A tengerparti városok területe gyorsabban süllyed, mint ahogyan a tengerszint emelkedik, ami aggodalomra ad okot a tudósok körében: a tengerszint globálisan évente átlagosan 3,7 milliméterrel emelkedik, ami javarészt az éghajlatváltozás okozta jégolvadásból ered. Bár a süllyedés bizonyos szintje természetes folyamat, a talajvíz szivattyúzása, az olaj- és gázkitermelés és a hatalmas felhőkarcolók súlya az évek során csak rontott a helyzeten. Az Egyesült Államok Geológiai Intézetének (USGS) becslései szerint a New Yorkot alkotó 300 négyzetkilométeres területen 762 millió tonna beton, üveg és acél található – nem beszélve az épületek berendezéséről, a közlekedési infrastruktúráról és a 8,5 millió lakosról.
Egy friss, májusi tanulmány eredményei szerint a talaj évente 1-2 mm-t süllyed a rá nehezedő súly miatt, ami pár éven belül komoly gondokat okozhat a tengerparti nagyvárosoknak. A talajsüllyedésének számos oka lehet, de az éghajlatváltozás és az emberi infrastruktúrák jelenik a legnagyobb problémát: 2020-ban az ember alkotta tárgyak tömege meghaladta az összes élő biomassza (vagyis a szárazföldön és vízben egyaránt megtalálható szerves anyag) tömegét.
Meg lehet akadályozni a városok süllyedését?
Kapcsolódó
Nyolc város, amely elsüllyedhet 2100-ra
Cheryl Tay, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem munkatársa és kollégái műholdak segítségével mérték a süllyedés mértékét a világ 48 legnépesebb tengerparti városában 2014 és 2020 között. Eredményeik szerint Dél- és Délkelet-Ázsia városai – köztük Jakarta – tartoznak a leggyorsabb ütemben süllyedő területek közé.
„Ha a süllyedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a városoknak súlyos árvizekkel kell számolniuk a közeljövőben”
– felelte a BBC kérdésére Steven D’Hondt, a Rhode Island-i Egyetem óceánográfus professzora. Az urbanizáció pedig tovább növeli a talajvíz kitermelését, a növekvő népesség kiszolgálása pedig további építkezéseket von maga után, így sürgőssé vált az árvízvédelmi művek építése és fokozott karbantartása, illetve a földalatti vízelvezető tartályok kiépítése is. D’Hondt szerint az építkezések leállítása lenne a leghatékonyabb – bár kétségkívül az egyik legproblémásabb – megoldás. A természetes kőzetréteg (pala, márvány és gneisz), amire New York is épült, részben ugyan felelős lehet a süllyedésért, de az építkezések során használt mesterséges töltőanyagok még ennél is nagyobb kockázatot jelentenek, mert nem elég stabilak ahhoz, hogy elbírják a felhőkarcolók tetemes súlyát.
Az ENSZ szerint a világ legnagyobb városainak mintegy 90%-át veszélyezteti a tengerszint emelkedése, így az egyik legfenntarthatóbb megoldás – az éghajlatváltozás megállítása, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának megszüntetése mellett – az úgynevezett úszóvárosok kialakítása lenne. A talajsüllyedés egyes helyeken a lakosságot is cselekvésre késztette: Jakartában, Manilában és Ho Si Minh-városban a lakosok rögtönzött hidakat építettek a mocsaras területeken lévő házaik között, megemelték lakásaikban a padlószerkezetet, illetve a háztartási berendezéseket.
„Úgy gondolom, hogy a kormányok is aggódhatnak. Ha nem akarják, hogy néhány évtizeden belül tömegesen veszítsék el az infrastruktúrát és a gazdasági kapacitást, akkor már most el kell kezdeniük a tervezést”
– figyelmeztet D’Hondt.
Kiemelt kép: Getty Images
