——–SZPONZORÁLT TARTALOM———

Több mint ezer sziget, gazdag élővilág, felfedezésre váró területek a strandoktól a gasztronómián át a festői öblökig, mesebeli tájak és városok, a történelmi kultúra gyöngyszemei.  Nem csoda, hogy a Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint évről-évre egyre több magyar keresi fel a Balkán-félsziget egyik legszebb úti célját és tölti el vendégéjszakáit Horvátország legkedveltebb városaiban, Crikvenica, Rovinj vagy Zadar képeslapra illő tájain. A Földközi-tenger kristálytiszta, hűs vize és természetközeli partvidékei, a mediterrán éghajlat és a régió nyújtotta látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek mind-mind egy horvát nyaralás felejthetetlen emlékeit képezik, ráadásul nekünk magyaroknak mindezek szinte egy karnyújtásnyira vannak. Közvetlen járattal vonattal, de busszal, autóval és akár repülővel is könnyedén megközelíthetjük a tíz nagyobb régióból álló országot, melyek mindegyike lenyűgöző természeti kincsekkel, változatos történelmi és kulturális nevezetességekkel kecsegtet. 

Rovinj – fotó: Julien Duval

A több mint ötvenezer kilométernyi területen pedig bőven akad látványosság: számos múzeum, galéria, templom, nemzeti és természeti park ad otthont a látnivalóknak, amelyek közül több helyszín megtalálható az UNESCO világörökségi listáján – tizennyolc kulturális örökségével egyébként Horvátország az egyik legtöbb UNESCO helyszínnel rendelkező ország Európában. Az olyan idegenforgalmi hagyományok mellett, mint a tengerparti időtöltések, a városlátogatások és természetközeli szabadidős tevékenységek, Horvátország hangulatában és életstílusában még mindig a Földközi-tenger egyik érintetlen része, mely akkor is remek úti cél lehet, ha inkább csendesebb elvonulásra, feltöltődésre vagy épp gyógyulásra vágyunk. Így voltak ezzel elődeink is, akik az egykori római paloták és fürdők nyomán az Osztrák–Magyar Monarchia üdülőparadicsomává varázsolták a térséget. 

A századelő fürdőkultúrája

Horvátország a mai napig magán hordja az elmúlt idők nyomát, különösen az ókori emlékekben, a római főterekben és templomokban fedezhetjük fel a történelmet, vagy akár az impozáns palotákban és fürdőhelyeken. A fürdőzés kultúrája hosszú múltra tekint vissza az emberiség életében, a rómaiak pedig híresek voltak mindennapi fürdőrituáléikról, mely tevékenységet otthonaikon kívül a forrásoknál létesült közfürdőkben is előszeretettel űzték. A felüdülés, a gyógyulás és a test regenerálódásának fontossága aztán a felvilágosodás idején került ismét fókuszba, amikor a természet iránti vágy lehetővé tette a fürdőkultúra felvirágozását. A 18. századtól ugyanis, hála II. József császár egészségre vonatkozó rendeleteinek, felélénkült a fürdőélet a Monarchia területén, divatossá váltak a vízparti szabadidős tevékenységek és az élet természetes része lett a pihenés, a kikapcsolódás.

Az arisztokrácia főként a horvát kikötővárosban, Fiumében mulatta az időt, az előkelőbbek azonban Abbáziában, vagyis Opatija területén húzták fel szecessziós magánnyaralóikat.

Rijeka

A fiumei Villa Giuseppe, melyet 1881-ben Habsburg József főherceg vásárolt és töltötte meg kertjét botanikai különlegességekkel, bár ma lakatlan, továbbra is látogatható és fényképezhető. Horvátország másik, főként magyarországi vendégeket vonzó mesés fürdőhelye Crikvenica volt, mely ma is az egyik legkedveltebb üdülőterületünk – a térséget ugyancsak Habsburg József főherceg virágoztatta fel, szanatórium, üdülő, fürdőház és szálloda is létesült ösztönzésére. Gőzmozdonnyal mindezeket akár néhány óra alatt meg lehetett közelíteni, de Crikvenica még így is a kor második leglátogatottabb desztinációja maradt a klímájáról és gyógyhatásáról híres Abbázia után.

Abbázia, a császári üdülőváros

A Kvarner-térség Horvátország egyik rendkívüli területe, mert az adriai partszakasz meredek hegyei mérséklik a hidegebb áramlatokat, így az éghajlat itt mindig kellemes, tele napsütéssel, festői naplementékkel, strandokkal és persze üdülőhelyekkel. Abbázia ma is a csillogó nyaralók gyűjtőhelye, a maga elbűvölő parkjaival, elegáns villáival és 12 km-es partmenti sétányával vonzza a gyönyörű tengerpartok, napfényes szigetek és a tenger fölé tornyosuló, lenyűgöző hegyóriások szerelmeseit. Abbázia gyógyító tájait és kivételes klímáját az orvosok is felfedezték pácienseiknek, Ferenc József pedig neves magyar szakembereket hozatott ide és hamar kikiáltotta hivatalos gyógyhelynek, melyet a magyarok kedvenc királynéja, Sisi többször is meglátogatott. Erzsébet osztrák császárné egyik legjelentősebb horvátországi utazására 1894-ben került sor, amikor Dubrovnik városában tartózkodott, azon belül is a pazar Rektori palotában szállt meg. A hely szépsége, híres városfalai a legendák szerint lenyűgözték az osztrák császárnét, aki egyébként élete során több alkalommal is vissza-visszatért Horvátországba, főként a már említett Abbázia és Fiume tartoztak szeretett üdülőhelyei közé. 

Dubrovnik – fotó: Julien Duval

Egy kicsivel korábban, még a császárné látogatása előtt 1885-ben nyitott az egyik legrégebbi szálloda, a Hotel Imperial, az impozáns Hotel Kvarner, a teraszos Angiolina fürdő, melyet nemrég újítottak fel és a tengerre néző Hotel Stefania, melynek nevét Rudolf trónörökös felesége ihlette és a kor legújabb vívmányait tartalmazta a meleg vizes medencétől a fűtésig. A luxus körülmények közötti pihenés, a színvonalas gyógykezelések – főként légúti – és szívproblémákkal, ízületi panaszokkal érkeztek a vendégek – magát Ferenc Józsefet is a városba csalogatták, aki többször is megfordult barátainál a Villa Amalia lakosztályaiban. Ám nem csupán az osztrák, a norvég, a svéd, még az olasz királyi családok tagjai is előszeretettel időztek Abbáziában, ahol a fürdőélmények mellett a korzózás jelentette a mindennapok nagy társasági eseményét. 

Opatija, Villa Angiolina Park

Itt is megfordultak az előkelőségek

Látható, hogy a 19. század fürdőhagyományai a gyönyörű partokkal, gazdag kulturális örökséggel bíró Fiuméhoz és Abbáziához kötötték az előkelőségeket, de Eszék és Zágráb belvárosa ugyancsak hosszú évekig a régi arisztokrácia kedvelt célpontjai voltak. Dubrovnik ma az UNESCO Világörökség része, történelmi óvárosa tele van lenyűgöző építészeti emlékekkel, a város falairól pedig lélegzetelállító kilátás nyílik az Adriai-tengerre. Hvar szintén kedvelt sziget volt a nemesek körében, ma is híres gyönyörű strandjairól, kristálytiszta vizeiről, nyüzsgő éjszakai életéről, történelmi városközpontjáról. És ha már történelem, Split patinás városa a Diocletianus-palotával, melyet még a római császár épített a Kr.u. 4. században, igazi kuriózum a látogatók számára. Rovinj szállodáival és turistalátványosságaival akárcsak régen, ma is egyike az ország legjelentősebb turisztikai központjainak. Szűk, kanyargós utcái, színes épületei és kavicsos strandjai a világ minden tájáról vonzzák az utazókat, akik azért jönnek és térnek vissza aztán évről-évre, hogy élvezzék az ország különleges varázsát, éppúgy, mint egykor Európa előkelőségei. 

Horvátország a főszezonon túl egész évben változatos és sokszínű úti cél. Gazdag kínálatának megismerésében a Horvát Idegenforgalmi Közösség honlapja ad egy helyen részletes, magyar nyelvű információt, többek között a természetközeli úti céloktól és városoktól a legszebb strandokig és különféle kulturális látványosságokig, ahogy az aktív kikapcsolódáshoz egyaránt kínálnak változatos eseményeket. 

Fedezd fel te is Horvátországot! Az emlékekről már a Horvát Idegenforgalmi Közösség gondoskodik!

Kiemelt kép: Opatija