A humoráról és puritánságáról ismert Ferenc pápa a 2021-es Eucharisztikus Kongresszusra tett látogatása után idén ismét Magyarországra érkezik, egészen pontosan most pénteken. Az egyházfő sűrű programjáról az alábbiakat tudni egyelőre:
2023. április 28-án délelőtt landol a pápai repülő a Liszt Ferenc-repülőtéren, ahonnan a hivatalos fogadtatást követően a katolikus egyházfő előbb a Sándor-palota előtti téren Novák Katalin köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik. Ezután az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozik a Karmelita kolostorban, ahol beszédet is mond majd. Délután a Szent István-bazilikában szűk körben püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik és mond előttük is egy beszédet.
Szombat reggel a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonában kezdi napját, majd onnan a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templomba látogat, ahol szegényekkel, menekültekkel és a magyarországi kisebbségek tagjaival találkozik, valamint beszédet is mond. Ezt követően a görög-katolikus egyház képviselőivel, valamint hívekkel találkozik. Délután a Papp László Budapest Sportarénában 11 ezer fiatallal találkozik majd, este pedig a Jézus Társasága tagjainál tesz látogatást.
A pápa vasárnap délelőtt a Kossuth téren szentmisét celebrál – az eseményen bárki részt vehet, vagy figyelemmel kísérheti kivetítőről is a Szent István-bazilika környékén. Ferenc pápa útja ezután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre vezet majd, ahol az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozik, és itt is beszédet mond. Végül, vasárnap késő délután a hivatalos búcsúztatást követően Budapestről Rómába indul a teljes delegáció.
Nőknek adott szavazati jogot Ferenc pápa
A történelem során először nők is szavazhatnak az októberi zsinaton – bár továbbra is a férfiak maradnak többségben a testületben. Az új szabályok öt nővérnek biztosítanak szavazati jogot a püspöki szinóduson, azaz a pápai tanácsadó testület gyűlésén. Az ilyen találkozókon korábban csak megfigyelőként vehettek részt nők.
Kapcsolódó
Ferenc pápa keményen üti az üvegplafont
A hagyományokkal való további szakításként Ferenc pápa azt is bejelentette, hogy a szavazati jogot a vallási közösség 70 választott, nem egyházi tagjára is kiterjesztik, ezzel a szinódus eltávolodik attól, hogy kizárólag az egyházi hierarchia találkozója legyen. A reformok mellett kiálló pápa úgy fogalmazott, hogy reményei szerint a 70 új tag fele nő lesz, de igyekeznek hangsúlyt fektetni a fiatalok bevonására is. „Ez egy fontos változás, de nem forradalom” – értékelte a döntést Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus egyik főszervezője.
A reformok jelentős változásnak számítanak az évszázadok óta férfiak által dominált római katolikus egyház történetében. Az amerikai székhelyű, női papok felszentelésén dolgozó egyesület, a Women’s Ordination Conference „az ólomüvegplafon jelentős repedésének” nevezte a reformot. „A Vatikán képviselői és a püspökök évekig minden zsinaton kibújtak a kérdés alól, miszerint miért nem engedik meg, hogy nők is szavazhassanak. A ki nem mondott ok mindig a szexizmus volt. Reméljük, hogy a közeljövőben a zsinat Isten népének teljesen reprezentatív testületévé fejlődik tovább” – fogalmaztak Twitteren.
Christopher Lamb, a The Tablet nevű katolikus hírportál vatikáni tudósítója a BBC World Service Newshour című műsorában azt mondta, hogy a változások „rendkívül jelentősek”. Hozzátette: a nőket érintő reformok egy ezidáig példátlan párbeszédet tükröznek a női képviselet kérdéséről, amely már jó ideje napirenden van egyházi körökben. Lamb ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a pápa törekvései minden bizonnyal „jelentős ellenállásba” fognak ütközni bizonyos körökben.
Kiemelt kép: Ferenc pápa 2013-ban Brazíliában – Fotó: Buda Mendes/Getty Images
