„Manapság, amikor a digitális technológia átalakítja a mindennapi életet, a nők alulreprezentáltak ezeknek a technológiáknak kutatásában és tervezésében” – hangsúlyozta az UNESCO a közleményében. A párizsi székhelyű szervezet hozzátette: a nők és lányok igényeit és tapasztalatait sokszor figyelmen kívül hagyják, és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez használt adatok gyakran elfogultak velük szemben.
„Az elfogultság elkerülése érdekében biztosítani kell a nők egyenjogúságát a mesterséges intelligencia fejlesztése során, olyan technológiát kell létrehozni, amely figyelembe veszi az egész emberiség elvárásait és igényeit” – mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. A Women 4 Ethical AI elnevezésű együttműködési platform munkájában 17 női szakértő vesz részt a világ tudományos életéből, a civil társadalomból, a magánszektorból és a szabályozó szervekből. „A platform célja, hogy elősegítse a diszkriminációmentes algoritmusok és adatforrások alkalmazását, és arra ösztönözze a lányokat, nőket, valamint más alulreprezentált csoportokat, hogy részt vegyenek a mesterséges intelligencia fejlesztésében” – írták a közleményben.
Az UNESCO azért fektet hangsúlyt a nemi egyenlőség kérdésére, mert
a szervezet szerint az MI-rendszerek fejlesztése és használata megismételheti és felerősítheti a meglévő nemi előítéleteket, és újakat táplálhat.
A szervezet a közleményben az elfogult adatok káros hatásának példájaként hozta fel azokat az eseteket, amikor az orvosi diagnózisok kizárólag férfiakról gyűjtött bizonyítékokon alapulnak. A nemzetközi szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a gépi tanulással foglalkozó cégek technikai munkatársainak mindössze 20 százaléka, a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók 12 százaléka, a professzionális szoftverfejlesztőknek pedig mindössze 6 százaléka nő.
Férfiak világa
Sokaknak talán fel sem tűnik, de gyakorlatilag az egész világunk elsődlegesen a férfiakra van szabva: kezdve a gyógyszerek hatásaitól, az űrsétához használt szkafandereken át a különböző használati tárgyak méretéig és kialakításáig. Gondoljunk csak az átlagos női alkatú töréstesztbábura, amire 50 évet kellett várnunk (ez tavaly kezdték el először használni, korábban kizárólag férfi testalkatot utánzó bábuval tesztelték az autókat). Emiatt volt lehetséges, hogy ezidáig a nők 73 százalékkal nagyobb valószínűséggel sérültek meg súlyosan frontális autóbalesetek során, miközben egyébként statisztikailag kevesebb balesetet okoznak – kíváncsian várjuk, milyen hatással lesz a női töréstesztbábu használata ezekre az eredményekre.
De a nemi egyenlőtlenségekről szólva említhető az orvostudományban tapasztalható gázlángozás is, ami azt a jelenséget írja le, mikor egy egészségügyi szakember megkérdőjelezi vagy alábecsüli a páciense panaszait – csak azért, mert a szóban forgó beteg történetesen nő.
Azért persze szerencsére vannak ellenpéldák is: Lucy Guo például rengeteg munkával, önerőből lett tech-milliárdos vállalkozó egy férfiak uralta terepen. Az ő esete azonban még mindig kivételesnek számít.
Forrás: MTI/dpa; kiemelt kép: Getty Images
