A Goldman Sachs 2023. márciusi jelentése szerint az ezidáig emberek által végzett munkák negyedét végzi már jelenleg a tartalomgenerálásra képes mesterséges intelligencia. A jelentés szerint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban összesen 300 millió munkahely szűnhet meg az automatizálás miatt, és ez komoly aggályokat vet fel Martin Ford, a Rule of the Robots: How Artificial Intelligence Will Transform Everything (A robotok uralma: Hogyan változtat át mindent a mesterséges intelligencia) című könyv szerzője szerint. 

Szerinte már

a felsőfokú végzettség vagy egy jól fizető állás nem védhet meg bennünket attól, hogy a mesterséges intelligencia átvegye szerepünket a munkaerő-piacon.

„Sokan azt gondolhatják, hogy a fehérgalléros munkakörben dolgozó személyek a tápláléklánc magasabb fokán helyezkednek el, mint azok, akik autóvezetésből élnek, pedig (…) önvezető autóink még mindig nincsenek, az MI viszont biztosan tud már beszámolót írni. Sok esetben a képzettebb dolgozókat nagyobb veszély fenyegeti majd, mint a kevésbé képzetteket: gondoljunk csak például azokra az emberekre, akik szállodai szobák takarításával foglalkoznak! Azt a munkát nagyon nehéz automatizálni” – világít rá.

Van néhány szerencsés, aki mindezt megúszhatja, hogy az MI (mesterséges intelligencia, vagy angolul Artificial Intelligence, röviden AI). A szakértők szerint ugyanis vannak olyan feladatok, amelyek megoldására ez még mindig nem képes – ezek azok lehetnek, amelyekhez kifejezetten emberi tulajdonságok szükségesek, mint például az érzelmi intelligencia és a kreatív gondolkodás. (Bár egy új találmánynak köszönhetően már az esti mesét is egy mesterséges intelligenciát használó gép mondhatja helyettünk.) Ford szerint mindezek az alábbi három kategóriába esnek:

Kreatív területek – máshogy

„Az első a valóban kreatív munkakörök kategóriája, amelyeknek szakértői nem sablonos munkát végeznek, vagy csak átrendeznek dolgokat, hanem valóban új ötletekkel állnak elő, és valami újat hoznak létre” – mondja Ford. Ez ugyanakkor nem vonatkozik általánosan minden kreatívnak tekintett munkára: például a grafikai tervezés és a képzőművészettel kapcsolatos munkakörök az elsők között tűnhetnek el (egy alapvető képelemző algoritmus segítségével a robotok pillanatok alatt elsajátíthatják a képalkotás művészetét – ennek pedig már ma is vannak bizonyítékai). A kreativitás más fajtái azonban biztonságosak lehetnek. „A tudományban, az orvostudományban és a jogban… azok az emberek, akiknek a munkája egy új jogi stratégia vagy üzleti stratégia kitalálása. Úgy gondolom, hogy ott továbbra is lesz helye az embereknek” – magyarázza Ford.

Személyes kapcsolatra épülő szakmák

A második hasonló kategória a személyes kapcsolatokat igénylő munkaköröké lehet, mint amilyen például az ápoló, az üzleti tanácsadó és az oknyomozó újságíró szakma. Ezek olyan munkakörök „ahol nagyon mélyen meg kell érteni az embereket. Szerintem még sok időbe telik, amíg a mesterséges intelligencia képes lesz olyan interakciókra, amelyek valóban kapcsolatokat építenek” – tette hozzá.

Váratlan helyzetekkel járó munkakörök

A harmadik biztonságos kategóriába Ford szerint azok a munkakörök tartoznak, amelyek valóban nagy mobilitást, kézügyességet és problémamegoldó képességet igényelnek kiszámíthatatlan környezetben. „Ezek azok a munkakörök, ahol állandóan új helyzetekkel kell szembenézni. Valószínűleg ezeket a munkákat a legnehezebb automatizálni” – magyarázza. De hogy melyek ezek a szakmák? Például a villanyszerelő, a vízvezeték-szerelő, hegesztő és így tovább.

Valóban elveszi tőlünk a munkát a MI?

Joanne Song McLaughlin, az amerikai Buffalo Egyetem közgazdász docense szerint a legtöbb munkakörnek, iparágtól függetlenül, vannak olyan aspektusai, amelyeket a technológia valószínűleg belátható időn belül automatizálni fog.

„Sok esetben a munkahelyeket nem fenyegeti közvetlen veszély, de a feladatok meg fognak változni.

Könnyen elképzelhető, hogy például a mesterséges intelligencia sokkal jobban fogja felismerni a rákos megbetegedéseket, mint az emberek. A jövőben, feltételezem, az orvosok ezt az új technológiát fogják használni. De nem hiszem, hogy az orvos teljes szerepét felváltaná” – fejti ki McLaughlin.

Bár egy robot látszólag jobb munkát végezhet a rák kimutatásában, szerinte a legtöbb ember még mindig azt szeretné, ha egy orvos, azaz egy valódi ember közölné vele a diagnózisát. Persze, ez szinte minden munkakörre igaz, ezért a kifejezetten emberi készségek fejlesztése sokat segíthet az embereknek abban, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése mellett is meg tudják tartani a munkájukat. „Szerintem okos dolog elgondolkodni azon, hogy milyen feladatokat fognak helyettesíteni a mi munkánkon belül, illetve milyen feladatokat fognak nálunk jobban elvégezni a számítógépek vagy a mesterséges intelligencia, és hogy mi az, amiben mi jók vagyunk. A pénzszámlálás feladata például épp egy gép miatt vált feleslegessé (utalva a banki dolgozókra – a szerk.), most azonban a korábbi pénztárosok inkább az ügyfelekkel való kapcsolattartásra és az új termékek bevezetésére összpontosítanak. A szociális készség fontosabbá vált” – magyarázza.

Röviden tehát: a kiszámíthatatlan helyzetekkel járó, valóban kreatív gondolkodást igénylő feladatok és munkakörök keresése jó módja lehet annak, hogy még egy ideig biztonságban érezzük magunkat a munkaerő-piacon.

Kiemelt kép: Getty Images