–––SZPONZORÁLT TARTALOM–––

Horvátország akkor is évekre elegendő élményt és látnivalót kínál, ha csak a leghíresebb helyeit látogatjuk meg (például az elegáns Opatiját, a hangulatos Rijekát, a nyüzsgő Crikvenicát, a Plitvicai-tavakat vagy éppen Dubrovnikot, esetleg a fővárost), de ha jobban beleássuk magunkat a kérdésbe, egyértelművé válik, hogy miért térnek vissza ide ennyien. Akár először látogatnánk el az országba, akár visszatérő vendégek vagyunk, évszaktól függetlenül végtelen számú lehetőség vár bennünket. Ha egy napfényes helyről álmodunk, akkor is egyértelmű úti cél: ha akarjuk, gyakorlatilag elég egy fürdőruha és néhány esti szett. Elvégre a hosszú kavicsos és köves strandok (néhol homokos partszakasz vár), a családi játszóterek, vidámparkok és víziparkok önmagunkban fantasztikus nyaralást ígérnek, de érdemes kirándulni is. A hívogató és zabolátlan természet, a filmszerű tájak és a még felfedezésre váró rejtett gyöngyszemek, amelyeket gyakran említenek a népi legendákban és népmesékben, mindenképpen Horvátország felfedezésére csábítják a természet szerelmeseit. Akárcsak a kulturális örökségek rajongóit, hiszen itt található néhány nemcsak Európa, de a világ „leg”-jeiből is! 

A világ legkisebb városa: Hum, Isztria

Ha azt mondjuk, város, nyilván először Zágrábra, Rijekára, Dubrovnikra gondol az ember. Hatalmas házakra, rengeteg emberre, nyüzsgésre és nagy forgalomra. Pedig az Isztria-félszigetnek nagyjából a közepén található egy aprócska város, Hum (nyitó képünkön), amely az eredeti, kora középkori falak (a város a 11. században nyerte el mai alakját) között fejlődött. Amikor azt mondjuk, aprócska, nem viccelünk:

a 28 lakosú mikrováros a városkapuból, a városfalból, két templomból, két utcából, a konobából (étterem) és néhány lakóépületből áll, de mivel városi struktúrája van, városnak számít.

Ez a bájos hely igazi időutazásra invitál: utcácskáit járva a középkorban érezhetjük magunkat, ahol megkóstolhatjuk a több évszázados receptúra alapján készült biskát, vagyis fagyöngy pálinkát is. Hum apró, de népszerű: holott nem ez az elsődleges úti cél, évente csaknem 300 ezren látogatják! 

A világ legkisebb katedrálisa: Szent Kereszt-templom, Nin

Ha már a legkisebb várossal kezdtük, nézzünk csak egy másik, méretében legkisebb, de annál nagyszerűbb látnivalót! A Zára megyei (Zadari régió) Nin településen található Szent Kereszt-templomot a 9. században építették, és az óhorvát szakrális építészet egyik legértékesebb megőrzött emléke, az egyetlen nini templom, amely eredeti formájában maradt fenn.

Nin, Szent Kereszt-templom (Fotó: Ivan Šardi)

Mivel az egykori nini püspökség központjában állt, így kiérdemelte a rangot, ezáltal pedig a világ legkisebb székesegyházának is szokták nevezni. Ha jobban megnézi az ember, láthatja a hibákat az építésében: de ezek nem a rosszul végzett munka miatt keletkeztek, hanem azokat előre tervezték. A templomocska ablakának helyzete és elhelyezkedési szöge miatt egykoron egyfajta naptárként szolgált, mivel a napsugarak segítségével meg lehetett határozni a napéjegyenlőség és a napforduló időpontját. Apró mérete ellenére még egy „leg”-et tartogat: a keresztgerendáján található feliratról azt tartják, hogy a legrégebbi horvát felirat. 

A világ legrégebbi székesegyháza:
Szent Duje székesegyház, Split

Katedrális téren másik „leg”-et is fel tud mutatni Horvátország, mégpedig a Spliti régióban. A Mária Mennybemenetele székesegyház Split ikonikus nevezetessége, a látkép szerves része: a néphagyományban Szent Duje székesegyházként ismert katedrális a Diocletianus palotában helyezkedik el, és a 4. században épült, eredetileg Diocletianus császár mauzóleumaként szolgált.

Split, Diocletianus palotája (Fotó: Julien Duval)

Valamikor a 7. században katedrálissá alakították át, és a salonai vértanúnak és Split védőszentjének, Szent Dujamnak a tiszteletére szentelték fel. Talán kiválóan megóvott faajtójáról a legismertebb – a 13. század legismertebb hazai mestere készítette. A székesegyház leglenyűgözőbb részlete a román-gót stílusú harangtorony, melynek építése a 13. századtól a 16. századig tartott.

A legrégebbi horvát és európai város: Vinkovce

Városok terén is tartogat még rekordet dél-nyugati szomszédunk. A Báza (Bosut) folyó mellett elhelyezkedő Vinkovce (Vinkovci) város több mint 8300 éve folyamatosan lakott, ami Európa legrégebbi városává teszi. A legrégebbi leletek a neolitikum korai szakaszában virágzott Starčevo-kultúra időszakából, az i. e. 7. évezredből származnak. Többek között itt találták meg a legrégebbi kerámiaégetésre alkalmas kemencét Európában.

Vinkovci, Orion  (Fotó: Filip Beusan)

Arról, mennyire népszerű volt Vinkovce a történelem során, eleget mond az adat, hogy Cibaliában – ahogy Vinkovcét a római korban nevezték – két római császár is született, Valens és Valentinianus, akik testvérek voltak. Ma Vinkovce a „Vinkoveci Ősz” („Vinkovačke jeseni“) kulturális, gazdasági és turisztikai fesztiváljáról a legismertebb, melyet már több mint három évtizede rendeznek a városban.

Az Adria legalacsonyabban fekvő szigete:
Krapanj, a horvát Velence

Krapanj a šibeniki szigetcsoportban helyezkedik el, 300 méterre a parttól. Ha valaki úgy is érezné, képes lenne átúszni ezt a távot, nem teheti meg: az úszás szigorúan tilos ezen az útvonalon.

Krapanj

A múlt század hatvanas éveiben ez a sziget, mely fél négyzetkilométernél is kisebb, 1500 lakosával az Adria legsűrűbben lakott szigete volt, azonban mára elvesztette a legsűrűbben lakott sziget titulusát, hiszen csak 300-an maradtak – de továbbra is a legmélyebben fekvő szigetet az Adrián. A sziget legmagasabb pontja alig 1,25 méterrel van a tengerszint felett, és emiatt Velencéhez hasonló sors vár rá. Aggodalomra egyenlőre nincs ok, nem fog elsüllyedni olyan gyorsan, úgyhogy van még idő meglátogatni és körbejárni minden szépségét és nevezetességét.

A világ legszűkebb utcája: Vrbnik, Krk sziget

Vrbnik a legnagyobb horvát sziget, Krk egyik városka, a Kvarner régió egyik gyönygyszeme. Régimódi építésének köszönhetően egyes utcáin nem is tudnak keresztülhaladni személygépkocsik, de még motorok sem, egyes utcák pedig olyan szűkek, hogy az emberek sem férnek át rajtuk.

Vrbnik (Fotó: Ivo Biočina)

Az egyik ilyen utca a Klančić utca, mely legszűkebb részének szélessége, jobban mondva keskenysége alig valamivel több negyven centiméternél, ami miatt hivatalosan a világ legszűkebb utcájává nyilvánították. Ha valahol időközben esetleg meg is jelent egy szűkebb utca, a Klančić utcának megmarad a Horvátország legszűkebb utcája titulusa. 

Eurólpa legmélyebb tava: Crveno jezero (Vörös tó)

Természetesen nemcsak az ember, de a természet is alkotott „leg”-et Horvátországban. A Vörös-tó (horvátul: Crveno jezero) egy vízzel telt karsztgödör Split-Dalmácia megyében, Imotski település mellett másfél kilométerre északnyugatra, amely nevét a nagyon meredek, majdnem függőleges, sziklás oldalainak vörös színéről kapta. Különlegessége ámulatba ejtő kinézete mellett (nem véletlenül , hogy a mérések szerint úgy tűnik, ez Európa legmélyebb tava: 1998-ban 528 méteres magasságkülönbséget és 287 méteres mélységet mértek itt.

Vörös-tó (Fotó: Zoran Jelača)

A szédítő mélység tudata már önmagában ad egyfajta misztikus hangulatot a helynek, amelyhez nem véletlenül kötődik még egy legenda is: e szerint a messzi múltban a tó felett paloták voltak, egy nagyon gazdag, ám végtelenül gőgös ember, Gavan palotái. Egy angyal bosszúja során a paloták a mélybe omlottak, helyükön két tó keletkezett. Az egyik a Vörös-tó, a másik pedig a tőle nagyjából másfél kilométerre található Kék-tó (Modro jezero). A legenda szerint Gavan és felesége, Gavanica sikolyai néha még mindig hallatszanak a mélyről, ahol szép időben, amikor a víz teljesen nyugodt, palotájuk maradványai is láthatók… Egy másik legenda is kapcsolódik a Vörös-tóhoz: állítólag még soha senkinek nem sikerült követ dobnia sziklás partjának pereméről a vízbe.

Mi mást mondhatnánk: mindenképpen érdemes felfedezni Horvátországot: az emékekről a csodás ország gondoskodik majd.

Látogass el Horvátországba!

Kiemelt kép: Hum, a világ legisekk városa – Fotó: Ivo Biočina