Egy texasi törvényhozó, Barbara Gervin-Hawkins törvényjavaslatot terjesztett elő, mely szerint harmadik osztálytól minden általános iskolás diáknak éves szinten kellene elsősegély oktatásban részesülnie, továbbá megfontolandó, hogy a jövőben az iskolákat elsősegélynyújtó eszközökkel felszerelt, úgynevezett vérzécsillapító állomásokkal lássák el.
Hawkins elmondta, hogy a Texas államban található Uvalde-ban, a Robb Általános Iskolában történt tavalyi lövöldözés óta (amelyben 19 diák és 2 tanár vesztette életét) kiemelten fontos, hogy a diákok is képesek legyenek lőtt sebeket ellátni. A törvényjavaslat támogatói úgy vélik, hogy az intézkedés életeket menthet, a szakemberek azonban attól tartanak, hogy az órák kifejezetten rossz hatással lennének a diákok mentális egészségére. Dr. Christopher Hansen pszichológus CBS-nek elmondta: „Veteránok, elsősegélynyújtók, orvosok és ápolók ezrei vannak, akik hivatásszerűen foglalkoznak ezzel, és akiket erre képeztek ki. Nyilvánvalóan rengeteg problémával küzdenek, PTSD, szorongás, depressziós zavarok, és még sorolhatnám. Miért akarnánk kitenni ennek a gyerekeinket?” Hansen megjegyezte, hogy az elsősegélynyújtó állomások viszont hasznosak lennének, ugyanakkor elkeserítő, hogy gyerekeket kell felkészíteni, illetve toborozni minderre.
„Ha eljutottunk odáig, hogy harmadikos diákokra van szükségünk ahhoz, hogy más gyerekek traumás lőtt sebeit kezeljék, akkor tényleg vissza kell lépnünk egyet”
– mondta.
Hawkins megérti az aggodalmakat, és éppen ez az, ami miatt nem tenné kötelezővé a képzést. „A diákok már most is tisztában vannak az iskolai lövöldözések gyakoriságával, mi pedig megadhatjuk nekik a szükséges eszközöket ahhoz, hogy megfékezzék egy osztálytársuk megelőzhető halálát” – mondta a CBS-nek.
Csak 2023-ban nagyjából 25 iskolai lövöldözés történt az Amerikai Egyesült Államokban, a legtöbb halálos áldozatot a nashville-i Covenant keresztény magániskolában történt márciusi lövöldözés követelte, ahol hatan vesztették életüket.
2023. április 3-án a tennessee-i Nashville-ben többek között diákok is tiltakoztak az állam fegyverreform-törvényei miatt. (Fotó: Seth Herald/Getty Images)
A lövöldözéses esetek Európa-szerte is egyre gyakoribbak
Magyarországtól az ehhez hasonló gyilkosságok távol esnek: a magyar kriminalisztika történetében egy olyan eset volt eddig, amelynek során tanintézményben fegyveres támadást hajtottak végre (2009 novemberében, a Pécsi Tudományegyetemen történt ámokfutás során az elsőéves gyilkos négy embert lőtt meg, egyikük, a 19 éves Dékány Miklós hallgató a helyszínen életét vesztette). Ugyanakkor idén áprilisban a Miskolci Járásbíróság elrendelte annak a fiatalkorúnak a letartóztatását, aki közösségi oldalain adott hangot szimpátiájának a világban elkövetett iskolai lövöldözések, illetve azok elkövetői iránt. A fiút a TEK műveleti egysége szállította Budapestre, ahol még az éjszaka folyamán gyanúsítottként hallgatták ki.
2023. május 3-án a belgrádi Vladislav Ribnikar általános iskolában történt lövöldözés során pedig 9 diák és egy biztonsági őr vesztette életét, további 6 diák és egy tanár pedig súlyosan megsebesült. Mint később kiderült, a 13 éves elkövetőnek részletes terve volt a gyilkosságról, és listát vezetett azokról, akiket elsődleges célpontjainak tekintett. A kiskorú, szerb törvények szerint még nem büntethető iskolai lövöldözőt azóta pszichiátriára vitték, édesapját pedig letartóztatták. A tragédia másnapján, csütörtök este pedig egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lőtt le 8 embert, és további 14-et megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerő vallomást tett, tettét pedig azzal indokolta, hogy meg akarta félemlíteni a lakókat.
A belgrádi Vladislav Ribnikar bejárata 2023. május 4-én (Fotó: Srdjan Stevanovic/Getty Images)
Branko Ruzic szerb oktatási miniszter vasárnap közölte, már az iskolai lövöldözés napján felajánlotta lemondását, ám a háromnapos nemzeti gyász alatt volt ideje ezen töprengeni „mint felelősségteljes és a szakmaiságot szem előtt tartó ember, szülő és szerb állampolgár”. Az Ana Brnabic szerb miniszterelnöknek küldött lemondó nyilatkozatában Branko Ruzic „kimondhatatlan fájdalommal nyilvánította ki legmélyebb részvétét az áldozatok hozzátartozóinak”,és Isten segítségét kérte, hogy ilyen többé ne ismétlődhessen meg.
„Az iskolai események drámai képeit, a könnyeket, amelyeket a meggyilkolt gyerekek vigasztalhatatlan szülei hullattak a részvétnyilvánításkor, örök életében pecsétként fogom hordozni a lelkemen”
– írta.
Az, hogy az országunkban nem igazán történnek ilyen esetek, még nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kell hagynunk a miértjeit, nem beszélve arról, hogy a magyar gyerekek mentális állapota egyre súlyosabb, és kiemelkedően sok az öngyilkosságot elkövető fiatal. A legtöbb iskolai lövöldöző előélete pedig különösen stresszesnek bizonyult – kollektív felelősségről, okokról és összefüggésekről tavaly beszélgettünk Mirk Zsófia iskolapszichológussal.
Az elmúlt hetekben több olyan, fiatalokról szóló, tragikus hír is napvilágot látott, melyek újra és újra ráirányítják a figyelmet a gyermekek és fiatalok mentális egészségének helyzetére. Az éjjel-nappal elérhető, ingyenes és anonim lelkisegély-szolgálatot működtető Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány első negyedéves statisztikái is alátámasztják azokat a borúlátó gondolatokat, miszerint
egyre több fiatal kerül súlyos lelki krízishelyzetbe, egyre több gyermeknek van szüksége mentális segítségre.
2023 első negyedévében, 90 nap alatt 121 Kék Vonalas beszélgetés témájában merült fel szuicid kísérlet, 477 esetben jelent meg öngyilkossági gondolat. Az öngyilkosság legtöbbször mint átsuhanó gondolat jelenik meg a megkeresőkkel való konzultációkban, de egyre gyakoribb, hogy a gondolatokhoz erős késztetések is társulnak, vagy a beszélgetésből kiderül, hogy volt már szuicid kísérlete a Kék Vonalat hívónak. 2022-ben 13 esetben, 2023-ban pedig eddig már 9 alkalommal az Alapítvány ügyelői riasztották a szuicid viselkedés miatt életveszélyben lévő fiatalhoz a mentőket, és előfordult, hogy a rendőrség közreműködésére is szükség volt az életmentésben. Az öngyilkossági gondolatok megjelenésének száma a Kék Vonalas beszélgetésekben az elmúlt három évben több mint duplájára nőtt, míg az önsértéssel kapcsolatos beszélgetések száma háromszor olyan magas volt 2022-ben mint 2020-ban – írta az MTI május 4-én.
Ahol segítséget kérhetsz
Ha úgy érzed, hogy egyedül vagy a problémákkal, és nem tudsz kihez fordulni a közvetlen környezetedből, számtalan hazai lelkisegély-szolgálat áll a rendelkezésedre. Előzd meg az igazán kritikus helyzeteket, és ne félj tárcsázni az alábbi ingyenes telefonszámok valamelyikét!
- Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123
- Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000
- Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111
- DélUtán telefonszolgálat (lelki segély időseknek): 06-80-200-866
- Emma Egyesület (zöld szám anyáknak): +36 80 414 565
- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (segítségkérés bántalmazás esetén): +36-80-20-55-20
- Kapcsolj egyből!: anonim chat, iOS- és Android-rendszerről is elérhető alkalmazás. Ez a szolgáltatás megoldást jelenthet azoknak, akik nem tudnak, vagy nem mernek telefonon segítséget kérni. A lelki támogatás mellett az alkalmazás a felhasználó GPS-koordinátái alapján megmutatja, hogy az információkérés helyszínéhez mely intézmények esnek a legközelebb, amelyekhez bizalommal fordulhatunk krízishelyzetben.
Kiemelt kép: Getty Images Forrás: MTI
