Éjszaka jön elő, faggyút eszik, és mindannyiunk testén ott él – mi az?

Azt a sokkoló információt, hogy a háziporban, ágyunk matracán vagy épp szőnyegeinkben apró atkák milliói élnek, ha nehezen is, de valahogy már megemésztettük. Az viszont, hogy testünkön és arcunkon is apró állatok népes populációja tanyázhat, talán még nehezebb lenyelni.  

Pedig így van: nemcsak egyes használati tárgyaink, de bőrünk is lakályos otthont jelent a különféle atkák számára, melyek az emberiség története óta velünk (és egyébként az összes más emlőssel is) együtt élnek, ám ennek ellenére viszonylag keveset tudunk róluk.

Persze nem csoda, hogy nem sok információnk van az arcunkon tanyázó atkákról, sőt a létezésükről sem tudtunk eddig: az úgynevezett demodex atkák ugyanis olyan aprók, hogy egy gombostűfejen is elfér belőlük egy népesebb család. Ezek a felnagyítva vakondra és teltkarcsú lárvára egyaránt emlékeztető, ennek tetejébe nyolclábú lények jellemzően 0,15-0,40 milliméter közötti méretűek, és éjszakai életmódot folytatnak. Éjjel jönnek elő, hogy párosodjanak, majd petéiket a faggyúmirigyeinkbe rakják, egész (bár meglehetősen rövid) életüket a testünkön élik le,

a pórusainkban lévő olajos szennyeződéssel táplálkoznak, életciklusuk végén pedig egyszerűen lebomlanak, és az elhalt hámsejtekkel együtt lesodródnak a testünkről.

Bár a demodex atkákat Gustav Simon német bőrgyógyász már 1842-ben felfedezte, még ma sem tudjuk pontosan, miért is élnek rajtunk, így életmódjukat, viselkedésüket ma is lelkesen tanulmányozzák a tudósok. Ha nem félsz szembesülni azzal, hogy egészen pontosan milyen apró élőlényeknek adnak otthont pórusaid, nézd meg az alábbi videót, melyben nemcsak magukat a lényeket láthatod, de mozgásukat és életmódjukat is szemléltetik. 

Az emberen kétféle demodex atkafaj él: a demodex folliculorum, amelyik jellemzően a szőrtüszőkben/hajhagymákon szaporodik el, és a dermodex brevis, amelyik a szőrtüszőkhöz kapcsolódó faggyúmirigyeken él. Mindkét faj leginkább az arcunkon fordul elő, de a demodex brevis testünk más, zsírosabb bőrrel fedett részein is megtalálható: ott van például a fülkagylónkban, az orrban és a szeméremtesteken is. A demodexek többnyire a pórusokban pihennek, kivéve éjszaka, amikor előbújnak, hogy más, szimpatikus demodexeket találjanak, akikkel párosodhatnak.

Az apró atkák ilyenkor körbe-körbe mászkálnak az arcunkon, majd miután párosodtak más atkákkal, a nőstény demodexek visszamásznak a pórusaikba, hogy lerakják petéiket.

Általában egyszerre 15-20 darabot pottyantanak el, amelyek aztán három-négy nap alatt kelnek ki. A hímek csak néhány hétig élnek, majd elpusztulnak és lebomlanak, a nőstények azonban akár 70 napig is élhetnek, és életük során pedig akár 100 tojást is lerakhatnak.

Nincs velük baj

A gondolattól, hogy éjszaka több száz atka mászkál az arcomon, engem, bevallom kiráz a hideg. A hozzáértők szerint ugyanakkor felesleges pánikolni. Nemcsak, mert ezek az apróságok akkor is halálos nyugalommal masíroznak majd az arcunkon, ha mi esetleg idegesek vagyunk, de azért is, mert nemcsak, hogy ártalmatlanok, de még jó szolgálatot is teszek azzal, hogy megrágják és feldolgozzák az elhalt bőrt: segíthetnek a bőr mikrobiomjának fenntartásában és a faggyútermelés szabályozásában is.

Mi a szösz az az atka?

Az atkák az ízeltlábúak törzsén belül a pókszabásúak osztályának apró, jellemzően 1 milliméternél is kisebb tagjai. Rendkívül sok fajt felvonultató alosztályról van szó; az egyes fajok, csoportok életmódja, és ennek megfelelően alakja, testfelépítése is meglehetősen változatos.

Elszaporodásuk ugyan bizonyos esetekben bőrirritációt okozhat, és hozzájárulhat krónikus bőrproblémák kialakulásához, ez inkább extrém esetekben, nagyon legyengült immunrendszerű embereknél fordulhat elő. Mivel a demodex atkák a pórusokban élnek, szinte lehetetlen kisikálni őket onnan, és nem is érdemes. Bőrünkön jellemzően igen érzékeny harmóniában vannak a különféle mikroorganizmusok, ezt a rendet megbontva pedig jó eséllyel nagyobb bajt okozunk, mint amekkora hasznot hajtunk. Kutatók szerint ráadásul ezek az apró teremtmények fontos információkat adnak az emberiség történetének megértéséhez és a többi állattal való kapcsolatunk feltérképezéséhez is, hiszen az atkák nemcsak velünk, de más emlősökkel is hasonló szimbiózisban élnek. Ezáltal pedig mindennél jobban demonstrálják, hogy high-tech bőrápolási módszerek, rendszeres párnahuzat-mosás és egyéb úri huncutságaink ellenére magunk is éppen olyan részei vagyunk a természet csodálatos rendjének, mint kevésbé nett, szőrös társaink.

Minden jó tulajdonságuk ellenére sem sikerült megkedvelned az atkákat? Ha megszabadulni nem is tudsz tőlük, lelkedet megnyugtathatod, ha bőrápolási rutinodnak egy alapos arctisztítást is a részévé teszel. Arról, hogy milyen lépések segítségével járathatod csúcsra a bőrhigiénéd, korábban már mi is több alkalommal írtunk, nemrégiben pedig arról, melyek azok a merényletek, amiket nem szabad elkövetned, ha makulátlan bőrt szeretnél. 

Kiemelt kép: Getty Images