Egy első könyvajánlónak talán nagyobb a tétje, de épp ezért izgalmas feladat és egyértelmű döntés: csakis Szabó Magda-könyv lehet, amit bemutatok, hisz ő mindannyiunk lelkébe látó, kérdéseinket és érzelmeinket megfogalmazó tanító. Minden regényében, versében a világ ellentétes pólusait mutatja be, s az így kialakult természeti, emberi feszültségben botladozva és tanulva keressük helyünket, válaszainkat. Azaz Szabó Magdával fejlődünk.

A Freskó című könyve 1958-ban jelent meg, hosszú hallgatás után. A költőként induló alkotónak megítélték a Baumgarten-díjat, majd visszavonták tőle, később prózaíróként tért vissza. A könyv témája a család generációinak és döntéseinek különbözősége, a vidék és Budapest feszült ellentéte, a hagyomány és az újítás szembenállása. Egy döntés, aminek nyomában kilenc év árnyékában is szabadság, fájdalom, értetlenség jár, és amiért a halál talán adhat feloldozást. A Freskó egy falfestmény, amely a tarbai református parókia vén cselédjének, Anzsunak a fügekerti vályogházában egy lenvászon lepedő alatt rejtőzik a falon. A képet Annuska, a tarbai református pap kisebbik lánya festette gyermekkorában, családtagjait örökítve meg rajta. Annuska, a kötet főhőse különc lány, legalábbis a családja szemében: már apró gyermekként mindene volt, hogy rajzolhasson, alkothasson. Talán nem felelt meg a papi ház légkörének az alkotó gyermek?

Talán csak Anzsu ismerte fel a lányban a teremtőerőt, ami erősebb lett a családi köteléknél, és ami segítségével kilépett a nehéz légkörből?

Felnőve a lány megszökik a nyomasztó levegőjű szülői házból, majd hosszú távollét után anyja temetésére hívatlanul és váratlanul betoppan. Annuska alakjában a kreativitást, az ösztönös tehetséget, az alkotás leküzdhetetlen vágyát látjuk. Ő nem akar és nem tud a nyűggé vált hazug magatartásformák bilincsében élni. Íme a szabadság, a függetlenség, a képmutatás nélküli, őszinte élet jelképe, Annuska – friss levegőt hozva nekünk, olvasóknak is: döntéseink ereje és a művészetért folytatott küzdelmes harc alaphelyzete fontos tudásunk a 21. században is.

Kiemelt kép: Falus Kriszta / Canva