Fiatalkorunkban valószínűleg mindannyian követünk el őrültségeket, amiket később megbánunk, és ha Barbie baba valóban létezne, minden bizonnyal benne is megszületnének hasonló töredelmes gondolatok, miközben nosztalgiából visszatekint korábbi – vagy inkább előző – életére. A diszkrét Barbie-val ellentétben ugyanis elődje, Lilli nem volt fogorvos vagy sebész, sem olimpikon, űrtudós vagy tehetséges tornász, sőt a világbéke nagykövete sem.
Barbie elődje még csak nem is kislányoknak készült: rajzolt, igencsak kacér figuraként kezdte pályafutását a hamburgi székhelyű bulvárlap, a Bild-Zeitung hasábjain az 1940-es években, megalkotója pedig Reinhard Beuthien művész volt. Lilli tehát „aranyásó” képregényszereplőként hódította meg a kor olvasóit, hogy aztán a magazin lapjairól kilépve a valóságban is az ujjai köré csavarja a férfiakat, akik járművek visszapillantóin, legénybúcsúkon és bárokban tették közszemlére kedvencüket.
Bild Lilli a valóságban is alakot ölt
A háromdimenzióssá váló karakter csábító, független nőként divatérzékéről és luxus iránti szenvedélyéről volt híres, közkedvelt történeteiben – melyeket bohózatnak szántak – ambiciózus, intelligens és provokatív párbeszédeket bonyolított merész öltözékekben, miközben tehetős udvarlókat igyekezett felcsípni. Az egyik jelenetben Lillit egy rendőr figyelmezteti, miszerint az utcán tilos kétrészes fürdőruhát hordani, erre Lilli csak ennyit válaszol: „Ó, és szerinted melyik részt vegyem le?”
Miután elképesztő népszerűségre tett szert, a lap megkereste az O&M Hausser játékgyártó céget, és végül Lilli 1955-ben a valóságban is testet öltött, persze csak polisztirolból, de két választható méretben és tekintélyes ruhatárral. Bild Lilli nem csupán a karakter miatt számított különlegességnek, a baba három szabadalommal is rendelkezett, melyek úttörőnek számítottak a játékgyártásban: különálló fejjel és nyakkal, rögzített fejbőrrel készítették, lábai nem nyíltak szét, amikor leült, ezenfelül formázott szempillák, egységes bőr, festett arc, magas, keskeny szemöldök, érzéki vörös ajkak és körmök tették még dekoratívabbá megjelenését.
Gyártási ideje alatt körülbelül 130 000 darab talált gazdára, sőt, 1958-ban Ann Smyrner dán színésznő főszereplésével önálló filmet kapott,
de nem mindenki lelkesedett az élénk érdeklődést látva. A The New Yorker magazin újságírója, Ariel Levy nem kertelt, egyenesen „szexbabának” titulálta Lillit, aki Ruth Handler, a Mattel társalapítója jóvoltából hamarosan a világ leghíresebb babájának „nagymamája” lett.
Út a világhírnév felé
A reformeljárás ellenére a nagyobb méretű babákat mindössze tizenkét német márkáért árusították – a kisebbek kicsivel több mint hét márkáért kerültek az üzletek polcaira –, miközben a kor átlagos havi munkabére 200-400 márka között ingadozott. Értékéből is látszik, hogy Lillit tulajdonképpen egyszerű szórakozásra szánták, noha attraktív tulajdonságaiból következtethetünk, hogy elsősorban nem a gyermek célközönség számára.
Bild Lilli játékbaba (Fotó: Flickr)
Főként férfiak vásárolták dohányboltokban, újságárusoknál, bárokban és felnőtt játékboltokban, a barátok gyakran adták legénybúcsúkon ajándékként a leendő férjnek, de a reklámok később egyre többször biztattak, a férfiak virág helyett leendő aráikat is bátran lepjék meg Lilli babával.
A cég idővel megváltoztatta a reklámkommunikációt, és apró babaházakkal, szobakiegészítőkkel, valamint egyéb, Lilli méreteihez szabott tárgyakkal igyekezett kivívni a szülők és gyermekeik figyelmét.
Ekkor került a képbe az épp Európában tartózkodó Ruth Handler, a Mattel egyik alapítója, aki meglátta a fantáziát Lilli konzervatívabb kiadásában, és miután megszerezte a baba gyártásának jogait, átdolgozta annak kihívó megjelenését a ma is ismert ikonikus Barbie babává. Barbie hosszabb, karcsúbb lábakat, visszafogottabb öltözékeket kapott, és óriási sikerrel debütált az 1959-es New York-i játékvásáron, a márka pedig a történelem egyik legsikeresebb és legtartósabb brandje lett az évek során. Bild Lilli termelése a szabadalom és a szerzői jogok átruházását követően leállt.
Lilli, amint a kép is bizonyítja, nagyon hasonlított utódjára, Barbie-ra (Fotó: SSPL/Getty Images)
Ma már csak múzeumokban vagy gyűjtők köreiben lelhetünk egy-egy épen maradt darabra, melyek ára akár több ezer euróra is rúghat, miután a Barbie baba előfutáraként egyedülálló formatervezéseik és játéktörténelmi jelentőségük miatt igazi különlegességnek számítanak.
Kiemelt kép: Getty Images, Wikipédia Common/nőklapja.hu
