Alig várjuk, hogy végre útnak indulhassunk, vágjuk a centit, hiszen erre spóroltunk egész évben. A bőröndöket – mindenkinek a sajátját, hiszen miért is ne vinnénk el mindet, ha már van – sikerült levadásznunk a padlásról, az útlevelek is szerencsére rendben, és a gyerek kedvenc sellőmintás fürdőruhája a hozzá passzoló fürdőköpennyel is csak arra vár, hogy elcsomagoljuk. Ha pedig minden jól megy, néhány nap, hét múlva gondtalanul süttetjük magunkat a homokos tengerparton a boldogságban és a kedvenc naptejünkben úszva. A lázas készülődésben ugyanakkor arra is szánhatnánk egy kis időt, hogy átgondoljuk, az utazási szokásaink vajon mennyire tesznek minket bolygóbarát turistává. Különös tekintettel arra, hogy az évről évre rohamos léptékekben növekedő turizmus ökolábnyoma jelentős; a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 8 százalékát az utazgatásaink teszik ki.
A természeti katasztrófákat, az erdőtüzeket, az évről évre súlyosbodó aszályokat elnézve egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy alkalmazkodnunk kell a bolygónkhoz, ha a jövőben is egy élhető világot képzelünk el rajta, és azt szeretnénk, hogy az unokáinknak is legyen hol nyaralniuk. Ezt pedig magunkon kell kezdjük, például azzal, hogy most, a nyaralási szezon kezdetén megpróbáljuk átgondolni és újraértékelni utazási szokásainkat, hogy etikusabban és fenntarthatóbban élvezhessük ki a pihenésünket. Lássuk, mire érdemes jobban odafigyelnünk!
Repüljünk tudatosabban!
Az ember általi szén-dioxid kibocsátás több mint 2 százalékáért a repülés a felelős, ám ez még közel sem minden; a gépek hajtóművei által kibocsátott egyéb káros anyagok (így a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a koromrészecskék) a légkör fizikai és kémiai tulajdonságait változtathatják meg – figyelmeztet egy tavalyi jelentésében az Európai Bizottság, hozzátéve, ez még szén-dioxidnál is komolyabb mértékű melegedést idézhet elő.
A jó hír az, hogy egyre több légitársaság elkötelezett a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett, és megpróbál tenni is érte, például minél újabb, modern repülőgépek üzembe állításával. Léteznek már olyan applikációk is, melyek arról tájékoztatnak, hogy egy adott járattal utazva milyen mértékben szennyezzük a környezetünket. Egy repülőgép a fel- és a leszálláskor égeti el a legtöbb üzemanyagot és bocsátja ki a környezetkárosító anyagokat. Mindezeket figyelembe véve nagyon sokat tehetünk a bolygónkért azzal is, ha átszállás nélkül közelítjük meg úticélunkat, amikor csak lehetséges.
Gondoljuk át, hova!
Sokat teszünk a fenntarthatóságért azzal is, ha nem a tömegek által favorizált helyek egyikét választjuk. (Az overtourismről, vagyis a túlturizmusról és káros hatásairól többször írtunk már.) Elképzelhető, hogy egy ilyen utazás kicsit több szervezést igényel, ugyanakkor izgalmasabb is lehet, mint az agyonlátogatott helyek egyikén araszolgatni a tömegben, a jól ismert látványosságokat kerülgetve.
Csak a legszükségesebbeket vigyük!
Minél nehezebbek a bőröndjeink, a repülőgép annál több üzemanyagot éget, így annál több károsanyagot bocsát ki. Pakoljunk minimális mennyiségeket, gondoljuk át, hogy biztosan szükségünk lesz-e mind a négy előkészített nadrágra. A kedvenc testápolónkból is bőven elég, ha egy kisebb mennyiséget viszünk magunkkal egy újratölthető flakonban. A csomagunkon például azzal is könnyíthetünk, hogy papíralapú helyett e-könyvet viszünk magunkkal.
Használjuk a helyi tömegközlekedést!
Ha van rá lehetőség, tömegközlekedéssel fedezzük föl a várost, a környéket. Amennyiben messzebbre mennénk, autó helyett még mindig bérelhetünk biciklit, de választhatjuk akár a túrázást is.
Vegyünk és együnk helyi termékeket!
Fogyasszunk, kóstoljunk helyi termékeket, ezzel nem csak a fenntarthatóbb élelmiszeripart, hanem az ottani kisvállalkozásukat is támogatjuk. Azon kívül, hogy friss ételeket fogyaszthatunk, az adott ország finomságait, gasztro-különlegességeit megismerhetjük.
Kerüljük az egyszerhasználatos eszközöket!
Nem áll semmiből, ha a bőröndünkbe bedobunk néhány vászonszatyrot a kinti bevásárlásokhoz, és ha a műanyag palackos vizek vásárlása helyett a saját, otthonról hozott kulacsainkat töltögetjük. A csapvíz már nagyon sok helyen iható, ahol viszont nem, ott próbáljunk meg minél nagyobb kiszerelésű palackban beszerezni, és a szállásunkon utántöltögetni a flaskáinkat.
Takarékoskodjunk a vízzel és az energiával!
Törekedjünk arra, hogy a vízfogyasztásunk alacsony legyen; különösen az aszályok sújtotta déli országokban. Nyaralás alatt se zuhanyozzunk túl sokáig, a törölközőinket pedig használjuk több napig, hogy ne kelljen olyan gyakran kimosni őket. A legtöbb szálloda egyébként már tájékoztat is arról, hogy a törölközőket csak akkor tisztítják, ha a földön hagyjuk őket. Ha pedig elhagyjuk a szállást, kapcsoljuk le a villanyt, állítsuk le a klímát, mintha csak otthon lennénk.
A naptej se mindegy!
Egyes naptejek jóval károsabbak a környezetünkre, mint azt gondolnánk. A kémiai fényvédők két hatóanyaga, az oxibenzon és az oktinoxát különösen veszélyesek az élővilágra, kutatások szerint a korallok színtelenedéséthez, pusztulásokhoz vezethetnek. A statisztikák szerint évente körülbelül 14 000 tonna naptej kerül az óceánjainkba. Mindezek fényében nem csoda, hogy egyes országokban, például Palau szigetállamban és Hawaii-on már betiltották a vízi ökoszisztémára igen káros naptejeket. Szerencsére ma már bőven vannak olyan fényvédő krémek, amikkel nem ártunk a vizeinknek és nem mellékesen a saját bőrünknek.
Kiemelt kép: Getty Images
