Néhány hónappal ezelőtt a helyi hatóságok kijelentették, az ősi egyiptomi kultúra, egyben az emberiség történelmének örökségei, a gízai piramisok a modern kor kihívásaival már nem képesek felvenni a versenyt és száz éven belül eltűnhetnek. Bár már több mint négy évezreden át sikerült megőrizni őket, Záhi Havvász egyiptomi régiségügyi miniszter szerint a sivatagi hőmérsékletet befolyásoló globális felmelegedésnek a felbecsülhetetlen régészeti hagyaték is áldozatául eshet.

Ezzel szemben India meghatározó szimbólumát, a történetében is legendás Tádzs Mahalt – „A paloták koronáját” Sáh Dzsahán mogul sah építtette gyermekszülésben elhunyt szeretett felesége, Mumtáz Mahal emlékére – a környezetszennyezés veszélyezteti. Kövei lassacskán szétmállnak az agrai iparból származó kén-dioxid és a vízből felszabaduló kénhidrogén hatására. Mára hosszasan sorolhatnánk azokat a földrajzi helyeket és épített kincseket, melyek hasonlóan szomorú sorsra jutnak majd. Némelyikük ráadásul a nem is annyira távoli jövőben, ugyanis van olyan hely, melyről már most biztosan tudjuk, a környezeti és emberi hatások miatt az évszázad közepére eltűnik a világtérképről. 

Velence, Olaszország

A világ egyik leghíresebb eltűnőben lévő városa kétségkívül a vízre épített Velence, mivel amellett, hogy alapjaiban is süllyed a korábban szivattyúval eltávolított talajvíz miatt – csak a huszadik században ez 120 mm-t jelentett –, mindennek tetejébe a tengerszint folyamatos emelkedése, az árvizek növekvő gyakorisága is veszélyezteti. Az óváros alacsonyan fekszik, egyes részei már jelenleg is rendszeresen víz alá kerülnek az áradások idején, s bár folyamatban van egy mobil zsiliprendszer telepítése, a klimatológusok vitatják, hogy ez a védekezés elegendő lesz-e a város megmentéséhez. 

Velence, Olaszország (Fotó: Canva)

Maldív-szigetek, Dél-Ázsia

Az érintetlen paradicsomi partszakaszok, a festői üdülőhelyek és a romantikus nászutas lakosztályok minden évben látogatók tömegeit csábítják a Maldív-szigetekre. Ám a jövő már nem tűnik ilyen felhőtlennek a világ legalacsonyabban fekvő országa számára, ahol a tengerszint emelkedése komoly kihívást jelent – a szigetország átlagos tengerszint feletti magassága ugyanis mindössze 1,5 méter.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslései szerint a Maldív-szigetek lehet az első olyan nemzet, mely veszít a klímaváltozás során az óceánnal szemben,

megközelítőleg a huszonegyedik század végére, amennyiben a tengerszint a jelenlegi ütemben tovább emelkedik. 

Olümpia, Görögország

Olümpia, az egykori híres ókori görög város már időszámításunk előtt 776-ban az olimpiai játékok helyszínéül szolgált, itt rendezték meg az első megmérettetéseket, az ősi város fennmaradt emlékei pedig mind a mai napig Görögország legfontosabb régészeti lelőhelyévé teszik. Az utóbbi évek forró, száraz nyarai és tomboló erdőtüzei azonban felperzselték a műemlék környező területeit, a terjedő lángok aggasztóan közel csaptak fel a romokhoz és veszélyeztették annak maradványait. Az emelkedő hőmérséklet és a csapadék folyamatos csökkenése miatt az ókori történelem kedvelőinek érdemes mielőbb felkeresniük.

Olümpia romjai (Fotó: Egerszegi Katinka – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, commons.wikimedia.org)

Az Alpok gleccserei, Svájc

Szintén az éghajlatváltozás következménye, hogy az Alpok gleccsereinek hosszú távú fennmaradása veszélybe került. A Svájcban található híres Aletsch-gleccser, amely az UNESCO Világörökség része, például jelentős mértékben zsugorodott és a jövőben további veszteségekre lehet számítani a hőmérsékletemelkedés okán. Noha az 1980-as évek óta drámai mértékben nőtt a visszahúzódásuk, a gleccserek olvadásának egyik pozitív hozadéka, hogy több száz új kristálytiszta víztömeg jelent meg az Alpokban. Ez persze csekély vigasz a helyiek számára, akik immáron attól tartanak, hólavina helyett az áradás hullámai söpörhetik el falvaikat. 

Az Aletsch-gelccser (Fotó: Jo Simon on Flickr – Flickr, CC BY 2.0, commons.wikimedia.org)

Bordeaux szőlőültetvények, Franciaország

Az apokaliptikus híreket olvasva úgy tűnik, már egy pohár bordeaux-i borral sem vigasztalhatjuk magunkat, Franciaország kedvelt borvidékének termelése ugyanis az elkövetkezendő negyven évben a hőmérséklet emelkedése miatt kétharmadára csökkenhet. A kevés csapadékos és a fokozódó napsütéses időszakokat látva, az előrelátó francia bortermelők már most a dél-angliai Sussexben és Kentben versenyeznek a még szabad földek felvásárlásáért, ahol a szőlőültetvények területe egyébként az elmúlt tíz évben szinte megduplázódott. 

Bordeaux szőlőültetvények, Franciaország (Fotó: Canva)

Holt-tenger, Izrael, Jordánia és Palesztina

A magas sószintjéről és gyógyító tulajdonságairól ismert Holt-tenger régóta vonzza a turistákat a világ minden tájáról. A vízforrások kimerülése, különösen a Jordán-folyó drasztikus apadása, a vízerőművek, a szivattyúzás és az éghajlatváltozás hatásai miatt azonban a Holt-tenger szintje folyamatosan csökken, miközben sótartalma egyre magasabbá válik.

Az ősi tenger vízszintje évente körülbelül 90 centimétert esik, a víznyelők száma pedig az elmúlt tizenöt év során körülbelül ezerre emelkedett,

így elkerülhetetlenné vált a víz visszavezetése és az ökoszisztéma mesterséges helyreállítása.

Nagy-korallzátony, Ausztrália

Ausztrália ikonikus természeti csodája, a közel háromezer korallzátonynak, több mint ötszáz szigetnek és ezerötszáz halfajnak otthont adó Nagy-korallzátony biológiai szempontból bolygónk legváltozatosabb területe, azonban az elmúlt harminc év során a fele már odaveszett. A megnövekedett trópusi viharok, az óceán felmelegedése és elsavasodása, a pusztító baktériumok és szennyezés okozta korallfehéredés miatt a Nagy-korallzátony már most is jelentős károkat szenvedett. Amennyiben a szennyezés szintje és a tenger hőmérséklete is tovább emelkedik, a szakértők szerint 2030-ra visszafordíthatatlan lesz a kár a korallközösségekben. 

Kiemelt kép: Getty images, nőklapja.hu