Egy jó személyiségteszt viszonylag megbízható információkat adhat számunkra saját magunkról és a bennünket körülvevő világról. Az enneagram ilyen: egy olyan karaktertipológia, mely személyiségünket próbálja megérteni azáltal, hogy motivációinkra és céljainkra fókuszál, választ adva vágyainkra és félelmeinkre egyaránt. 9 személyiségtípust jelenít meg, melyek összefüggésben állnak egymással.
A típusokat egy körábrán helyezi el, és egy-egy legjellemzőbb tulajdonságunk alapján nevezi el a főbb kulcspontokat, mindezt számokkal is jelölve. A körábrán láthatjuk az egyes személyiségtípusokat, és az azok közötti kapcsolatot, vonalakkal (valahol nyilakkal) ábrázolva.
Az enneagram modelljének segítségével megismerhetjük az egyes karaktertípusokat és azok csapdáit, azaz azokat a tulajdonságokat és viselkedésmintákat, melyeket az adott típusok hibaként elkövethetnek életükben. A körábra tükröt tartva elénk rávilágíthat motivációinkra, céljainkra vagy éppen hibáinkra is. Mivel egy olyan modellről van szó, mely az egyes karaktertípusok egyéni viselkedésmódjait is hivatott bemutatni, az enneagrammot társas kapcsolatok kiépítésekor és a munka világában (például a HR-esek) is előszeretettel alkalmazzák.
Az enneagram-tipizáló teszt
Ahhoz, hogy megtudjuk, milyenek is vagyunk valójában, érdemes kitölteni egy enneagram tesztet. Készüljünk fel, hiszen a teszt nagyon hosszú, sok kérdésre kell válaszoljunk. Bár az enneagramnak számos verziója található az interneten, melyek a néhány kérdéses villám teszttől az átfogóbb verzióig terjednek, a legjobb eredményt akkor kaphatjuk, ha egy terjedelmesebb kérdéssort töltünk ki. A tesztek általában semmilyen kötelezettséggel nem járnak, kitöltésükkel pedig megismerhetjük az egyes karaktertípusok jellemzőit, így azt is, mi magunk milyenek vagyunk.
Természetesen egy ehhez hasonló teszt alapján nem élhetjük mindennapjainkat, és nem alapozhatjuk rá életünket, hiszen ez az önismereti teszt nem önigazolásra vagy önámításra való.
Segítségével jobban megismerhetjük magunkat (és másokat), de semmiképpen sem ítélkezhetünk mások felett általa. Rossz hozzáállásunk esetén pedig akár az ellenkezőjét is kiválthatjuk a teszttel; ellenállhatunk vele a változásnak, vagy tévesen elítélhetjük környezetünket. Az enneagram személyiségtípusai közül egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, így amint beazonosítottuk saját kategóriánkat, ne próbáljuk a másik típusokat utánozni vagy viselkedésmintáikat helytelenül felvenni.
A különböző személyiségtesztek között egyelőre nincs olyan, amely mindenkinek egyértelműen meg tudná határozni, milyen ember valójában. Tesztekkel csupán csak arra van mód, hogy két-három lehetséges karaktertípusra és jellemzőre szűkítsük a kört.
1948-ban Bertram Forer pszichológus érdekes kísérletet végzett a személyiségtesztekkel kapcsolatban. Forer a kutatásában résztvevőkkel kitöltetett egy tesztet, melynek a végén – a teszt kiértékelése után az alanyok megkapták teszteredményeiket – válaszaik függvényében.
A pszichológus meg sem nézte a teszteket, csupán mindenkinek egy ugyanolyan általános kiértékelést készített. A résztvevők egyhangúlag azt mondták, hogy az eredmények tökéletesen jellemzik őket, maximálisan megegyeznek személyiségükkel.
A megerősítés téveszméjét azóta Forer-hatásként is emlegetik. Az kutatás eredménye kimutatta, hogy hajlamosak vagyunk olykor túlértékelni bizonyos teszteket, mivel nagy bennünk az igény az önmegismerésre – emiatt aztán gyakran kiszolgáltatottakká válunk egyes személyiségtesztekkel kapcsolatban.
Az enneagram személyiségei és azok jellemzői
Az enneagram 9 típusa a modell szerint 3 alapcsoportba sorolható fő mozgatórugóik és egyes erősségeik vagy gyengeségeik alapján. Megkülönböztetjük így az ösztön (1., 8., 9. típus), az érzelem (2., 3., 4. típus) és a tudat vagy értelem (5., 6., 7. típus) kategóriát, melyek negatív oldalai a düh, a szégyen és a félelem. Az érzelem kategóriába tartozók harmonikus állapotukban igen érzelmesek, rossz passzban azonban elvesztik érzelmeik felett a kontrollt. Az értelem csoport típusai számára az értelem áll a problémamegoldás középpontjában. Az ösztön kategória típusai pedig az ösztöneikre hallgatva próbálják érdekeiket képviselni.
És most lássuk a típusokat:
- Maximalista: erkölcsös emberként a tökéletességre törekszik, és mindig javítani akar a dolgokon. Nehezen viseli el, ha hibázik, jól rendszerezett, rendszerető, a legkisebb részletre is odafigyel. Jóízlésű és realista, ám hajlamos a türelmetlenségre.
- Gondoskodó/lojális/segítő: empatikus, őszinte típus, aki nagyon barátságos, és mindig jót akar. Mindent megtesz másokért, önzetlen, viszont erős birtoklási vágy jellemzi.
- Eredményorientált: sokszor mások példaképévé válva, bízva magában nagyon ambiciózus típus. Ez ugyanakkor hátránya is lehet, hiszen ez a személyiségtípus hajlamos a túlzott munkára és a folyamatos versengésre.
- Művész: érzékeny típus, aki sokszor nagyon kreatív. Romantikus és őszinte, ugyanakkor sokszor sajnáltatja magát és melankóliába esik.
- Megfigyelő: racionális és független ember, akinek pozitív tulajdonsága, hogy képes több és olykor új nézőpontból látni a világot. Megfigyelő típusként azonban sokszor aggódóvá és idegessé válik, ami zárkózottságot eredményezhet.
- Kétkedő: óvatos, biztonságkereső típus, aki csak a biztosra megy. Mindig vállalja a felelősséget, keményen és eredményesen dolgozik. Ha kell kiáll másokért, viszont hajlamos önmagában kételkedni.
- Rajongó/felfedező: folyamatosan fel akarja fedezni a világot és környezetét, mindig új kihívásokra vágyik. Praktikus személyiség, de olyakor túlvállalja magát, ezért lobbanékony, és hirtelen döntéseket képes meghozni,
- Főnök/harcos: főnök típusként gyakran keveredik konfliktusba, mert érdekeit és véleményét érvényesíteni akarja. Erős jellemvonásokkal rendelkezik, véleményét tűzön-vízen átviszi, ugyanakkor védelmező típus, aki másokra inspirálólag hathat.
- Béketeremtő/alkalmazkodó: elfogadó, nyugalmas, békés embertípus. Sose keresi a konfliktust, sőt, képes emberek között megszüntetni azokat. Negatív tulajdonsága, hogy néha másokat helyez csak előtérbe, sokszor makacs és tehetetlen.
Kiemelt kép: Getty Images