A világ már csak olyan, hogy mindenki szeretné valamilyen szinten befolyásolni a másikat, még akkor is, ha ez nem tudatos. A médiából ömlik ránk az elvárás, hogy milyennek is „kellene” lennünk, de a szűkebb-tágabb környezetünkben is folyton találkozunk mások elvárásaival (korábban megírtuk, hogy melyek azok a jelek, amelyekből felismerhetjük, ha manipulálni akarnak). És lássuk be: mi is pontosan ezt tesszük másokkal – de persze nem mindegy, hogy ezt milyen szinten űzzük.
Mindenesetre, a határok meghúzására szükség van, tudnunk kell, hogy hol végződünk mi, mi a vágyunk és akaratunk, illetve hol kezdődik a külső elvárásoknak való megfelelés. Ez fordítva is fontos: hogy ne erőltessünk másra olyat, amit valójában nem akar, tiszteletben kell tartani az ő határait is, és fel kell ismernünk, hogy mit miért teszünk. Ez a szárnypróbálgatás már kisgyerekkorban elkezdődik a dackorszakkal, ezért is kell vigyáznunk, hogyan is reagálunk egy-egy hisztinek bélyegzett határkeresésnek. Ugyanis
a feltétel nélküli engedelmességre nevelés elmossa a személyiséget, aminek hatására elfelejtjük (ha tudtuk egyáltalán valaha), hogy kik is vagyunk valójában,
és nem fogjuk tudni sem átérezni, sem kimutatni az örömünket, bánatunkat, indulatainkat.
A felnőtt életben viszont gyakran van szükségünk az önérvényesítésre, amit ha korábban nem gyakoroltunk, akkor érdemes minél hamarabb elkezdeni, akár szakember bevonásával, különböző tréningeken való részvétellel. Hiszen egy életünk van, éljük tehát úgy, ahogy nekünk jó, nem pedig másoknak.
Mennyire tudnak mások manipulálni?
Minél stabilabb a személyiségünk, annál kevésbé hat ránk mások véleménye. Vagy mégis? Tesztünkből kiderül, hogy mennyire vagy manipulálható vagy önfejű.
Kiemelt és a teszthez felhasznált kép: Getty Images
