Kilencvenöt éves korában elhunyt Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze – írta a család egyik barátjára hivatkozva kedden az Index. Máthé Erzsi (született Mertz Erzsi) évek óta visszavonultan élt, május 8-án este csendben elaludt – olvasható a portálon. Május 16-án lett volna 96 éves.
„Szegény budafoki sváb családban nőttem fel, a szüleim hamar el is váltak, anyukám gyalog járt dolgozni Albertfalvára, hogy ezzel is spóroljon. Én kereskedelmi iskolába jártam, gép- és gyorsírást tanultam – mesélte Szegő Andrásnak egy 2016-os Nők Lapja interjúban. – Mi lehetett akkoriban egy kislány álma? Elmegy titkárnőnek, a főnök beleszeret, aztán mondja, hogy »drágám, legyen a feleségem!«, összeházasodnak, és él gondtalanul főnöknéként! Abban a korban, abban a közegben nem mondták azt, hogy legyél inkább orvosnő vagy gyárigazgató!”
Tavaly a 95. születésnapján ezt írtuk róla: kereskedelmi iskola után egy faárudában helyezkedett el, titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ami után a főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett, mesterei voltak többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda. 1948-ban friss diplomásként rövid ideig a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József rendező hívta. 1952-től az ország első számú társulatának, a budapesti Nemzeti Színháznak a tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz, de több filmből és számos tévéjátékból is ismerhette a közönség.
A Katona József Színház így emlékezett a színművészről: „Tehetségével, temperamentumával, humorával, szakmai alázatával és maximalizmusával minden színész generációnak példát mutatott. Összetéveszthetetlen orgánuma, alakításai felejthetetlenül égtek a közönség és a színházi világ emlékezetébe.”
Kiemelt kép: Máthé Erzsi színművésznő Margit körút (Mártírok útja) 20. szám alatti lakásán 1964-ben – Fortepan/Hunyady József