A rutinos diétázók viszont rendre azt tapasztalják, hogy majdnem mindegy, melyik módszerhez nyúlnak, az eredmény ugyanaz: legtöbbször semmi. Hiába próbál az ember egyik héten szénhidrát nélkül tengődni, a következőn mindenből a zsírszegényet választani, esetleg növényi alapon, sőt, nyersvegán módon táplálkozni, a vége úgyis az, hogy a mérleg nyelve nem, vagy alig mozdul. Pedig annyi izgalmasat lehetett olvasni az anyagcsere átprogramozásáról, ketózisról és autofágiáról, nem igaz?
Azt, amit minden ősdiétázó sejtett, vagy magán tapasztalt ki, most végre a tudomány is alátámasztja: kiderült ugyanis, hogy tulajdonképpen édesmindegy, hogy melyik jó nevű diétás programot próbáljuk ki, annak sikere nem a speciális hatásán áll vagy bukik, hanem saját kitartásunkon és következetességünkön.
Hogyan fogyhatunk a leghatékonyabban?
Kutatók egy csoportja évekig vizsgált egy 81 túlsúlyos alanyból álló mintát, a vizsgálatban résztvevőknek pedig azonos kalóriatartalmú, de tápanyagösszetételét tekintve eltérő diétát állítottak össze több-kevesebb szénhidráttal vagy proteinnel, más-más mennyiségű zsírral, és azt állapították meg, hogy gyakorlatilag
nem volt összefüggés a résztvevők által leadott kilók száma és a különböző diéták között. A fogyás záloga ehelyett minden esetben az alacsony kalóriabevitel és a fogyás melletti hosszú távú elköteleződés volt.
Ennek oka, hogy akármit is csinálunk, testünk azon dolgozik, hogy a súlyunkat egy meghatározott pont körül, homeosztázisunkat pedig egyensúlyban tartsa, azaz bizony, ragaszkodik a (kínkeservvel ugyan, de) megszerzett kilókhoz.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a fentebb felsorolt diéták, vagy épp a manapság divatos időszakos böjt ne volnának kedvező hatásúak, és hogy ne lenne bizonyos esetekben akár egészségvédő szerepük is. Inkább csak annyit, hogy ne dőljünk be a csodás átalakulásokat ígérő és jellemzően egyoldalú diéták szirénhangjainak, ugyanis ha le szeretnénk adni a súlyunkból, elsősorban a felvett és leadott kalóriáink arányát kell megváltoztatnunk – ezt pedig már szinte mindegy, milyen módszerrel tesszük.
Az egyes diétás irányzatokba vetett vallásos hit helyett kezdjünk kalóriaszámlálásba, a finomhangolásnál pedig vegyük figyelembe az alábbiakat:
Anyagcsere
Amikor nagy mennyiségű súlyt adsz le, a nyugalmi anyagcseréd (az az energia, amit nyugalmi állapotban elégetsz) csökken, holott a nyugalmi anyagcsere magasan tartása elengedhetetlen a súly megtartásához. Sajnos, ha egyszer lelassul, ez az érték nem áll vissza a fogyókúra előtti szintre, még akkor sem, ha visszanyerted a súlyodat, kivéve, ha izomépítéssel kompenzálsz. Erősen javasoljuk, hogy már akkor kezdj súlyzós edzésbe, amikor még a kúrád elején jársz.
Mellékhatások
Bár a különféle megszorító diétákkal gyors eredményeket lehet elérni, a tanulmányok szerint ezek kellemetlen mellékhatásokkal is járhatnak. Ezek közé tartozik például az epekő kialakulásának nagyobb kockázata, és olyan hiányállapotok, amelyek gyenge immunműködést, fáradtságot és a csontsűrűség csökkenését eredményezhetik. Az ilyen korlátozó diéták kihívást jelenthetnek a táplálkozási szükségletek kielégítése szempontjából is, azaz olyan alacsony tápanyagbevitelhez vezethetnek, ami mellett már a mindennapi feladatok ellátása is kihívás.
Fenntarthatóság
Sok diéta szigorúan korlátozza vagy ki is zárja a hosszú távú egészséghez egyébként szükséges élelmiszereket, ez pedig megint csak káros következményekkel járhat. A szénhidrátokat például gyakran tiltják, noha a teljes kiőrlésű szénhidrátok alapvető tápanyagforrást jelentenek, segítik a fogyást és a betegségek megelőzését – és szervezetünknek éppen így szüksége van fehérjékre és zsírokra is. Az étkezéspótló készítmények bevonása egy korlátozó étrend részeként szintén nem fenntartható hosszú távon.
Ha tehát szeretnél leadni a súlyodból, ne dőlj be a különféle speciális diétákat kínáló cégeknek, és ne vedd halálosan komolyan azt sem, hogy X vagy Y sztár milyen módszerre esküszik. Ha hosszú távon, akár csak kicsit is alacsonyabban tartod a napi kalóriabeviteledet annál, mint amennyit felhasználsz, egészen biztosan fogyni fogsz, és ehhez egyáltalán nincs szükség egyes tápanyagok kizárására.
Amit kerülni kell, azok a rostban, vitaminban, ásványi anyagban szegény, de zsírban, szénhidrátban és kalóriában egyformán gazdag készételek, előre csomagolt ennivalók, cukorral és mesterséges édesítőkkel megpakolt üdítők.
A bevitt és a felhasznált energia arányát ráadásul úgy is javíthatod, ha mozogni kezdesz. Ha csak egy-egy rövid, délelőtti és ebéd utáni sétát beiktatsz a napjaidba, és ezáltal mindössze 200 kalóriával több energiát égetsz, mint amennyit beviszel, két hét alatt akár fél kilót is leadhatsz.
Kiemelt kép: Getty Images
