel harmada császármetszéssel fogja meglátni a napvilágot.
Bár ez a módszer gyakran indokolt egészségügyi okokból a szülészetben, mégis sok édesanya különösebb indok nélkül, saját elhatározására választja a szülés e formáját. Ezt bizonyítja, hogy a császármetszések száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megemelkedett az egész világon. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői ajánlása szerint a császármetszések arányának 10%-ot kellene elérniük, de a 15%-os arányt nem kellene meghaladniuk az összes szülésszámot összevetve.
A nagyobb arányszámok vélhetően a magasabb gyermekvállalási átlagkornak is köszönhetők, amikor egyre több a mesterséges megtermékenyítések – ezáltal az előre lefixált császármetszések száma. Azok a várandósok, akik már elmúltak 35 évesek, kétszer nagyobb gyakorisággal választják különböző okokból ezt a beavatkozást, mint a 20 éves korosztály.
Kiemelt kép: Getty Images
