A demencia klasszikus, korai kognitív tünetei (tárgyak elvesztése, eltévedés, előre tervezés akadályozottsága) általában lassan jelentkeznek, emiatt pedig a betegség felismerése sok esetben késői.
Szerencsére azonban vannak más, észrevehetőbb testi elváltozások is, amelyek szintén összefüggnek a demencia magasabb kockázatával, és amelyek már több mint egy évtizeddel a rettegett diagnózis felállítása előtt észlelhetők. A legújabb kutatások szerint például a hallási nehézségek a demencia első figyelmeztető jelei lehetnek, amelyek évekkel a betegség egyéb tünetei előtt jelentkeznek, ezáltal időben felhívják a figyelmet a betegségre és lehetővé teszik a minél korábbi beavatkozást.
Erő, gyorsaság vs demencia
Egy új, ausztrál kutatók által végzett tanulmány szerint további fizikai jelek utalhatnak a demenciára való hajlamra. A fogóerő és a mobilitás mérése két potenciálisan hasznos, ráadásul olcsó módszer lehet az idősebb nők (és valószínűleg férfiak: a nemi kitétel abból ered, hogy a kutatásban csak nőket vizsgáltak – a szerk.) demenciakockázatának felmérésére.
Egy tanulmányban mintegy 1200, 70-es éveiben járó nőt vizsgáltak meg. A fogóerőt kézi dinamométerrel, a mozgékonyságot pedig egy időzített teszt segítségével mérték, amelynek során arra kérték a vizsgálati személyeket, hogy
álljanak fel egy székről, sétáljanak 3 métert majd forduljanak meg és üljenek vissza a székre.
Ezeket a teszteket először még 1998-ban végezték el, és egy longitudinális ausztrál kutatás részeként öt évvel később is megismételték, majd a résztvevők egészségi állapotát egészségügyi nyilvántartások segítségével követték nyomon a következő 14,5 évben. Ez idő alatt a nők közel 17 százaléka került kórházba demenciával, vagy halt meg valamilyen, a demenciával összefüggő okból.
Bár a megfigyeléses vizsgálat nem tudta feltárni a pontos ok-okozati kapcsolatot, nyilvánvaló összefüggés mutatkozott a fizikai erő és a mobilitás, valamint a több mint egy évtizeddel később bekövetkezett demenciaesemények között. Azok az idősebb nők, akik a fogóerő vagy a mobilitás tekintetében a legalsó negyedbe estek (azaz a legkevésbé voltak mobilisak és erősek), több mint kétszer akkora valószínűséggel kerültek kórházba demenciával, vagy haltak meg demencia miatt későbbi életük során, mint a felső negyedbe tartozó nők. Azoknál a nőknél pedig, akiknél öt év alatt a legmeredekebben csökkent a fogóerő, illetve a fel- és lefelé irányuló mozgékonyság, a demencia kockázata még ennél is nagyobb volt.
Ezek a tendenciák ráadásul függetlenek voltak más kockázati tényezőktől, például az Alzheimer-kórra (a demencia egyik típusára) való genetikai hajlamtól és a szív- és érrendszeri betegségek kockázati pontszámától is, amelyeket a vizsgálat kezdetén szintén mértek. A mostani felfedezés azért jelentős, mert jelenleg sem a fogóerő mérése, sem a mobilitásteszt nem rendszeres a klinikai gyakorlatban, pedig olcsó, gyors és egyszerű állapotfelmérést tesz lehetővé. Az izomfunkciós tesztek beépítése a demencia szűrésbe szakemberek szerint hasznos lehet a korai felismerésben, illetve ahhoz is, hogy erre alapozva az idősebb korosztály számára is népszerűsíteni lehessen az egészséges és fizikailag is aktív életmódot és a testmozgást.
Hogyan késleltethetjük a betegségeket?
Az egészséges életmód, ezen belül a rendszeres testmozgás előnyeit nem lehet elégszer hangsúlyozni és a sporttal kapcsolatos fizikai, lelki és mentális előnyök közül még ma is egyre többet tárnak fel. Ahhoz, hogy a lehető legtovább élhessünk egészséges életet nemcsak a napi 10.000 lépés a fontos, de az is, hogy fejlesszük erőnket, állóképességünket és mobilitásunkat is. A súlyokkal végzett gyakorlatok a nők számára is nagyon előnyösek, kifejezetten pedig középkorúságuk után, ugyanis nem növelni, csak megtartani segítenek az izomzatot, ezért fontos, hogy életmódunkba illesszünk ilyen gyakorlatokat.
Heti rutinunkba emellett érdemes kevés nyújtást és lazítást is beiktatni, hogy izmaink és ízületeink is hosszú ideig mozgékonyak maradjanak. Ha sikerül életmóddá tennünk a testmozgást és alapvetővé válik, hogy ha csak kicsit is, de minden nap mozgunk (sétálunk, edzünk, kertészkedünk), hosszabb, egészségesebb és örömtelibb életre lesz kilátásunk.
Kiemelt kép: Getty Images
