Székletátültetéssel kezelnék az életveszélyes bélfertőzéseket

A székletátültetésé lehet a jövő?

Egy a New York-i Upstate Medical University professzora által vezetett új kutatás megállapította, hogy a székletátültetés a szokásos antibiotikumos kezeléssel összehasonlítva óriási mértékben növelheti a Clostridium difficile-fertőzésből (egy potenciálisan életveszélyes hasmenést okozó betegségből) történő felépülést. A kutatás során a székletátültetésben részesültek 77 százalékánál nem fordult elő újrafertőződés nyolc héten belül – szemben a kizárólag antibiotikumot kapók 40 százalékával.

A Clostridium difficile nevű baktérium az egyik leggyakoribb kiváltó oka a kórházi fertőzéseknek. A kórokozó olyan álhártyás vastagbélgyulladást (álhártyás colitist) okoz, amely komoly hasmenéssel jár, ami különösen veszélyes a beteg és gyenge emberekre. A C. diff-nek is rövidített baktérium akár életveszélyes hasmenéses megbetegedést is okozhat olyan személyeknél, akiknek szervezetében a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása, azaz úgynevezett diszbiózis észlelhető. A diszbiózis leggyakoribb kiváltó oka az antibiotikumos kezelés, és bár az antibiotikumok nagyon hatékonyak lehetnek bakteriális fertőzések (például tehát a szóban forgó C. diff-fertőzés) kezelésében, ezzel egyszerre nagy mértékben károsíthatják a bélben megtelepedő jótékony baktériumokat, az úgynevezett bélmikrobiomot is. Általában ez a „jó” baktériumokból álló ökoszisztéma gyorsan helyreáll magától, néha azonban az olyan „rossz” fajok, mint a C. diff, átveszik az irányítást a bélrendszer fölött – súlyos hasmenést okozva. Mindez a fertőzéses esetek közel egyharmadánál egy ördögi kör kialakulásához vezethet, amelyben a rövid ideig tartó antibiotikumos kezelés után ismétlődő fertőzés lép fel.

Hivatalos adatok szerint csak az Egyesült Államokban évente mintegy negyedmillió C. diff-fertőzés történik, amely körülbelül 12 000 halálos áldozatot követel.

Nagyon sokak életét óriási mértékben változtathatja meg (és mentheti meg) tehát az új, székletátültetéssel kapcsolatos tudományos felfedezés.

A Dr. Aamer Imdad gyermekgasztroenterológus által vezetett kutatás hat különböző klinikai vizsgálat adatait vetette össze. Ezek összesen 320 felnőtt adatait tartalmazták, és a székletátültetés hatékonyságát és biztonságosságát értékelték ismételt C. diff-fertőzés esetében. A vizsgálatok közül kettőt Dániában, egyet-egyet pedig Hollandiában, Olaszországban, Kanadában és az Egyesült Államokban végeztek. A tanulmányok többsége a székletátültetést az ilyen típusú fertőzéseknél általánosan alkalmazott vankomicint tartalmazó standard antibiotikumos kezeléssel hasonlította össze. A vizsgálat megállapította, hogy a székletátültetés nemcsak a fertőzés ismétlődésének előfordulását szorította vissza, hanem a mellékhatásokat is csökkentette a standard kezelésekhez képest.

„Miután egy C. diff-fertőzött személyt antibiotikummal kezelnek, körülbelül 25 százalék az esélye annak, hogy a következő 8 hétben újabb C. diff-fertőzéses epizódja lesz. A kiújulás kockázata a második epizódnál körülbelül 40 százalékra, a harmadik epizódnál pedig közel 60 százalékra nő. Tehát, ha valaki egyszer belekerül ebbe a ciklusba, egyre nehezebb lesz kitörnie belőle. A székletátültetéssel azonban visszafordítható a diszbiózis, így pedig csökkenthető a betegség kiújulásának kockázata” – magyarázta Dr. Imdad.

Hogyan működik a székletátültetés?

Az egészséges donor széklet átültetése a diszbiózisos bélbe a bélmikrobák egyensúlyát és az egészséges mikrobiomot hivatott helyreállítani – ezáltal jelentősen csökkentve a C. diff kiújulásának kockázatát. A székletadományozás nagyjából ugyanúgy működik, mint a véradás: a potenciális donorokat betegségekre és fertőzésekre szűrik, mielőtt székletüket eladományozhatnák. Amennyiben a széklet megfelelőnek bizonyul, átültethető kolonoszkópián, nasogastricus vagy nasoduodenalis csövön, beöntésen vagy kapszulán keresztül.

Dr. Imdad és csapata a továbbiakban a székletátültetések sikerességét a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében (például fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség) is vizsgálja. A kutatások egyelőre biztatóak, de hivatalos eredményeket még nem tudnak közölni erre vonatkozóan a tudósok.

Kiemelt kép: Peter Dazeley/Getty Images