Gyerekkoromban a légi utazás még szinte úri hóbortnak tűnt, és nemcsak a mi családunk nem engedhette meg magának: általános iskolai osztálytársaimra sem úgy emlékszem, mint akiknek rutin lett volna az évi rendes repülős út. Mára gyökeres átalakuláson ment át az ágazat, a középosztály legszélesebb rétegei számára elérhető, szinte mindennapos dolog egy repülős utazás, az egyébként is megfizethető jegyeket néha olyan kedvezményekkel kínálják, hogy olcsóbb repülővel utazni egy dél-európai városba, mint vonattal eldöcögni az ország egy-egy messzibb szegletébe. Hogy lehetséges mindez, figyelembe véve, hogy körülöttünk minden egyre drágább és drágább?
Bár a repülős tömegközlekedésnek az USA-ban (már csak a nagyobb távolságok miatt is) komolyabb hagyománya van, a fapados légitársaságok megjelenése Európához köthető. Az egyik első légitársaság, amely szemtelenül olcsó repülőjegyeket árult, az 1984-ben alapított ír Ryanair volt, amit az 1995-ben létrehozott brit EasyJet, és a 2003-mas születésű magyar Wizzair követett. Később számos fapados légitársaság jelent meg Európa és más kontinensek szinte minden országában, fenekestül felforgatva a piacot, és alapjaiban rengetve meg mindazt, amit korábban a repülésről és a repülős életérzésről gondoltunk.
A kereskedelmi repülőzés kezdeti időszakában, amikor az utasszállító járatok (még csak a kiváltságosabb rétegnek) elérhetővé váltak, a légitársaságoknak nem költségeik minimalizálása, és a jegyárak csökkentése volt az elsődleges célja. Akkoriban még sokan féltek a repüléstől, ezért a légitársaságok különböző módszerekkel próbálták az embereket a repülőgépekbe csalogatni: azt akarták, hogy jól érezzék magukat a fedélzeten. Magas szintű szolgáltatást és kényelmet nyújtottak, ételt és italt biztosítottak, és az egész repülést egyfajta élményként próbálták eladni.
Később azonban, amikor az utasszállító járatok már rutinná váltak, és egyre kevesebben tartottak ettől az utazási formától, megjelentek a fapados légitársaságok, amelyek üzleti modelljüket arra a gondolatra húzták fel, hogy a repülés nem kell, hogy élményszámba menjen, elég, ha gyorsan eljuttat úti célunkhoz. Ezek a cégek már nem kínálták azokat a korábban megszokott kényelmi szolgáltatásokat, amelyeket az első légitársaságok. Csökkentették a lábteret, megszüntették a prémium és business osztályt, és sok más trükköt is alkalmaztak, hogy az iparág legalacsonyabb árait kínálhassák. De min is spórolnak a fapados légitársaságok?
Minimalizmus
A fapados légitársaságok alapelve és egyben legfontosabb költségcsökkentő titka a minimalizmus. Az elv nem bonyolult: ha fapados járatot szeretnél üzemeltetni, távolíts el minden feleslegeset a gépből, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb üléssel, azaz fizető utassal tudd megpakolni. Szüntesd meg a hatalmas business osztályú üléseket, csökkents lábteret, és ne, vagy csak felárért adj ételt az utasoknak. Munkaerőköltségen spórol, ezáltal olcsóbbá teszi az egész folyamatot az is, ha lehetőség van online utasfelvételre, a reptéri becsekkolásért pedig épp úgy pluszt kell fizetni, mint a feladós poggyászért, vagy gyakorlatilag minden kényelmi szolgáltatásért. A helytakarékossággal kapcsolatos legvadabb ötlet (aminek megvalósulása egyelőre kérdéses), az Airbushoz köthető. A repülőgépgyártó cég állóhelyek létrehozásán gondolkodik: az embereket úgynevezett függőleges ülésekhez szíjaznák, így növelve meg a repülőgép befogadóképességét. Bár elsőre meglehetősen abszurd elképzelésnek tűnik, az olyan rövid, európai járatokon, ahol a menetidő kevesebb, mint egy óra, elképzelhető, hogy előbb-utóbb ez is bevezetésre kerül.
Kis repülőgépek
A fapados légitársaságok magukon a repülőgépeken is spórolnak. Szerencsére azért nem minőségi kompromisszumról van szó, hanem arról, hogy általában bizonyos számú egyforma kisgépet vásárolnak a flottájukba. Az azonos repülőgépekből álló géppark megkönnyíti a pótalkatrészek beszerzését, ha valamelyik gép elromlik és javításra szorul, ez pedig óriási megtakarítást eredményez. A kisebb gépeket ráadásul könnyebb csurig megtölteni, miközben kisebb az üzemanyag-fogyasztásuk, kisebb a poggyászrészlegük és az üzemanyagtartályuk is. Az alacsonyabb súly még alacsonyabb fogyasztást eredményez!
Éppen ezért jellemző, hogy a fapados légitársaságok rövidebb távokat repülnek csak, és előfordul, hogy az út megtételéhez feltétlenül szükséges üzemanyagon felül csak fél- vagy egy órányi extra kerozinnal tankolják fel őket.
Kieső repterek
Egy másik jellemző mód, ahogy a fapados légitársaságok spórolnak, hogy nem az egyes városok legnagyobb, legforgalmasabb és központi helyen lévő reptereit használják, hanem kisebb, félreeső reptereken szállnak le és fel. Ezek közül s
ok az úti célul feltüntetetett várostól több tíz kilométerre lévő kis, akár katonai repülőtér, az innen való további utazás költségét ezért mindenképpen érdemes a repülőút költségeihez számítani,
ha érdemben szeretnénk összehasonlítani árakat. Ezen kis repterek egyikét-másikát kifejezetten a fapados közlekedés kapcsán kezdték el rendszeresen használni, és az elmúlt 15-20 évben óriásit fejlődött a repülést kiszolgáló infrastruktúra, aminek köszönhetően tovább bővül a kör, ahonnan repülőt fogadnak, vagy ahová repülőt indítanak róluk a légitársaságok.
Spórolás a személyzeten
Nemcsak a légitársaságok, de más ismert, jó nevű cégek is gyakran kihasználják népszerűségüket arra, hogy a máshol megszokottnál alacsonyabb fizetésekért alkalmazzanak dolgozókat. A munkavállalók egy része (főleg a fiatalabb munkaerő) örömmel dolgozik egy nagy és ismert cégnél, még akkor is, ha a felvételi folyamat során kiderül, hogy a bérek meglehetősen alacsonyak. Sok olcsó légitársaság ezért igyekszik titokban tartani alkalmazottai fizetését, hiszen nincs mivel dicsekedniük: ezek gyakran sokkal alacsonyabbak, mint az iparági átlag.
Ráadásul ezek a légitársaságok spórolnak az alkalmazottak számán is: optimalizálják a menetrendjüket, ami miatt a stewardessek és a pilóták nem hagyhatják el a gépet egyes járatok között, maguk takarítanak az utastérben, és előfordul, hogy még a poggyászok rakodásánál is be kell segíteniük.
Minden online
A fapados légitársaságok alaposan kiélvezik a modern technológia előnyeit, mivel a repülőjegyek eladásától a helyfoglaláson és az utasfelvételen át számos műveletet online végeznek, ennek köszönhetően pedig az alkalmazottakon is spórolhatnak. (Ügyelj rá, hogy akkor is véhezd el az online utasfelvételt, ha feladós csomagot vásároltál!) Éppígy költségcsökkentéssel (és valljuk be, a felhasználói élmény jelentős csökkenésével is) jár, hogy ezeknek a légitársaságoknak sokszor az ügyfélszolgálatuk is elsősorban online, a nehezen elérhető telefonos ügyfélszolgálatokon pedig jellemzően az alacsonyabb munkabérköltségű országokban működő SSC (shared service center, olyan cégközpontok, ahol a nemzetközi ügyintézést jellemzően valamilyen kelet-európai oszágba szervezik ki) cégek munkavállaói veszik fel a telefont.
Többet akarsz? Fizess!
A fapados légitársaságok egyik legfontosabb titka, hogy bár minden, korábban megszokott plusz kényelmi szolgáltatást tudnak nyújtani, de csak akkor, ha külön fizetünk értük. Több poggyászt szeretnél? Fizess! Szeretnél kicsit korábban becsekkolni a járatra? Fizess! Szeretnél egy kis harapnivalót a fedélzeten? Fizess! Egyébként
nyugodtan vihetsz fel élelmet a fedélzetre, ahogyan az üres kulacsodat is megtöltheted a reptereken található ivókutakból.
Nem akarsz sorban állni a beszálláskor a járatra? Fizess! A sort a végtelenségig lehetne folytatni. A fapados légitársaságok emellett egyre több kiegészítő szolgáltatást kínálnak cégen belül: ma már fapados autókölcsönzést éppúgy igénybe vehetünk, mint fapados hotelt vagy utasbiztosítást is, emellett pedig csatlakozhatunk különféle törzsutasprogramokhoz is. Ezeket a szolgáltatásokat szinte nehezebb nem megrendelni, mint megrendelni, ezért figyelj rá, hogy
ha NEM kérsz valamit, az az instrukció mindig sokkal kisebb betűkkel, és még csak véletlenül sem színnel kiemelve jelenik meg
– de mindig ott van, tehát azért ne rendelje meg valamit, mert nem találod az ellenkezőjét.
A fapados repülés emberek millióinak világát tágította ki, demokratikusabbá téve a turizmust, az alacsony árak pedig arra csábítanak, hogy egyre többet repüljünk. Bár a kalandvágy érthető, érdemes ebben is mértéket tartani: kihasználni a fapados légitársaságok kínálta kedvező árakat, hogy kiváltsunk egy indokolatlanul hosszú autóutat, ugyanakkor figyelni arra is, hogy ne repüljünk csak azért, mert lehet. A legtöbb európai országba nemcsak repülővel, de jóval környezetbarátabb módon, például vonattal is eljuthatunk, ezzel ráadásul jó eséllyel az úti célul kitűzött város kellős közepébe érkezünk meg, további költségektől és időveszteségtől kímélve meg magunkat. Érdemes utazásunk szervezése során alaposan tájékozódni a lehetőségekről, fapados jegyet pedig körülbelül hat héttel a kitűzött utazási időpont előtt megvenni. Nemcsak, mert szakértők szerint ezidőtájt a legolcsóbbak, de azért is, mert a sokkal korábban megvásárolt jegyeket számunkra kellemetlen menetrendi változások érinthetik az utazási előtti hónapokban.
Kiemelt kép: Getty Images