–––SZPONZORÁLT TARTALOM–––

Minden évben edukációs cikkek tömkelege jelenik meg arról, hogy nem érdemes félvállról venni a napvédelmet, elrettentő adatok sokaságát olvashatjuk újra és újra arról, hogy egyre fiatalabb páciensek körében jelentkezik melanóma vagy bőrrák. Az UV-sugárzásnak (különösen az UV-A-nak) azonban van egy másik igen kellemetlen hatása is, amely ugyan nem veszélyezteti egészségünket, de hiúságunkba tőrt döfhet. Történetesen az, amit egy 2013-as kutatás is bizonyít: a napfény nagyban befolyásolja a klinikai bőröregedést, az UV-sugaraknak való kitettség az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek 80%-áért felelős. És ha ez nem elég, ott vannak a pigmentfoltok…

Mi fán terem a pigmentfolt?

Hivatalos nevén hiperpigmentáció, alatta a bőr túlzott elszíneződését értjük. A különböző nevek ugyanazt takarják, attól függően, hogy eredendően mi okozza megjelenésüket. A legismertebb név talán a májfolt (egyébként nincs köze a májhoz), esetleg öregségi folt (az éveink számával bizony szaporodnak), még hivatalosabb nevén szoláris lentigó. De mindegy, minek nevezzük, mindez a napsugárzás következménye, így aztán főleg azokon a területeken jelenik meg, amelyek leginkább ki vannak téve ennek. Bizony: az arcon, nyakon, a kézen és a karokon. 

A hormonok is hatással vannak rá

Létezik a terhességi maszknak is hívott melasma (vagy chloasma), ami szintén hiperpigmentáció, és a várandós, illetve a hormontartalmú fogamzásgátló tablettát szedő nők kb. 90 százalékánál megjelenik.

Azért hívják maszknak, mert ezek általában nagyobbra nőnek, mint az inkább kisebb méretű öregségi foltok, sőt, ezek sok esetben össze is érhetnek, kiterjedt területet elfoglalva arcunkon.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogy kerülnek a képbe a hormonok. A válasz tulajdonképpen egyszerű: a melanociták receptorainál ösztrogén található, amikor pedig nő az ösztrogénszint (tehát fogamzásgátló tabletták szedése és a terhesség során), az mindezt stimulálja, és fokozattá válik a hiperpigmentációra való hajlam. 

És ez még nem minden!

Ezen felül létezik a PIH, azaz a post-inflammatory hyperpigmentation is, magyarul bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció, ami nevében hordozza kialakulásának okát. Ez esetben valamilyen bőrsérülés vagy akné utáni heg színeződik el. Kevesebben tudják, de bizonyos kozmetikai kezelések, mint például a dermabrázió, egyes lézeres kezelések vagy kémiai hámlasztás is időzhetnek elő ilyesmit, különösen sötétebb bőrű embereken.

Mi köze mindennek a napfényhez?

A pigmentfoltokról igen nehéz megszabadulni, ezért sokkal célszerűbb a megelőzésre koncentrálni. Ami pedig, mint az az előzmények után várható, bizony a napfénytől való tartózkodás, hiszen ez az, aminek hatására előjöhetnek.

Na de miért is? A bőr pigmentációs problémái, tehát a hiperpigmentáció akkor jelentkeznek, ha a testünk túl sok melanint kezd termelni. A melanin ugyebár egy festékanyag, ennek köszönhetjük bőrünk, sőt szemünk színét is. Ha napon tartózkodunk, több melanin kezd termelődni (azaz barnulni kezdünk, ami, mint ebből is látszik, nem az egészség jele), bőrünk így akarja védeni magát a káros sugárzástól. Az UV-B hatására a bőrben pre-melanin termelődik, amelyet az UVA- és a UVB-sugarak melaninná alakítanak át. Ez tehát a barnulás folyamata. Van, amikor azonban ez túltermelődik, ez pedig pigmentációs problémákhoz vezet. Az elmúlt néhány évben odafigyeltél a napvédelemre, mégis úgy látod, hogy pigmentfoltok alakultak ki rajtad?

Van egy rossz hírünk: a bőr már csak ilyen. Vagyis legnagyobb szervünk megjegyzi az életünk során elnyelt energia-mennyiségeket, tehát azt is, amikor húszévesen a nagy gondtalanságban egész nyáron szénné égettük magunkat, és azt is, amikor „csak a városban szaladgáltunk”, de végül lepirulva értünk haza. (Ezért is nagyon fontos a gyerekek bőrét is minél magasabb faktorszámú naptejjel védeni!) Állítólag még csak nem is a napon töltött idő a lényeg, hanem hogy adott időegység alatt mennyi energiát nyel el a bőrünk (szoláriumban például ez az energia sokkal magasabb, mint a szabadban). Minél többet tartózkodunk napsugárzásnak kitéve, annál több energiát nyel el a bőrünk, egy idő után pedig előfordulhat, hogy a bőrünk besokkall, vagyis egyenetlen melanintermelésbe kezd. És voilá, máris kész a pigmentfolt!

A legfontosabb: a megelőzés

Summa summerum: a napsugarak a fő felelősei a legtöbb sötétebb folt kialakulásáért és a bőr állapotának romlásáért is. A bőrgyógyászok ezért hangsúlyozzák az UV-sugárzás elleni mindennapos védelem fontosságát. Amennyiben bőrünk hajlamos a hiperpigmentációra, de szeretnénk megelőzni a pigmentfoltok kialakulását és sötétedését, használjunk minden reggel UV-filterrel rendelkező nappali krémet minél magasabb UVA- és UVB-faktorral akkor is, ha nem tervezünk intenzív napozást! A magas ez esetben 50 SPF-et jelent, soha ne adjuk alább!

Tehetünk a foltok ellen?

A hiperpigmentációval való harc kicsit sziszifuszi munkának tűnik, hiszen hiába halványítjuk mondjuk hámlasztással, a kiindulási ok, történetesen, hogy fokozott a melanintermelésünk, nem áll le, sőt, mondjuk hámlasztás után (ami halványíthat rajtuk) sokkal érzékenyebb is a bőrünk a fényre… Léteznek egyébként olyan aktív hatóanyagok, amelyek blokkolják a pigmenttermelő sejtek burjánzásáért felelős, úgynevezett tirozináz enzim működését.

Ilyen például a C-vitamin vagy éppen a niacinamid, azaz B3-vitamin is. Utóbbi egy sejtkommunikáló összetevő, és már 2-5%-os töménységben is segíthet megakadályozni, hogy a megtermelt pigmentcsomók feljussanak a bőr felszínére.

A Vichy Liftactiv B3 Anti Dark Spots SPF 50 utóbbi erejével és persze a magas fényvédővel veszi fel a harcot a foltok ellen. 

Vichy Liftactiv B3 Anti Dark Spots SPF 50

A Liftactiv B3 sötét foltok elleni arckrém SPF50 fényszűrővel intenzíven hidratál, segít fokozni a tónusosságot és védeni a bőrt az UV-sugárzással szemben. Napról napra láthatóan segít csökkenteni a ráncokat és a sötét foltokat, a feszesebb és ragyogóbb bőrért. Alkalmazzuk naponta, a megfelelő bőrápoló szérum után. Párja, a Liftactiv B3 szérum a bőrfelszín különböző rétegeiben fejti ki hatását. Az epidermisz alsó rétegeiben csökkentheti a sötét foltok kialakulását a benne lévő niacinamidnak köszönhetően, a bőr felszínén pedig a benne található glikolsav hámlasztó hatása révén halványítja a látható sötét foltokat. Feltétlenül alkalmazzuk utána az SPF 50-es krémet, hiszen ez fogja bőrünket óvni a napsugárzástól. Használatukkal a bőrtónus egységesebbé és fényesebbé válik, és halványodhatnak a bennünket oly zavaró foltok. (Ha strandolni vagy napozni indulunk, akkor mindig használjunk magas SPF-fel rendelkező, napvédelemre fejlesztett speciális krémeket!)

Kiemelt kép: Fleur Kaan/Unsplash