Több különböző kutatócsoport eredményeit összevető cikket publikált a témával kapcsolatban a Science Alert című szaklap, a tanulság pedig – eddigi ismereteink fényében – több, mint meglepő.
Mi a lassú, mi a gyors?
Kezdjük a legelején: a legtöbb szakértői ajánlás heti fél, maximum egy kiló fogyást javasol súlyukat csökkenteni vágyóknak – azok, akik sürgősen szeretnének leadni valamicskét, ezt érzékelik lassú fogyásnak. Gyorsnak ezzel szemben azt a tempót tartjuk, ahol heti egy kilónál is nagyobb a súlyvesztés. A fogyás tempóját persze rengeteg tényező befolyásolja a fogyókúrázás módján túl is: nagyobb testsúlyból könnyebben, gyorsabban ad le az ember, és sokat számít az egyén anyagcseréjének gyorsasága vagy épp az általa végzett testmozgás mennyisége is.
Kutatók a most elemzett tanulmányokban azt vizsgálták meg, milyen előnyei és hátrányai lehetnek a különféle diétás módszereknek – attól függően, mennyire radikálisan csökkentik az egyén kalóriabevitelét.
Gyorsan vagy lassan fogyjunk?
Egy most idézett kutatásban 200 embert véletlenszerűen soroltak két csoportba: a résztvevők egyik felét lassú, másik részüket gyors fogyásra bírták (15 százalékos súlyvesztést irányoztak elő nekik 12, illetve 36 hét alatt). A gyors fogyókúrás csoportot a cél érdekében nagyon alacsony energiatartalmú diétára fogták, amely étkezéshelyettesítő készítményeket, többek között italporokat, fehérjeszeleteket és leveseket tartalmazott, melyet napi háromszor fogyasztottak a résztvevők.
A lassan fogyókúrázó csoportnak jóval megengedőbb diétát írtak elő: mindössze 500 kalóriával kellett a napi szükségletük alá menniük, és az étkezéshelyettesítőket csak napi 1-1 étkezés kiváltására alkalmazták náluk. Már az első eredmények is mások voltak, mint amire a kutatók számítottak, ugyanis a gyorsan fogyókúrázó csoport 81 százaléka, a lassan fogyókúrázó csoportnak viszont csak mintegy 50 százaléka ért el 12,5 százalékos vagy annál nagyobb súlycsökkenést a számára kijelölt időszak alatt – de ennél is meglepőbb eredményt hozott a visszahízási statisztikák vizsgálata.
A kutatásban résztvevőket fogyásuk után egy csaknem három évig súlymegtartást célzó diétára fogták és azt tapasztalták, hogy ebben az időszakban a fogyókúrázók csaknem ugyanakkora hányada (mintegy 75 százaléka) hízta vissza a leadott súly mindkét csoportban, azaz
a súlyvesztés tempója (a közvélekedéssel szemben) nem mutatott lényegi különbséget a visszahízás kockázata kapcsán.
Bár a legtöbb dietetikus a lassabb fogyást javasolja páciensei számára, úgy tűnik, hogy a fogyókúra hatékonysága szempontjából nem biztos, hogy lényegi különbségről beszélhetünk.
Akkor itt az ideje gyorsan fogyni?
Kutatók szerint nem, ugyanis a fogyás különböző módjainak összevetésénél a fogyáson kívül más tényezőket is figyelembe kell venni: rengeteget számít például a testösszetétel és a csontsűrűség változása is, melyet viszont már jelentősen és sajnos negatívan befolyásolhat a túl gyors súlyvesztés.
Egy metaanalízis (melynek során több különböző kutatási eredményt vetettek össze) megállapította, hogy bár a fogyás mértéke és a visszahízás esélye is hasonló a gyorsabban és lassabban fogyók körében, a lassú fogyás a zsírtömeg nagyobb mértékű csökkenését eredményezi, ezáltal pedig jelentősen javíthatja a testösszetételt… És hát ki ne szeretne arányaiban izmosabb testben élni?
Mindemellett a lassú fogyás kedvezőbb a csontsűrűségre gyakorolt hatás szempontjából is (kevesebb csontvesztéssel jár), ami különös jelentőséggel bírhat idősebb korban, és a menopauzán már átesett nők esetében. A lassú fogyás ráadásul kedvező hatású lehet abból a szempontból is, hogy a test változásaihoz mértékletes tempójú súlyvesztés esetén a bőr is jobban tud alkalmazkodni. Bár annak megnyúlása (ami soha nem a fogyás, hanem a korábbi hízás eredménye) elkerülhetetlen, az abból eredő esztétikai hatás viszont már nagyban függ attól, mennyire volt gyors a fogyás, vagy mennyire sikerült izmot építeni a leadott zsír egy része helyére.
Azaz?
Akár egészségi okokból, akár valami más miatt szeretnénk veszíteni a súlyunkból,
érdemes mindenképp a lassabb utat választani
– még akkor is, ha a gyors és radikális módszerek elsőre kecsegtetőbbnek tűnnek. Ha azt szeretnénk, hogy a fogyásunk utáni években is egészségesebbek legyünk, és hogy a fogyás ára ne az legyen, hogy az izomtömeg elvesztése mellett zsírt halmozunk fel, érdemes inkább kisebb lépésekben haladni, és például május 31-én nem az idei, hanem a következő nyári szezonra kitűzni, hogy igazán formába lendülünk. Ahhoz, hogy az áhított alakot hogyan érhetjük el, egy sor korábbi cikkünkben adtunk hasznos tanácsokat.
Kiemelt kép: Getty Images
