A hagyományoktól az egészen megdöbbentő részletekig az utóbbi hónapokban megszámlálhatatlan információ keringett az interneten Károly koronázását illetően, aki 74 évesen a legidősebb trónra lépő brit uralkodó. Többek között arról mi is írtunk, hogy Harry és Meghan nem léphetnek majd a palota ikonikus erkélyére, hogy aztán hamar kiderüljön, a sussexi hercegné tulajdonképpen jelen sem lesz a ceremónián, melyen Kamilla Lady Diana tervezőjének ruhájában lép majd a nyilvánosság elé. Az események tehát megállás nélkül zajlanak és nap nap után kapjuk az olyan háttérinformációkat, mint hogy
az ünnepély hivatalos étele a quiche, egy francia eredetű omlós tésztaágyon elhelyezett, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepényféleség, Katy Perry is fellép a koronázási koncerten,
vagy hogy az amerikai turisták szabályosan elűzték a londoniakat, akik többsége úgy véli, a koronázás nem több drága pantomim műsornál. Természetesen megerősített hírek is felröppentek, azt például már biztosan tudjuk, hogy az évszázados tradícióknak megfelelően a Westminsteri apátság ad otthont az eseménynek, mely költséghatékonyabb és rövidebb lesz a megszokott három óránál és vendégek tekintetében szem előtt tartja majd az etnikai diverzitást, ezzel is tükrözve az uralkodó modern monarchiáról alkotott elképzeléseit.
Az egyre csak közelgő ünnepség azonban úgy tűnik, a hétköznapokba is beszivárog. A Digitális, Kulturális, Média és Sport Tanszék jóvoltából már dedikált Coronation (Koronázás) címmel lejátszási listát is hallgathatunk Kate Bush és Harry Styles dalaival, bemutatták az új pénzérméket és sorra készülnek az elképesztő szuvenírek, bögrék, gyertyatartók, párnák és pizsamák az alkalom apropójából. De nyilvánosságra hozták a hivatalos logót is – a szimbolikus virágos jelképet az Apple korábbi vezető tervezője, Jony Ive készítette –, továbbá a kisebb zúgolódást keltő meghívót, melyen Kamilla neve előtt már egyszerűen csak Queen, azaz királyné jelző szerepel hitvesi rangja (Queen consort) helyett.
A koronázási ceremóniák azonban a múltban is tartogattak izgalmakat: volt, hogy kivégzés miatt végül elmaradt vagy ellopták az egyik ősi szimbólumot, de a baklövéseket elnézve sokszor a megtartott szertartás sem zajlott zökkenőmentesen.
Át kell rendezni a Westminsteri apátságot
A történelmi épület minden uralkodó után átalakítást kap, ami annak tudatában igen nagyszámú renoválást jelent, hogy az apátság már a kezdetektől, egészen a 11. századtól fogva helyszínt biztosít a koronázási (és temetkezési) ünnepségeknek. Az átalakítás általában a belső bútorzatot és az ideiglenes külső bővítéseket foglalja magába, az épülethez ugyanis hozzátartozik egy plusz melléképület és több ülőalkalmatosság is, mely az ünnepségre érkező seregnyi vendég kényelmét szolgálja. II. Erzsébet királynő koronázásakor a melléképületben például a heraldikából származó összes állat szerepelt sőt, az apátságon belül speciális lelátókat is kellett építeni, hogy mind a 8000 vendéget befogadhassák.
Brit uralkodók koronázás nélkül
Bármekkora legyen is a szervezettség, mindig adódhatnak váratlan meglepetések – egy ilyennek kis híján Viktória királynő is áldozatául esett, akit 1838-as koronázása során egy Edward Oxford nevű férfi akart pisztollyal lelőni, de a golyó végül eltévedt. Nem volt már ekkora szerencséje I. Johanna angol királynőnek, aki csak azért érkezett a londoni Towerbe, hogy ott a hagyományoknak megfelelően felkészüljön a ceremóniára, de VI. Eduárd nővére, I. Mária elfogatta és mindössze kilenc nap uralkodás után kivégeztette. VIII. Eduárd brit király történetét talán már jobban ismerjük, ő Wallis Simpsonnal folytatott botrányos szerelmi viszonya miatt nem viselhette fején a koronát, helyette testvére, VI. György ülhetett a trónra.
A szent olajnak nyoma veszett
Sokan nem tudják, hogy a szertartás legszentebb része valójában a nyilvánosságtól elzárva történik, amikor az uralkodót felkenik a szent olajjal, a krizmával, ekkor ugyanis adódik néhány privát pillanat az esemény átélésére.
A krizma az Olajfák hegyén szüretelt olajbogyó és balzsam szentelt keveréke, amit egy ősi, titkos recept alapján – kizárólag a westminsteri dékán és Canterbury érseke ismeri – készítenek és már több mint 900 éve használnak.
A keverékben található még szezám, rózsa, jázmin, fahéj és borostyán is. II. Erzsébet királynő koronázása előtt azonban a világháborús bombatámadásokkor nyoma veszett annak az olajnak, amivel édesapját is felkenték, ráadásul a szent keveréket létrehozó patikus sem élt már, így teljesen új oldatot készítettek.
A koronázási követ ellopták
Skóciából lopták el az egyik legfontosabb koronázási műtárgyat, a scone-i követ vagy másnéven a Végzet kövét még 1950 karácsonyán, a merényletet pedig nem egy dörzsölt bűnöző, hanem egy csapat skót diák követte el. Az ősi ereklyét évszázadokon keresztül használták a skót uralkodók beiktatásakor, mielőtt 1226-ban I. Eduárd angol király le nem foglalta. A követ beépítették a koronázási székbe, de tulajdonjogával és tárolásával kapcsolatban továbbra is heves viták alakultak ki a királyi családon belül. 1950 decemberében egy csapat diák aztán eltulajdonította a követ, ami csupán három hónappal később, majdnem egy kilométerrel odébb bukkant fel az Arbroath Abbey oltárán. 1996 óta a kő egyébként ismét régi helyén, Skóciában található, ahonnan a koronázások alkalmával átszállítják a Westminsteri apátságba.
A Scone-i kő egy másolata. A képről is látható, hogy nem lehetett egyszerű ellopni ezt a tárgyat. Fotó: Wikipédia Common
+1 Baklövések és híres segédeszközök
Kapcsolódó
Az átmenet királya – III. Károly
Arra már utaltunk korábban, hogy nem minden koronázás ment a tervek szerint. Viktória királynő nagy napját a mai napig a leginkább elhibázott koronázásként tartják számon, ami után egy különleges bizottságot is megbíztak, hogy dolgozzanak ki szigorúbb tervet az eljövendő uralkodók számára. De vajon mi indokolhatta ezt? A nap egyik emlékezetes melléfogása az volt, amikor az érseknek a királynő ujjára erőltetni kellett a koronázási gyűrűt, mert az véletlenül túl kicsinek bizonyult, a betegeskedő Lord John Rolle leesett a lépcsőről, a püspök pedig rosszkor jelentette be a szertartás végét.
1937-ben VI. György király fejéről leesett a korona; Erzsébet királynő 1953-as koronázásakor ellenben az arany jogarral adódtak problémák: Canterbury érseke véletlenül kiütötte azt a királynő kezéből. Ezekből az apróságokból jól látszik, hogy történelmi esemény ide vagy oda, végső soron az uralkodók és a koronázás résztvevői is csak emberek, akiknek olykor elkélhet az extra segítség. Így volt ezzel II. Richárd, aki tízévesen csak párnákra ülve vált láthatóvá a gyülekezet számára, még IV. György királynak egy speciális koronázási széket készítettek, amivel aztán felemelték a túlsúlyos uralkodót a trónra.
Reméljük, Károly koronázásának napját nem árnyékolják be hasonló nehézségek, az eseményeket mindenesetre nyomon követhetjük majd a televíziós közvetítésen keresztül, mely vélhetőleg milliókat szegez majd a képernyők elé világszerte.
Kiemelt kép: Max Mumby/Indigo/Getty Images, nőklapja.hu
