Fullajtár Andrea eredetileg tanárnak készült, ám végül a színésznő lett, Zsámbéki Gábor osztályában végezte tanulmányait. A Katona József Színház társulatának tagja, jelenleg is több darabban játszik. Saját bevallása szerint is „olvasásmániás”, jártas a klasszikus irodalomban, és ismeri, követi a kortárs hazai és külföldi alkotókat, műveket is. Juhász Annának részletesen mesélt az irodalomhoz fűződő viszonyáról, annak kezdeteiről, és természetesen a kedvencekről.

A beszélgetés rövid kivonata a videó alatt olvasható.

Kezdet

A szép régi könyvek, a papír fogása, illata… Ezek már akkor elvarázsolták őt, amikor még olvasni sem tudott. Később szerencséje volt, mert mindig kiváló magyartanárai voltak. A kazettás magnók idejében gyakran készített olyan saját műsoros kazettát, amire felmondott verseket, közéjük pedig a Bartók Rádióból felvette a komolyzenei betéteket. Sok költő művét olvasta így fel – ha valami gondja volt, akkor is mindig megtalálta, mi az az irodalmi mű, amiből akkor épp a legnagyobb erő tudja meríteni.
Közös pontot jelentenek Annával az irodalmi szerelmek: Anna sokáig Ady fényképét hordta a pénztárcájában, Andrea első szerelme Miskin herceg volt. Andrea A félkegyelműhöz is többször visszatér, de a kortársak közül is gyakran előfordul, hogy újraolvas műveket – már csak a munkájából kifolyólag is.

Jelen

Anna azt is megkérdezte a művésznőtől, hogy mikor érezte azt először, hogy megérkezett a színpadra, hogy jó helyen van, biztonságban érzi magát az általa választott pályán. Andrea erre Lady Macbeth-et és Jászai naplóját idézi fel, aki élete különböző szakaszaiban – nagyon fiatalon és idősebb korában is – eljátszotta a szerepet – Andreában mély nyomokat hagytak Jászai gondolatai, mert ő ugyanazt érezte, mint a színészlegenda.
A most futó darabok és szerepei közül a Káli holtak áll a legközelebb a szívéhez, amit Térey János regényéből rendezett Dömötör András – az a szakmájukról szól, a színészetről, minden színész, aki benne játszik, egyszerre beszél saját magáról és azokról a pillanatokról, arról a valóságról, amiben jelenleg mindannyian élünk. Anna szerint ezt az előadást Térey János is nagyon szerette volna.
A másik kedvenc darab a Tarnóczi Jakab által rendezett Isten, haza, család, ebben nagyon megindító a monológ, ami aköré épül, hogy van-e a családokban visszafelé megbocsájtás? Az előadásnak hihetetlenül fontos üzenete van a mai ember számára.

Gyökerek

A színésznőt nagyon be tudja húzni egy könyv, nagyon szereti, amikor megszűnik a szoba, és viszi magával az író. Bartis Attila és A vége című műve, illetve az abból készült, Radnóti Színházas előadás is szóba került, mint ami azonnal beránt, ami nagy hatással van olvasóra, nézőre egyaránt.  A költők közül Andrea leggyakrabban Nemes Nagy Ágneshez és József Attilához nyúl: „bárhol nyitom ki őket, ott lesz nekem valami”.
Andrea elhozta magával nagymamája egyetlen megjelent könyvét, egy naplót, amit az auschwitzi és dachaui koncentrációs táborokban megéltekről írt (Galló Olga: Tíz hónap Babilon – a szerk.). Ez egy cenzúrázott szöveg, annyi jelenhetett meg belőle, ami az 1978-as világképbe belefért az eredeti írásból. Fontos örökség ez a színésznőnek annak ellenére, hogy a nagymamája mindig azt mondogatta neki, nem kell ezzel foglalkozni, nem ő a világ egyetlen holokauszttúlélője. Andrea a nagymamától tanulta meg azt, hogy amikor minden felborul körülöttünk, próbáljunk egy olyan pillanatra, emlékre gondolni, ami melegséget, biztonságot áraszt, és kapaszkodjunk ebbe minden erőnkkel.

Kiemelt kép: Canva