A kereszt az emberiség történetének egyik legikonikusabb, illetve a keresztény hit egyetemes szimbóluma. Rítusok, mítoszok, legendák, szertartások és babonák sokasága kapcsolódik hozzá, gazdag történelme során pedig tudatosan használták díszítőelemként is. Az ókori egyiptomiak Ankh-keresztje például az elsők között jelent meg az öltözködésben. A Jézus keresztre feszítését szimbolizáló ékszerek pedig kezdetben fából, kődarabokból és csontokból készültek. A keresztények szerint a szeretet, az áldozatvállalás és a hit jelképe. A kereszttel díszített tárgyaknak – jelen esetben ékszereknek és ruháknak – tehát mélyen vallási és spirituális jelentésük van: teljesen természetes, hogy a keresztény hívők – a püspököktől a hétköznapi emberekig – öltözködésében is valamilyen formában (többnyire ékszerként) megjelenik. Ettől függetlenül valószínűleg észrevettük már, hogy nem csak a hívők viselik – megjelenik pólókon, dísztárgyakon, sőt, tetoválás formájában is vissza-visszaköszön ránk. A provokatív popikon, Madonna például a ’80-as, ’90-es években rendszeresen viselte ékszerként, és sosem rejtette véka alá, hogy Jézust tulajdonképpen „szexinek találja.” A kereszt mint divatcikk manapság is jelen van – az olcsó bizsuktól kezdve a milliós nagyságrendű árakkal bíró medálokig generációk óta az egyik legklasszikusabb szimbólumnak számít a divatiparban –, gondoljunk csak a 2018-as Met-gála tematikájára, ami Mennyei Testek: divat és katolikus képzelet (Heavenly Bodies: Fashion and Catholic Imagination) néven futott.
Áhítat, hit, sikk és kritika
A kereszt azonban nem mindig volt ennyire domináns, a korai keresztények pedig egészen biztos, hogy nem használták volna divatos kiegészítőként – tulajdonképpen évszázadokba telt, mire gyakori használatú szimbólummá vált a művészetekben. Bár egyesek szerint Nagy Konstantin császárnak köszönhető, hogy a kereszt használata a 4. század után elterjedtebbé vált, a történészek úgy vélik, ez jóval összetettebb kérdés.
Felicity Harley-McGowan, a keresztre feszítés és a korai keresztény művészet szakértője szerint a keresztények i. sz. 200 körül kezdtek kísérletezni saját, kifejezetten keresztény műalkotások készítésével, nagyjából 100-150 évvel azután, hogy írni kezdtek Jézusról. Mint a legtöbb keresztény művészetben, a hangsúly később is Jézus halál feletti győzelmén, illetve áldozatán volt, nem pedig a keresztre feszítés valódi brutalitásán – és később is ebben a szellemben jelent meg a templomi freskókon és oltárképeken. Érezhető tehát, hogy a kereszt és feszület megjelenésének nagyon összetett története van, és nem csak a keresztény egyházi hatalom, de a fehér felsőbbrendűség szimbólumaként is használták olyan rasszista szervezetek, mint például a Ku Klux Klán. Később, amikor a punk éra ránk köszöntött, a lázadók a konformizmus és a képmutatás kritikájaként kezdték használni. Felrázta a divatvilágot, amikor a ’80-as, ’90-es években megjelent a lázadó Madonna, a punk Billy Idol, illetve a rapper P. Diddy fülében vagy nyakában (vagy mindkettőn). Nyilvánvaló, hogy aki látott már klipet ezektől az előadóktól, tudja, hogy a „divatkereszt” nem új keletű jelenség. De szakértők szerint ma már kevesebben viselik polgárpukkasztás gyanánt, és sokkal többen pusztán esztétikai céllal.
Sophia Loren olasz színésznő egy étterem konyhájában 1955-ben (Fotó: Archivio Cameraphoto Epoche/Getty Images)
Oké-e csak a divat miatt vallási szimbólumokat viselni?
A kereszteket mindig is úgy tervezték, hogy elegánsnak, egyedinek, szépnek, sőt, egyenesen fényűzőnek tűnjenek. A vallásos úrinők ruha alatt mindig is viselték, a kíváncsi szemek előtt azonban sokáig rejtve maradtak ezek a remekművek. Egyrészt a régi korok divatja zártabb öltözködést kívánt, másrészt a keresztek és feszületek szent jelentősége nem tette illendővé, hogy közszemlére tegyék. Persze a divat – illetve a dekoltázsdivat – változásával a látványos nyakláncok kora is beköszöntött, így a kereszteket sem lehetett többé rejtve tartani: ami egykor házakról, templomokról, pénzérmékről és papok nyakából köszönt vissza ránk, lassacskán a női ékszerek egyik legkedveltebb motívumává vált. A divatvilágban történő aktív jelenlét idővel pedig hatalmas keresletet teremtett – magyarán később azok a tervezők és ékszercégek is foglalkoztak vele, akik köszönőviszonyban sem voltak a keresztény egyházakkal. A kereszt mindig is a hit legősibb szimbóluma volt – később már azok számára is, akik anélkül reménykedtek az emberi jóságban, hogy bármilyen vallást aktívan követtek volna. Utóbbiak számára pedig úgy tűnik – már ami a sztárokat illeti –, hogy minél szebb és csillogóbb, annál jobb. A Dolce & Gabbana 2017-es tavaszi/nyári, a Milánói Divathétre készített kollekciója volt talán az eddigi legnagyobb díszkereszt-bemutató, és talán a leglátványosabb bizonyítéka annak, hogy a vallási szimbólum tényleg divatos kiegészítővé vált.
Dolce & Gabbana bemutató a Milánói Divathéten 2016. szeptember 25-én (Fotó: Antonio de Moraes Barros Filho/WireImage)
Illetve külön szót érdemelnek a már említett 2018-as Met-gála ruhakölteményei is.
Jennifer Lopez extravagáns Balmain ruháját Olivier Rousteing tervezte 2018-ban (Neilson Barnard/Getty Images)
A katolikus országokban a díszítőelem manapság is szorosan összefonódik a szentséggel, nyakláncként történő viselése pedig továbbra is a hit megerősítésével egyenlő – ami jóval több puszta divatos kiegészítőnél. De az tény, hogy a 20. század lázadó ifjúsági kultúrája óriási hírnevet szerzett ezeknek a kiegészítőknek – és különösen Madonna, aki a ’80-as években a szexiség és a vallás stílusjegyeinek keverékéből határozta meg személyes stílusát, jócskán megbotránkoztatva az idősebb generáció hívő tagjait. Néhány évtizeddel később pedig egy másik tehetséges művész, Lady Gaga (aki a legmenőbb divatház követeként is önazonos tud maradni) borzolta a kedélyeket Alejandro című klipjében:
Diana walesi hercegné 1920-as évekből származó ametiszt medálját, az Attallah-keresztet többször is viselte nyilvános szereplései során. A hercegné egyik legkedveltebb ékszerét Kim Kardashiannak, a Kardashian-Jenner család egyik leghíresebb tagjának sikerült elnyernie januárban a Sotheby’s multinacionális vállalat londoni árverésén.
„Méreténél, színénél és stílusánál fogva ez egy kifejezetten vibráló, merész ékszerdarab, amit senki sem hagyhat figyelmen kívül, legyen szó akár hitről, akár divatról – vagy egyszerre mindkettőről”
– írta közleményében az aukció után Kristian Spofforth, a Sotheby’s vezető ékszerésze. Ha mindehhez hozzáadjuk Rihanna ékszerválasztásait első terhessége idején – köztük egy 1980-as évekbeli Christian Lacroix keresztet –, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a motívum újra fénykorát éli a divatvilágban, és sokkal kapósabb manapság, mint a ’90-es években volt (amikor Madonna mellett Drew Barrymore és Cindy Crawford is előszeretettel viselték).
A Szívek királynője kedvenc ametiszt medálját viseli egy jótékonysági esten 1987. október 27-én (Fotó: Anwar Hussein/Getty Images)
„Nem vagyok vallásos, de hiszek egy felsőbb hatalomban. A legkeresettebb ékszereim közül ötből négy vallással kapcsolatos. A legkelendőbb keresztet ábrázoló nyakláncunkat Kendall Jennernek adtam, és a trend véleményem szerint ezután mintha újra életre kel volna. Szerintem a vásárlóim 80%-a divatból vásárol vallásos darabokat. Nem hiszem, hogy belegondolnának, mit is jelentenek valójában a keresztek és feszületek, de nem az én dolgom, hogy mások felett ítélkezzek. Olyan szupersztárok viselik, mint amilyen Kendall és Bella Hadid, így nem is csoda, hogy a fiatalok előbb tartják trendnek, mint életstílusnak” – mesélte egy korábbi interjúban Jessie Andrews, a hírességek és divatrajongók körében igen népszerű Bagatiba ékszerkereskedés alapítója. De tekintve a 21. század érzékenységét, illetve az úgynevezett píszí-kultúra fellendülését, vajon lehet-e ma is keresztet viselni anélkül, hogy bárkit is megsértenénk vele? Michael Coan, a New York-i Fashion Institute of Technology ékszertervezéssel foglalkozó szakembere szerint a kereszt nem kizárólag keresztény szimbólum: „Több ezer évvel a kereszténység előtt is létezett. Ha Jézus is rajta van, az egy másik történet, hiszen akkor már feszületről beszélünk, de maga a kereszt többféle értelmezése teret ad a tervezőknek arra, hogy mindenkihez szóljanak. Keresztények szerint a szenvedésből való megváltást jelenti, a pogányok számára pedig a négy irányt, illetve elemet is jelölheti.
A kereszt egy olyan globális szimbólum, ami évezredek óta együtt rezonál az emberiséggel – vallástól függetlenül”
– nyilatkozta a The New York Times-nak.
Amellett, hogy a fiatalabb korosztály körében tehát divathóbortként funkcionál, a kereszt sokak számára ma is pontosan ugyanazt jelenti, mint évszázadokkal ezelőtt. Míg hívők számára a hit kifejezésének egyik alapvető eleme, addig mások azért hordják – vallási nézetektől függetlenül –, mert hisznek egy jobb, élhetőbb és szerethetőbb világban.
Kiemelt kép: Madonna a Super Bowl sajtótájékoztatóján 2012. február 2-án Indianapolisban (Scott Halleran/Getty Images)
