Az autóvásárlási szokások Európa-szerte eltérőek, mivel az egyes országokban különbözőek az emberek elvárásai és a vásárlóerő. Egy friss felmérés azt vizsgálta, milyen tényezők játszanak szerepet a használt autók vásárlásakor a kontinens országaiban, így Magyarországon is. Hazánkban a kereskedőkbe vetett feltűnően alacsony bizalom is jól mutatja, hogy a határon átnyúló ügyletek térnyerésével egyre fontosabbá vált az autók kártörténetének ellenőrzése, ami a vásárlók bizalmának növelését is segíti.

A magyar autóvásárlók közel fele (46,6 százalék) 4-6 évente cseréli járművét, ez az arány több mint tíz százalékkal magasabb a vizsgált országok (Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Csehország, Magyarország) átlagánál.

A hazai járművezetők egynegyede (26,1 százalék) 1-3 évente, egytizede (10,3 százalék) 7-10 évente, 4,7 százaléka pedig 10 évnél is ritkábban cseréli autóját, a válaszadók 12,3 százaléka pedig friss autótulajdonos volt.

Tízből négy magyar olcsó autót keres

Márkától, típustól, évjárattól és állapottól függően egy használt autó ára néhány száztól több ezer euróig terjedhet. A magyar autóvásárlók számára az ár a meghatározó, a vevők 53,8 százaléka ezt tartja a legjelentősebb tényezőnek a használtautó-piacon történő vásárlásnál. A felmérés szerint a hazai autótulajdonosok jelentős hányada (43,2 százalék) maximum 3000 eurót fizet használt autóért,

a vásárlók aránya ebben az árkategóriában Magyarországon magasabb, mint bárhol máshol.

A vevők alig több mint egyötöde (21,3 százalék) költ 3-5 000 euró között, 16,1 százalék 5-10 000 euró között, 14,2 százalék 10-20 000 euró között, végül csupán 5,5 százalék engedheti meg magának, hogy húszezer eurónál többet költsön használt gépjárműre. Egy adott ország gazdasági helyzete hűen tükrözi, hogy a sofőrök mennyit hajlandóak fizetni egy használt autóért. Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban a legtöbb vásárló 3000 euróig költ autókra, míg a nyugat-európai országokban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban gyakoribb az 5 000-15 000 eurós kiadás egy használt járműre.

Ábra: CarVertical

Összefüggések az autó kora, ára, a kilométeróra-csalások
és a káresetek között

Az autótörténeti jelentéseket készítő carVertical felmérésnek adatai szerint jelentős összefüggések vannak az az autó kora, ára, a kilométeróra hamisított állása és az autó sérülései között. A kilométeróra-visszatekerések egyaránt jellemzőek a legdrágább, 60 000 euró feletti (16,2 százalék), valamint a legolcsóbb, 3000 euró alatti (13 százalék) értékű autókra, de az összes többi árkategóriájú jármű tizedénél is tapasztalhatók kilométeróra-csalások (sőt, az elektromos autóknál is). „A magyar, illetve általánosan a teljes kelet-európai használtautó piac a kilencvenes-kétezres évekhez képest jelentős tisztuláson ment keresztül, a vásárlók tájékozottabbak és tudatosabbak lettek, és a kereskedők között is jelentősen magasabb lett a szakmájukat szenvedéllyel űző, korrekt vállalkozók aránya – állítja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő. – A kontroll, az elővigyázatosság ugyanakkor alapfeltétele a használtautó vásárlásnak, hiába örömteli a tendencia,

a piac egészét nézve sajnos így is pesszimista kép sejlik fel, főleg ami a szakszerűtlen karbantartási gyakorlatot vagy az igénytelenül javított karambolos autókat illeti.

A klasszikus csalások továbbra is jelen vannak, és általánosan elmondható, hogy az olcsóbb, a piac zömét adó, tíz évnél öregebb autók esetében továbbra is súlyos műszaki hiányosságok és átverések tapasztalhatóak a tranzakciók során.”

Ábra: CarVertical

A cég adatbázisa alapján a hazai autók több mint a felének (57,2 százalék) volt már káreseménye, ezt a jármű ára nem befolyásolja jelentősen, ugyanakkor a 30-45 000 euró (63,3 százalék) és a 15-20 000 euró (62,1 százalék) értékű autók sérültek a legmagasabb arányban. Ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy az olcsóbb autóknál nem történt káreset, hanem hogy ezeknél jóval kevesebb a nyomon követhető kárfelvételi adat. Bár a használtautó vásárlásnak szinte minden korosztályú autónál van kockázata, az 1990 és 2021 között vizsgált magyarországi járművek között az 5 évesnél fiatalabbak esetében mutatható ki a legkevesebb visszatekerés,

a legtöbb kilométeróra-csalás pedig az 1992-1995 között gyártott autókat érinti, ezen járművek 16,8 százaléka tekert órás.

A 2000 előtt gyártott autók káreseteiről nem áll rendelkezésre elegendő információ, de az elmúlt 20 évet tekintve a 2011-2015 közötti járműveknél a legmagasabb a káresemények aránya, az autók több, mint felénél történt sérülés (53,7 százalék). A kár értéke nagyban függ a jármű életkorától, azaz minél újabb az autó, annál drágább a javítás.

Használt autó választásakor a legtöbb magyar sofőr a műszaki állapotot, a biztonságot és az árat tartja elsősorban szem előtt, a szén-dioxid-kibocsátás vagy a jármű származási országa a legkevésbé fontos tényező.

„A használtautó-vásárlók minden megkérdezett országban hasonló dolgokat helyeznek előtérbe. A műszaki állapot, az ár és a biztonság Csehországban, Olaszországban és Spanyolországban is a legfontosabb szempontok, ám míg a vásárlók minden országban megbízható autót szeretnének, a prioritásaik és a megfizethető árak eltérőek lehetnek” – állítja Matas Buzelis, a carVertical kommunikációs vezetője.

Fotó: Getty Images

Rejtett sérülések és egyéb buktatók

Bár szinte minden országban gyakoriak a visszaélések a használtautó-piacon, a legnagyobb gond mégis Közép- és Kelet-Európában mutatkozik, ahol számtalan nyugatról importált járművet kínálnak eladásra. Ezeknél az autóknál nagyobb a kockázata, hogy visszapörgetik a kilométerórát, eltitkolják a rejtett hibákat, vagy a félrevezetések egyéb formáját alkalmazzák. A carVertical kutatása szerint

a Magyarországon ellenőrzött gépjárművek 54,97%-ában kimutathatók rejtett sérülések. Könnyen előfordulhat, hogy az ilyen típusú autók nem biztonságosak, és gyakran a karbantartási költségük is magasabb.

Ezekkel a problémákkal a magyarországi használtautó-kereskedők is szembesülnek. Sok az olyan eladó, aki azt állítja, hogy egy álomautót kínál megvételre, miközben szándékosan nem számol be arról, hogy milyen hibái vannak a járműnek, és milyen silány minőségű javításokat végeztek azon korábban, vagy eltitkolja, hogy nem eredeti új, hanem bontott vagy utángyártott alkatrészeket szereltek bele. A használt járművek több, mint fele külföldről érkezik Magyarországra. Sok közöttük a sérült autó, amit megjavítanak, és újszerűként, gyári fényezésűnek beállítva adnak el anélkül, hogy a vevők tudomást szereznének a valódi állapotukról.

Magyarországon 8-ból 1 autó futásteljesítménye nem felel meg a valóságnak, ami arra utal, hogy a használtautó-piac korántsem átlátható.

Ha egy kereskedő manipulált futásteljesítményű járművet vásárol, előfordulhat, hogy jóval többet fizet érte a reális értékénél. Mivel manapság egyre többen ellenőrzik tudatosan a járműveket vásárlás előtt, a márkakereskedéseknek is változtatniuk kellett a működésükön, és garantálniuk kell, hogy az autóik valós kilométeróra-állást mutatnak. A CarVertical Market Transparency Indexe szerint Magyarországon az átlagos visszapörgetési érték 45 987 km.

Szerencsére ma már pár kattintással lekérdezhetjük, hogy a hivatalos szervek mit tudnak az autó múltjáról (egy minimális díjért cserébe), hogy megkíméljük magunkat a visszatekert óráktól és az átverésektől. Csak kattintsunk a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, vagyis a KEKKH gépjárműadat-lekérdező oldalára, majd válasszuk ki, hogy az applikációt vagy a webes felületet akarjuk-e használni. Fontos: az Ügyfélkapuhoz használt adatok vagy az úgynevezett Telefonos Azonosítási Szolgáltatásra való regisztráció szükséges hozzá, és ismernünk kell a lekérdezni kívánt autó rendszámát.

Kiemelt kép: Getty Images,  forrás: CarVertical