Korábban már írtunk arról, hogy milyen jótékony hatásai vannak a Dévény-tornának, mely megszünteti a kisgyerekek izmaiban érezhető feszességeket, zsugorodásokat és izomtónus-eltéréseket. Azóta egy újabb fejlesztő módszer is hódít, mely szintén a picikért van: a Fascia Disztorziós Modell!

Testünk mozgató- és támasztórendszere egy nagyon összetett, komplex rendszer, melynek egészséges fejlődése kiemelten fontos. A manuálterápiás kezeléseket (ahogyan azt a módszer neve is mutatja) a szakemberek a kezükkel végzik a pácienseken, ennek eredményeképpen pedig enyhülnek a gyulladásos tünetek, stabilizálódnak az ízületek, mindez pedig elősegíti a test szöveteinek regenerálódását. Így a manuálterápia, amellett, hogy enyhítheti az esetlegesen fennálló fájdalmakat, a merev, görcsös testrészeket is ellazítja.

Hogyan működik az FDM-kezelés?

Egyre jobban terjed az FDM-kezelés hazánkban is, mely az izmok és kötőszövetek sérülését hivatott terápiás módszerek segítségével helyreállítani. Az FDM egy rövidítés, mely a fascia, a disztorzió és a modell szóból tevődik össze. A fascia latin eredetű szó, jelentése izompólya, kötőszövet, az izmokat borító hártya. Az összetételben a disztorzió valamilyen elváltozást, összetapadást jelent, melyen a kötőszövetekre ható fogásokkal hatékonyan lehet segíteni. A modell pedig magát a látásmódot és elgondolást jelenti, melyet a fascia terapeuta képvisel.

Sok kisgyereknél előfordulhat valamilyen deformálódás vagy funkciózavar, amely miatt akár már csecsemőkorban sem képesek egy-egy mozgásformát megfelelően elvégezni.

A test kötőszövetes rendszerei működési láncokként kapcsolódnak egymáshoz, emiatt a kapcsolat miatt pedig ezek a kötőszöveti rendszerek más izmokra, ízületekre vagy akár belső szervekre és azok működésére is hatással lehetnek. Amennyiben két izom között valamilyen letapadás történik, az akár elégtelen szervi működéshez is vezethet, ha pedig a kötőszövetes rendszer összetapad, helyzetérzékelési zavarok is keletkezhetnek, az idegvégződések összenyomódásával pedig mozgáskoordinációs problémák alakulhatnak ki. Ezek a problémák kisgyermekek esetében rendkívül kritikusak lehetnek, így a mozgásfejlődés már csecsemőkortól kiemelt figyelmet érdemel; fontos, hogy gyermekünk a megfelelő időben a megfelelő mozdulatsort sajátítsa el, későbbi gyerekkorban felfedezett magatartásbéli vagy viselkedéssel kapcsolatos problémák ugyanis gyakran visszavezethetőek korábbi, kezeletlen izomállapotokhoz.

A korai fejlesztés kiemelten fontos

A fascia-terápia fontosságáról Dankuliné Gazsovics Edit szakembert kérdeztük, aki korábban Dévény-tornával foglalkozott, majd ezt a módszert alkalmazva immár körülbelül kétezer gyermek mozgásfejlődésében és testi eltéréseiben működött közre sikeresen. 2016 óta foglalkozik fascia-terápiával, szakterülete a kisgyerekek ortopédiai és neurológiai betegségeinek gyógytorna-ellátása. „Manapság felértékelődött a testi fejlesztés fontossága. Régen is hozták a gyerekeket, 30 évvel ezelőtt, mikor megtanultam Dévény Anna módszerét, de akkor még nem jártak ennyien. Mára már minden védőnő, orvos és egészségügyi szakember tudja, hogy a korai fejlesztés a legjobb út.

Már a koraszülött osztályon nagyon fontos, hogy megkezdődjön egy fejlesztési folyamat.

Ekkor már lehet a kicsik izmait formálni, hogy később optimálisan tudják használni a testüket, és ne induljanak a mozgás terén semmilyen hátránnyal” – mondja a szakember.

A fascia-manipuláció technikáját felnőtteknek dolgozták ki, de gyerekeknél is tökéletesen és sikeresen alkalmazható. A tornagyakorlatok alkalmával bizonyos pontokat kell átrendezni a gyerekek testén, nagyon ritka ugyanis, hogy abban a pontban, ahol a tünet jelentkezik, ott van helyileg ténylegesen a probléma. Általában más területen nyilvánulnak meg a gondok, ebben segít a fascia-manipuláció.

Fontos, hogy a kisgyerekek szépen, helyesen és gazdaságosan tudjanak megtanulni bizonyos mozdulatokat. Amennyiben ez nem történik meg, és a megfelelő életkorokban nem a megfelelő mozgásformákat végzi egy baba vagy kisgyerek, az a későbbi gyerekkorára negatív hatással lehet. Például ha a gyerek az egyik oldalára fordul, vagy hason fekve csak egyik oldalra fordítja fejét, aszimmetria alakul ki. Dankuliné Gazsovics Edit elmondta, ha valamilyen rossz beidegződés üti fel a fejét a gyerekeknél, az kiskorban már a szülők és óvodapedagógusok által is felismerhető lesz. „A korábbi testi kezeletlenségek óvodás korra már általában láthatóak lesznek, ekkor jelennek meg ugyanis a gyerekeknél a csecsemőkori mozgásbéli problémák utóhatásai bizonyos reflexek kiütközése által” – mondja a szakember. Amennyiben egy gyereknél később jelentkeznek mozgás- vagy viselkedésbeli problémák, a fascia fejlesztéssel és kellő átmozgatással a későbbiekben is fel lehet fejleszteni a megfelelő szintre.

A nagycsoportos, iskola előtt álló gyereket ilyenkor vissza kell vinni a 0-1 éves szintre mozgás téren, amikor az alapmozgások automatizálódtak, és ki kell ezeket kijavítani. Rendkívül fontos az alapozó terápia ilyenkor, hiszen iskola előtt, néhány hónap alatt helyre kell hozni a korábban elmaradt mozgáselemeket.

A hiperaktivitás, a viselkedészavarok, a nehéz koncentrálási képesség és az autisztikus személyiségjegyek mind valamilyen csecsemőkori, rosszul automatizálódott, helytelen mozdulatból adódnak.

„Az idegrendszer körülbelül 3 havonta érik. Kiskorban, ha például a gyerek egy nagyobb lépés következtében először elcsúszik, azzal a fejlődése 5%-ot romlik, majd a következő ilyen alkalommal ismét hozzáadódik 5%, a folyamat pedig végül akár 30-40%-os szintig is felmehet. A százalékok összeadódnak, és ebből később kialakul egyfajta hátrány” – ismerteti a szakember az idegrendszer érésének visszamaradását.

Fontos, hogy a gyerekek mindig épp az életkoruknak megfelelő mozgásformákat végezzék. (Fotó: Getty Images)

Okok a különböző eltérések hátterében

A csecsemőkori eltérések sok okból eredeztethetőek. Ilyenek a méhen belüli tartási problémák (haránt-, vagy hátrahajlott fekvés, farfekvés, C-alak), különböző elhelyezkedésű méhlepények, hosszú vagy éppen rövid köldökzsinór, mely a babára tekeredik, vagy az áramlásban akadályoztatva van. Az egyes testi problémákat az étkezési szokások megváltozása és a bevitt tápanyagok is nagyban befolyásolják, melyek hatással vannak a magzat méhben való fejlődésére. Az ő fő tápanyagforrása ugyanis az édesanya által bevitt ételekből adódik össze, melyek napjainkban számos hormont, adalékanyagot tartalmaznak. A terapeuta úgy gondolja, hogy a szülés típusa sem elhanyagolható tényező, ugyanis programozott császármetszés következtében hormonális problémák alakulhatnak ki, mivel a csecsemőt ekkor akarata előtt hozzák világra, azaz még nincs a megfelelő érési fázisban a születéshez, ez pedig reflexei fejletlenségét és immunrendszerének gyengeségét eredményezheti.

„Mára már a fejlesztőtorna népszerűsége felfelé ívelő tendenciát mutat, ugyanis az édesanyák és a szakemberek szerencsére egyre többször felismerik egy babánál, hogy valamit nem a nagykönyv szerint csinál. Az egy irányba történő forgás például egykezes kúszást okozhat, de a kúszás vagy mászás kimaradása is egy elég nagy probléma, mert éjszakai ágybavizelési problémákat, később pedig olvasási nehézségeket és megértésbéli gondokat okozhat. A legjobb, ha egy kisgyerek akár 3 hónapig csak mászik, mert ekkor teremtődik meg a tanulási képességeinek alapja” – mondja Dankuliné Gazsovics Edit, aki úgy látja, hogy manapság egyre több az olyan kisbaba, aki valamilyen masszírozásra vagy tornáztatásra szorul.

Nagyon fontos, hogy otthon a szülők, egyfajta házi feladatként átmozgassák a gyerekeket, és bizonyos fejlesztő, otthon végezhető mozdulatsorokat végeztessenek velük rendszeresen.

Edit egyébként pályafutása során rengeteg kisgyereken segített már, egyik legnagyobb sikerélményének azt tekinti, amikor egy agyvérzés következtében fél oldalára lebénult gyermeket sok-sok alkalom útján meggyógyított – olyannyira, hogy páciense később Európa-bajnok hiphoptáncos lett. Egy másik emlékezetes esete pedig azzal zárult, hogy egy súlyosan sérült gyermekből sikeres szinkronúszó vált az alkalmazott terápiának köszönhetően.

Kiemelt kép: Getty Images