A WHO állásfoglalása szerint egy átlagos felnőtt embernek (18-64 év között) hetente legalább 150-300 perc mérsékelt, vagy 75-150 perc magasabb intenzitású testmozgásra van szüksége ahhoz, hogy hosszútávon megőrizhesse az egészségét. A jó hír az, hogy ezt a mennyiséget akár gyaloglással is össze tudjuk hozni, persze csak akkor, ha rendszeresen, napi szinten végezzük ezt a tevékenységet. Ám az, hogy ehhez hány lépést, milyen hosszúságú távokat kellene ideális esetben megtennünk, vitatott. Azt a közismert „tézist”, vagy városi legendát, miszerint napi tízezer lépés megtétele lenne a kulcs az egészségesebb élethez, sokan megkérdőjelezik: van, aki sokallja, míg olyanok is akadnak, akik szerint ez kevés.
Egyes, újabb álláspontok szerint a hangsúly egyébként sem a lépések számán, hanem az intenzitásán van. Az andalgósnál tempósabb, rendszeres gyaloglás ugyanakkor már számos komoly betegség kialakulásának kockázatát csökkentheti. Nézzük meg közelebbről, mennyi mindenre lehet pozitív hatással, ha rendszeresen sétálunk.
Jót tesz a keringésnek
Egy kiadós séta jótékonyan élénkít a keringésünkön, javítja az ereink vér- és oxigénellátását. Ha naponta fél órát minimum rászánunk, azzal jelentősen csökkentjük a szív- és érrendszeri megbetegedések, így például a magas vérnyomás és a stroke kockázatát. Csekélyebb mértékben ugyan, de ilyenkor csökken a nyugalmi pulzusunk és nő a maximális oxigénfelvevő képességünk (VO2max) – ezek az állóképesség fokmérői.
Az agyunkra is pozitív hatással van
Az élénk vérkeringés az agyunkra, a kognitív funkcióinkra is pozitív hatással van. Több kutatás is igazolta, hogy aki sokat gyalogol, annál kisebb eséllyel alakul ki a korai demencia és az Alzheimer-kór. A séta ezen túl a kedélyállapotunkat is kedvezően befolyásolja, főleg, ha azt a természetben, a jó levegőn végezzük. Stresszoldó hatása következtében nem csak a fizikai, de a mentális egészségünknek is jót tesz.
Szemtornának se utolsó
Egy hosszú, monitor előtt töltött munkanap után a szemeinknek is kifejezetten hasznos lehet, hogy a szabadban sétálva és nézelődve távolabb eső dolgokra fókuszálunk. Így a szemizmainkat is meg tudjuk tornáztatni, mozgatni.
Megelőzheti a cukorbetegséget
Bár kisebb energiabefektetést igényel, mint a futás, viszont sokkal tovább űzhető. Így aki rászánja az időt, energiadeficitet termel, a szervezetében beindulhat a zsírégetés, felpöröghet az anyagcsere. A szervezetünk a gyaloglás hatására azonban nem csak a zsírt, hanem az inzulint is hatékonyabban dolgozhatja fel. Ezeknek a pozitív hatásoknak köszönhetően a gyaloglás a cukorbetegség megelőzésében is fontos szerepet játszhat.
Csökkenti a nassolási vágyat
Egy, az Exeter egyetem által készített tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy akár már napi 15 perc gyaloglás is csökkentheti a nassolás iránti vágyat, valamint a bevitt cukros ételek mennyiségét is, amit egy-egy stresszevés alkalmával egyébként elfogyasztanánk.
Bónusz zöld hatások
Végül, de nem utolsósorban a rendszeres gyaloglással a környezetünket is kíméljük. Ha a lábainkat használjuk ahelyett, hogy még a sarki boltba is autóval mennénk, máris sokat tettünk a fenntarthatóságért. Arról nem is beszélve, hogy emiatt talán kisebb késztetést érzünk fölösleges dolgok megvásárlására – annál az egyszerű oknál fogva, hogy gyalogosan közel sem tudnánk és szeretnénk annyi mindent hazacipelni a boltból.
Kiemelt kép: Getty Images
