A mostani iskolai mérgezés az Irán északi részén fekvő Baghmisheh városában történt, egy nappal azután, hogy az iráni iskolák a perzsa újévi szünet után újra megkezdték a tanítást. A mérgezés egy tavaly év vége óta tartó mérgezési hullám újabb, elborzasztó állomása.
Emberi jogi csoportok és kormányzati tisztviselők szerint 2022 novembere és 2023 márciusa között több tucatnyi iskolában, mintegy 7000 diáklányt mérgezhettek meg egyelőre ismeretlen tettesek. A lányok közül több százan kerültek kórházba olyan tünetekkel, mint légzési nehézség, végtagzsibbadás, szívdobogás, fejfájás, hányinger és hányás, február végén egy 11 éves kislány életét vesztette a mérgezés következtében. Az iráni kormány kezdetben puszta pletykaként hivatkozott a megbetegedéses esetekre, amikért a diákok „alapbetegségeit” és „szorongását” okolta, mígnem február 28-án az Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy egy 30 toxikológusból álló csoport kimutatta:
a lányokat valóban megmérgezték, a kegyetlen cselekményhez pedig nitrogéngázt használtak.
Az incidensek gyakoriságának növekedésével végül Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője is „hatalmas, megbocsáthatatlan bűntettnek” nevezte a mérgezéshullámot, követelve, hogy az elkövetőket halálbüntetés sújtsa. Majid Mirahmadi belügyminiszter nem sokkal később bejelentette, hogy a kormány letartóztatott öt embert, akik kapcsolatban állnak a mérgezésekkel, Saeed Montazer al Mahdi tábornok pedig azzal vádolta a feltételezett elkövetőket, hogy ellenséges országoknak dolgoznak, akciójukkal „bizonytalanságot és káoszt akarnak teremteni”.
Az iráni tiltakozáshullám
Pedig a bizonytalanság és káosz külföldi beavatkozás nélkül is az iráni mindennapok része. Tavaly egy fiatal iráni kurd nő, Mahsza Amini halála robbantotta be a felszín alatt csak szikrára váró indulatokat. A 22 éves lányt a szigorú öltözködési szabályok megsértése miatt vitte be a rendőrség. Előállítása során olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe, esete pedig országszerte tiltakozáshullámot indított el. A irániak elégedetlenségét nemcsak a nőkkel szembeni embertelen bánásmód, de súlyos gazdasági nehézségek, elszabaduló árak, és a rezsim a szabadságjogokat minden téren súlyosan sértő túlkapásai is generálják. Ezekről a túlkapásokról, illetve a tiltakozás különböző állomásairól korábban mi is több cikkünkben beszámoltunk, kiemelve, hogy a helyzet folyamatosan rosszabbra fordul és egyre kisebb bűnökért jár egyre súlyosabb büntetés.
Iránt eközben egyre több nemzetközi kritika is éri amiatt, hogy a mérgezéses esetek kapcsán csak nagy késlekedéssel reagáltak vezetői. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szóvivője átlátható vizsgálatot, a Fehér Ház a felelősök felelősségre vonását követelte több alkalommal. Emberi jogi szervezetek szintén élesen bírálták az iráni kormányt, amiért nem képes, vagy nem hajlandó leállítani az iráni diáklányok elleni támadásokat, ami ellehetetleníti, hogy folytathassák iskolai tanulmányaikat. „Sürgősen nemzetközi támogatásra van szükség az iráni gyermekek és az oktatáshoz való joguk védelmében” – mondta Hadi Ghaemi, az Iráni Emberi Jogi Központ ügyvezető igazgatója.
Forradalmár nők
A fiatal nők az elmúlt időszakban az iráni politika és társadalom leginkább meghatározó szereplőivé váltak. 2022 szeptemberétől kezdve a tízen- és huszonéves fiatal nők voltak a mozgatórugói az úgynevezett hidzsáb – vagyis a szigorú öltözködési szabályok megszüntetését követelő – tüntetéseknek. „Az iskolás lányok is lelkesen csatlakoztak az iráni államellenes tüntetésekhez – mondta Ghaemi. „Akárcsak az iráni kormány, azok az emberek,
akik ezeket a támadásokat végrehajtják, egyszerűen megbénulnak ezeknek a lányoknak az erejétől, kitartásától és az összefogásukban rejlő lehetőségtől”.
Magas rangú iráni tisztviselők most szintén azzal vádolják a támadások elkövetőit, hogy cselekményükkel a lányok iskolába járását akarják megakadályozni, őket akarják megfélemlíteni, éppen azért, mert a nagy erejű tiltakozások éppen az ő közegükből indulnak ki. „A diáklányok szándékos megmérgezése lesújtó hír – mondta az iráni médiának Alireza Monadi, a parlament oktatási bizottságának vezetője. Az a tény, hogy emberek egy csoportja meg akarja akadályozni a fiatal lányok iskolába járását, riasztó. Meg kell találnunk ennek a problémának gyökereit” – fogalmazott.
Iránt az emberi jogok folyamatos megsértése miatt az Európai Unió részéről is számos szankció sújtja, az Európai Parlament pedig szorgalmazza, hogy az iráni polgárok elleni megtorlások végrehajtásáért nagyban felelős Iráni Forradalmi Gárdát nyilvánítsák terrorszervezetté.
Kiemelt kép: A mérgezéshullám ellen tiltakozó nő Madridban, idén tavasszal. A Spanyolországban élő irániak is tiltakozásukkal hívják fel a figyelmet az otthonukban tapasztalható embertelenségekre. Diego Radamés/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
